Abstract.
The question of war and peace has risen to the top of the list of wicked, seemingly insoluble problems in the first quarter of the 21st century, because of the threat of nuclear destruction and the unintended negative consequences of a protracted hybrid war.
Complex thinking, capable of dealing with paradoxes, must be part of the repository of governance capabilities for decision-making if we are to avoid unresolved conflicts that bury the achievements of human civilisation. The future is sanctioned by our decisions, wittingly or unwittingly, on a daily basis.
In order to understand the chain of wars that have many components and many sources of conflict, it is worth distinguishing between the immediate causes and motivations that trigger war and the emergence of deeper, long-standing conflicts and the economic and political interests linked to armaments and the use of weapons. The notion of the military-industrial complex has come to the fore again.
Összefoglalás.
A 3. évezred kezdetétől egyre erőteljesebben kapcsolódnak össze a már korábban is észlelt globális válságtünetek: A klímaváltozás, a nyomában járó migráció, az ehhez kapcsolódó szervezett bűnözés, a társadalmi polarizáció és a nyugati „konszolidált” demokráciákat is sújtó mély megosztottság tünetegyüttesét az elmúlt években a pandémia hullámai tették még komplexebbé. Ez a tünetegyüttes összefonódottsága és egymást erősítő spill over hatásai miatt nem kezelhető sikerrel összefüggéseinek megértése nélkül. A tudományos kutatás világából már hosszú ideje érkeznek javaslatok az egészlátó, holisztikus szemlélet és módszertan kierjesztésére. Ezek a javaslatok azonban nem törték át a széttöredezett és rövidtávú gondolkodás határait sem a politikai, sem a gazdasági életben, sem a tudományos kutatások területén. A multi- és interdiszciplináris megközelítés és holisztikus szemlélet a társadalomtudományok terén is alulmarad a szétparcellázott, párhuzamosan folyó kutatásokkal szemben. Ennek következtében az elemzések során használt fogalmaink kezdenek kiürülni, esetenként saját ellentétükbe csapnak át. Ennek jellegzetes példája a biztonság fogalma, ami a mai szóhasználatban az államok, államhatárok biztonságával, sérthetetlenségével azonos. A gyakorlatban leginkább a gazdag és erős államok (kisebb mértékben szövetségeseik) katonai biztonságát jelenti. A társadalom, az emberi közösségek és az egyén biztonságának kérdését kerüli. Az állam területi biztonságát és ’érdekeit’ fenyegető veszélyek elhárítására indított háborúk pedig éppen az emberek és közösségeik biztonságát ássák alá.
Az Oroszország által 2014-ben indított, majd „befagyottnak” tekintett orosz területi invázió 2022 februárja óta Ukrajna egész területére kiterjedt forró háborúként folytatódik, veszélybe sodorva az európai biztonsági architektúrát, és eszkalációval fenyegetve a harcban álló felek szomszédos országait. Az Egyesült Államok vezette NATO és az Európai Unió minden lehetséges eszközzel támogatja Ukrajnát, miközben mindenáron igyekszik elkerülni a közvetlen katonai konfliktust. A közel egy éve tartó háború azonban nem tartható mesterségesen zárt határok között: a gazdasági, politikai, kulturális és társadalomlélektani eszkaláció szándékolt és nem szándékolt következményeivel elkerülhetetlenül sűríti a globális válság tünetegyüttesét és szaporítja a megoldhatatlan, „gonosz” problémák sorát.
Veszélybe kerültek azok a civilizációs, kulturális és az emberi együttélést humanizáló írott és íratlan szabályok, amelyek a II. világháborút követő korszakban kezdtek érvényesülni. Nem csupán az európai biztonsági rendet forgatta fel, de globális méretekben is elindította a visszafordíthatatlan átrendeződés folyamatait. Reflektorfénybe állította a nemzetközi és regionális biztonság és emberi jogi szervezetek tehetetlenségét. Rávilágított a nemzet, a nemzetállam, az állami szuverenitás és biztonság, és a társadalom és emberi közösségek fogalmai közötti feloldhatatlan feszültségre.
