Összefoglalás. Az ezredforduló időszakának egyik jelentős felismerése, hogy nemcsak az ember-ember kölcsönhatást befolyásoló környezetet és a környezet emberre gyakorolt hatását szükséges vizsgálni, de az ember környezetre gyakorolt hatását is, amely végül visszahat ránk. Írásomban a biztonság kérdését ezért egy tágabb kontextusban világítom meg: túl a közbiztonság témáján, az ember és környezet kölcsönhatásának tükrében elemzem a kérdést. A különböző környezetbiztonsági szempontokat témakörökbe rendszerezve írom le. A hangsúlyt a környezeti kérdések, szempontok áttekintésére helyezem, tudva, hogy az egyes tényezők összefüggenek, és a kölcsönhatások ismerete javítja a beavatkozások hatékonyságát. A zöldinfrastruktúra fogalma ma még kevéssé ismert, ezért szükséges a bevezetésben a fogalom ismertetése is.
Summary. One of the significant recognitions of the turn of the millennium is that today it is not enough to analyse only the environment’s influences on human: also the impact of humans on the environment has to be examined. In my present paper, I shed light on the issue of security (and safety) in a broader context. My analysis covers not only public security issues, but also the interaction of man and his environment, focusing on the toolkit of urban green infrastructure (UGI). The concept of green infrastructure is still not well known today, so I considered it is necessary to define and state this concept as an introduction.
I briefly describe the individual subject areas, which relate to SGI, and I put them in a system. I sought only to review this system, knowing that the individual factors are related to each other and interact when applied together.
The first safety factor of the UGI is to ensure public safety. It plays an important role in crime prevention, in terms of physical protection (safeguarding), transparency of spaces and controllability. I classified the issues of accident safety and comfort safety also as public safety. In the former case, the biggest challenge is the contradictions of the spatial relationship between the grey infrastructures and the UGI. In the latter case, attachment to the place, clear spatial orientation, and perception of the owner of the space/area can provide adequate security.
A second factor is helping climate security, in which UGI must play a decisive role. The basis is a balanced settlement structure, the equipartition and functional placement of green systems. The appropriate ratio of plant and water surfaces balances the climatic extremes. The diverse application of land uses and species ensures long-term stability. A strong UGI can be created by giving rise to sufficient biological diversity, varied vegetation, and habitats. The security of the system is further strengthened by the variety of space use and the continuity of the green-blue network, the healthy growth and development of the individuals is thus better ensured.
The third factor is the issue of health security. The role of UGI in maintaining physical and mental well-being has increased during the COVID-19 pandemic. In addition to individual access to clean air with adequate humidity, outdoor exercise, and a stimulating, harmonious environment, community activities in the green can also be an important healing tool. In addition, health risks (allergy, disease-spreading animals etc.) in green spaces, must be also controlled.
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700078.tv [Letöltve: 2022. 07. 28.]
Atkinson J. W. (2018) Gardenland: nature, fantasy, and everyday practice. Athens, University of Georgia Press
Benedict M. A., & McMahon E. T. (2002) Green Infrastructure: Smart Conservation for the 21st Century. The Conservation Fund. https://www.merseyforest.org.uk/files/documents/1365/2002+Green+Infrastructure+Smart+Conservation+for+the+21st+Century..pdf [Letöltve: 2022. 09. 01.]
Clatworthy, J., Hinds, J., & M. Camic, P. (2013) Gardening as a mental health intervention: a review. Mental Health Review Journal, Vol. 18. No. 4. pp. 214–225.
Dömötör T. (2009) Közösségi részvétel a területi tervezésben. PhD-értekezés. BCE Budapest, Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/338/ [Letöltve: 2022. 09. 01.]
Dúll A. (2017) Épített környezet és pszichológia. A lokalitásélmény környezetpszichológiai vizsgálatai. Akadémiai doktori értekezés. MTA http://real-d.mtak.hu/996/32/dc_1358_16_doktori_mu.pdf [Letöltve: 2022. 09. 01.]
El Khateeb S., & Shawket I. M. (2022) A new perception; generating well-being urban public spaces after the era of pandemics. Developments in the Built Environment, Vol. 9. Elsevier. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666165921000247 [Letöltve: 2022. 09. 01.]
Európai Bizottság (2020) A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia. Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0380#footnote54 [Letöltve: 2022. 07. 29.]
European Commission (2013) EU Strategy on Green Infrastructure. European Commission. https://ec.europa.eu/environment/nature/ecosystems/strategy/index_en.htm [Letöltve: 2022. 06. 08.]
European Commission (2020) Security in Public Spaces Pertnership final Action Plan. European Commission. https://futurium.ec.europa.eu/en/urban-agenda/security-public-spaces/action-plan/security-public-spaces-partnership-final-action-plan [Letöltve: 2022. 07. 28.]
European Commission (2022) Security in Public Spaces. Part of Urban Agenda for the EU. https://futurium.ec.europa.eu/en/urban-agenda/security-public-spaces?language=en [Letöltve: 2022. 09. 01.]
Finszter G. (2009) Közbiztonság és jogállam. Jog – Állam – Politika, Vol. 2009. No. 3. p. 167–191. https://dfk-online.sze.hu/images/J%C3%81P/2009/3/Finszter.pdf [Letöltve: 2022. 06. 08.]
Fórián S., & Hagymássy Z. (2009) Zöldfelületek szerepe az urbanizált környezetben. Debreceni Műszaki Közlemények, Vol. 2009. No. 1–2. pp. 6. https://docplayer.hu/2753844-Zoldfeluletek-szerepe-az-urbanizalt-kornyezetben.html [Letöltve: 2022. 07. 29.]
Konkoly-Gyuró É. et al. (2017). Zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése. KEHOP 4.3.0-15-2016-00001 sz. projekt tanulmánya. Budapest, Földművelésügyi Minisztérium
Láng I., Csete L., & Jolánkai M. (2004) A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (A VAHAVA jelentés). Budapest, Szaktudás Kiadóház
Lisznyai S., Vida K., Németh M., & Benczúr Zs. (2014) Risk Factors for Depression in the Emerging Adulthood. The European Journal of Counselling Psychology, Vol. 3. No. 1. pp. 54–68.
Maslow, A. H. (1943) A theory of human motivation. Psychological Review, Vol. 50. No. 4. pp. 370–396.
Mányoki G., Udvardy O., Kajtor-Apatini D., Orlóci L., & Magyar D. (2019) Budapesti kerékpárutak allergén pollen terhelése. Egészségfejlesztés, Vol. 60. No. 4. pp. 19–29.
M. Szilágyi K., & B. Nagy I. R. (2017) Városi tájépítészet: zöldhálózat és zöldinfrastruktúra kutatások a rekreációs igények és a szociális ellátás tükrében. Urban Landscape Architecture – Green Network Research on Recreational Needs and Social Care. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, Vol. 46. pp. 2–31.
OECD (2012) Compact City Policies: A Comparative Assessment. OECD Green Growth Studies OECD Publishing.
Poelman, H. (2018) A walk to the park? Assessing Access to green areas in Europe’s cities. European Commission. https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/work/2018_01_green_urban_area.pdf [Letöltve: 2022. 07. 28.]
Sólyomfi A. H. (2021) A Magyarországon regisztrált bűncselekmények változásának alakulása a Covid-19 járvány időszakában. Studia Mundi – Economica Vol. 8. No. 3. pp. 86–96.
Standard Eurobarometer (2022) https://europa.eu/eurobarometer/surveys/browse/all/series/4961 [Letöltve: 2022. 07. 13.]
Theodorou, A., Panno, A., Carrus, G., Carbone, G. A., Massulo, C., & Imperatori, C. (2021) Stay home, stay safe, stay green: The role of gardening activities on mental health during the Covid-19 home confinement. Urban Forestry & Urban Greening, Vol. 61. pp. 1–6.
Tomay K. (ed.) (2011) Biztonságos városok – Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről. Budapest, VÁTI Nonprofit Kft. http://www.terport.hu/szakirodalom/kezikonyv-a-varosi-bunmegelozes-lehetosegeirol-%E2%80%93-2011 [Letöltve: 2022. 06. 08.]
Wu X., Nethary, R. C., Sabath, M. B., Braun, D. & Dominici, F. (2020) Air pollution and COVID-19 mortality in the United States: Strengths and limitations of an ecological regression analysis. Science Advances, Vol. 6. No. 45. https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.abd4049 [Letöltve: 2022. 07. 28.]
Zelenák F. (2018) Tájépítészet és környezetpszichológia. A szabadtéri minőség és a helykötődés összefüggései budapesti lakótelepeken. PhD-értekezés. SZIE Budapest, https://archive.szie.hu/sites/default/files/zelenak_fruzsina_tezis.pdf [Letöltve: 2022. 09. 01.]