Egy korlátozott atomháborút, vagy egy európai talajon vívott, elhúzódó és nem kalkulálható konfliktusok sorát előidéző háborút és nem szándékolt következményeit nem lehet alábecsülni. Ez a veszély új dimenzióba helyezi és erőteljesen rontja az összefonódó válságok megszelídítésének lehetőségét.
A számos forrásból táplálkozó konfliktus háborús esemény-láncolattá válásának megértéséhez érdemes megkülönböztetni a háborút kiváltó közvetlen okokat és indokokat a mélyebben fekvő, hosszú ideje lappangó ellentétek felszínre kerülésétől és a fegyverkezéshez és a fegyverek felhasználásához kapcsolódó érdekektől. Az amerikai, orosz és kínai katonai ipari komplexumok, a globális szinten is növekvő fegyvergyártás és fegyverkereskedelem szöges ellentétben áll a globális fenntarthatóság céljaival és az emberi biztonsággal.
Ebből a globális szövevényből nem létezik gyors kivezető út. Az alternatíva megtalálásához új, komplex látásmódra és fogalmi rendszerre, röviden paradigmaváltásra van szükség, és mindenekelőtt új partneri együttműködésre a tudomány, a kormányzás és a gazdasági élet szereplői között.
2022 Special Report on Human Security. New threats to human security in the Anthropocene: Demanding greater solidarity. United Nations Development Programme, 2022. https://hdr.undp.org/content/2022-special-report-human-security [Accessed: 28.07.2022.]
A Marshall plan for Ukraine: G7 Presidency and European Commission to invite experts to a conference on the reconstruction of the war-torn country. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/AC_22_6385 [Accessed: 22.11.2022.]
Bacevich, A. J. (2022). The Ukraine war is ballooning America’s military industrial complex. https://newrepublic.com/article/166233/ukraine-war-us-military-spending-biden [Accessed: 27.07.2022.]
Bauman, Zygmunt (2005). Liquid life. Oxford, Polity Press.
Bauman, Zygmunt (2000). Liquid modernity. Oxford, Polity Press.
Bauman, Zygmunt (2012). Times of interregnum. Ethics & Global Politics, Vol. 5. No. 1. pp. 49–56.
Bogárdi János (2022). Vízből vagyok, vízzé leszek. Miért forog a víz körforgása körül a világ? [I am made of water, I will become water. Why does the world revolve around the cycle of water?] Budapest, Typotex.
Brooks, D. (2019). Focusing the DAMA Protocol – 4th Blue Sky Conference, 2019. https://iask.hu/en/video/daniel-r-brooks-focusing-the-dama-protocol-4th-blue-sky-conference/ [Accessed: 10.11.2022.]
Brooks, D. (2020a). The threat within the threat: Global climate change and emerging disease = Kettős veszély: A globális klímaváltozás és a gyorsan terjedő fertőző betegségek kapcsolata. iASK Working Paper, Polányi Centre, I. WP01. https://iask.hu/en/the-threat-within-the-threat-global-climate-change-and-emerging-disease-by-dan-brooks/ [Accessed: 10.11.2022.]
Brooks, D. (2020b). An evolutionary view of the tragedy of the commons. https://iask.hu/en/video/daniel-brooks-an-evolutionary-view-of-the-tragedy-of-the-commons/ [Accessed: 10.11.2022.]
Devlin, B. (2022). The military-industrial-complex’s big break in Ukraine https://www.theamericanconservative.com/the-military-industrial-complexs-big-break-in-ukraine/ [Accessed: 27.08.2022.]
Furtherance of remedy and reparation for aggression against Ukraine. https://digitallibrary.un.org/record/3994052?ln=en [Accessed: 18.11.2022.] https://documents-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/LTD/N22/679/12/PDF/N2267912.pdf7OnenElement [Accessed: 18.11.2022.]
G20 Bali Leaders’ Declaration. Bali, Indonesia, 15–16 November 2022. https://www.consilium.europa.eu/media/60201/2022-11-16-g20-declaration-data.pdf [Accessed: 20.11.2022.]
Gramsci, A. (2011). Letters from Prison. New York, Columbia University Press.
Hankiss E. (2011). A bizonytalanság kora? [The age of uncertainty?] In: Miszlivetz, F. (ed.), A bizonyosság vége avagy Quo vadis demokrácia? [End of certainty or quo vadis democracy?]. Szombathely, Savaria University Press. pp. 11–16.
Jensen, J. (2010). Globalizing governance in a multi-stakeholder world. Saarbrücken, Lambert Academic Publishing.
Jensen, J. (2011). Whose rules? Globalizing governance and the great disruption. In: Daniele, A., & Guido, M. (eds) European democracy and cosmopolitan democracy. Ventotene, Altiero Spinelli Institute for Federalist Studies. pp. 135–157.
Jensen, J. (2014). Globalizáció és új kormányzás. [Globalization and new governance] Budapest, Mundus Novus Kft.
Jomo Kwame Sundaram interview – Could the Ukraine conflict be an opportunity for the global south? https://frontline.thehindu.com/world-affairs/interview-jomo-kwame-sundaram-could-the-russia-ukraine-conflict-be-an-opportunity-for-the-global-south/article65958537.ece [Accessed: 14.11.2022.]
Kaldor, M. (2007). Human security: reflections on globalization and intervention. Cambridge, Polity Press.
Kortunov, A. (2022). Three scenarios for the end of the war in Ukraine. https://www.economist.com/by-invitation/2022/05/20/andrey-kortunov-offers-three-scenarios-for-the-end-of-the-war-in-ukraine [Accessed: 20.07.2022.]
Ledbetter, J. (2011). Unwarranted influence: Dwight D. Eisenhower and the military-industrial complex. New Haven–London, Yale University Press.
Miszlivetz, F. (2022). Afghanistan Forever? 27th International Summer University, 2022.06.29. https://www.youtube.com/watch?v=aMvW1U6IhNc [Accessed: 10.11.2022.]
Secretary of State Madeleine K. Albright. Interview on NBC-TV “The Today Show” with Matt Lauer. Columbus, Ohio, 19 February 1998.
Shirreff, R. (2016). War with Russia: An urgent warning from senior military command. London, Coronet.
Snyder, T. (2022). Ukraine holds the future. Foreign Affairs, Vol. 101. Nr. 5. pp. 124–141.
Speech by Federal Chancellor Olaf Scholz at the Charles University in Prague on Monday, 29 August 2022. https://www.bundesregierung.de/breg-en/news/scholz-speech-prague-charles-university-2080752 [Accessed: 18.10.2022.]
Szentes T. (2022). Extreme final peril. https://www.networkideas.org/featured-articles/2022/11/extreme-final-peril/ [Accessed: 23.11.2022.]
Ukraine refugee situation. https://data.unhcr.org/en/situations/ukraine [Accessed: 29.11.2022.]
Ukraine war pushes Germans to change. They are wavering. https://www.nytimes.com/2022/04/12/world/europe/germany-russia-ukraine-war.html?searchResultPosition=1 [Accessed: 08.11.2022.]
US using Ukrainians as bargaining chip in ‘great game’, says ex-Russian president. https://tass.com/politics/1528119 [Accessed: 09.11.2022.]
V-Dem Institute (2022). Democracy Report 2022: Autocratization changing nature? Gothenburg, University of Gothenburg. https://v-dem.net/media/publications/dr_2022.pdf [Accessed: 13.06. 2022.]
Zelikow, P. (2022). The hollow order: Rebuilding an international system that works. Foreign Affairs, Vol. 101. Nr. 4. pp. 107–119.