Scientia et Securitas
Volume/Issue:
Volume 3: Issue 4
Water-based regional security complexes in the Middle East and North Africa: the Jordan River, the Tigris–Euphrates river system, the Nile – what role, if any?
Author:
Erzsébet N. Rózsa University of Public Service Budapest Hungary; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest Magyarország
Centre for Economic and Regional Studies, Institute of World Economics Budapest Hungary; Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Erzsébet N. Rózsa in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
333–342
Online Publication Date:
09 Jun 2023
Publication Date:
09 Jun 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/112.2022.00126
Keywords:
water; river; catchment; conflict potential; Middle East and North Africa; regional security complex; Jordan; Nile; Tigris–Euphrates;
Keywords (Hungarian):
víz; folyó; vízgyűjtő terület; konfliktus potenciál; Közel-Kelet és Észak-Afrika; regionális biztonsági komplexum; Jordán; Nílus; Tigris-Eufrátesz;
Open access

Abstract.

Water and rivers have played an essential role in the existence and development of mankind ever since the most ancient times. The first great civilizations emerged along the great rivers: along the Jordan, the Tigris–Euphrates and the Nile in the Middle and East North Africa (and elsewhere, such as along the Ganges-Brahmaputra system). While nowadays this very same region is exposed to probably the most severe water shortage and even scarcity, declining water resources are expected to cause major issues in the region due to the population increase and the effects of climate change. This may soon result in water related local or regional conflicts if not wars. The paper examines what role water plays in the rationale of regional security (sub-)complexes of the Middle East and North Africa, respectively.

Összefoglalás.

A víz és a folyók a legrégebbi idők óta alapvető szerepet játszottak az emberiség létében és fejlődésében. Az első civilizációk a nagy folyók mentén alakultak ki, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a Jordán, a Tigris-Eufrátesz, illetve a Nílus mentén (a világ más térségeiben pl. a Gangesz vagy az Indus mentén). Míg ma ugyanez a térség a legnagyobb vízszűkösségnek, sőt, vízhiánynak van kitéve, a népességnövekedés és a klímaváltozás következtében fogyatkozó vizek hamarosan konfliktusokhoz, szélső esetben vízháborúkhoz vezethetnek. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszik a víz a Közel-Kelet és Észak-Afrika regionális biztonsági komplexumainak létrejöttében.

Bár a Közel-Kelet és Észak-Afrika régióját számos különböző keretben lehet kijelölni – a történelmi, vallási, kulturális és/vagy politikai jellemzőktől a természeti kincsekig, vagy azok hiányáig –, a három nagy folyamrendszer, a víz és a klímaváltozás következtében egyre növekvő vízszűkösség és vízhiány magukban hordozzák mind az együttműködés, mind a konfliktusok, illetve háborúk (vízháborúk) lehetőségét.

A saját – akár belsőnek is tekinthető – földrajzi jellemzők mellett azonban a térségre gyakorolt külső hatások, elsősorban az európai gyarmatosítás alatt meghúzott államhatárok, azaz a területi állam fogalmának bevezetése, a sok helyen ma is érvényes vízmegosztási egyezmények tovább bonyolították a helyzetet. Az immár száz éve megállapított határok között az államok saját érdekei versengést eredményeztek, ami – az időközben zajló népességrobbanás következtében – egyre súlyosabb érdekellentétekhez vezettek/vezethetnek. Ezek egyik legfontosabb kérdésévé a víz és a vízhez való hozzáférés válik. Így bár a víz nem feltétlenül az elsődleges oka a regionális biztonsági komplexumok kialakulásának, a jövőben egyre fontosabb meghatározóvá válik.

Ugyanakkor a Közel-Kelet és Észak-Afrika három folyamrendszerének mint biztonsági komplexumoknak a hátterében a víz különböző aspektusai állnak. A Jordán-folyó esetében a vízmegosztás problémái és együttműködései alapvetően Izrael Állam megalakulásához, az arab-izraeli háborúkhoz és békefolyamathoz kapcsolódnak. A Tigris-Eufrátesz esetében az 1990-es években a víz elsősorban mint stratégiai szállítási útvonal jelentett biztonságpolitikai kihívást, amennyiben Irak háborúiban az olaj kijuttatása a világtengerekre volt a cél. A Nílus esetében azonban – tulajdonképpen az ókor óta változatlanul – az egyiptomi lakosság vízzel és élelemmel való ellátása, életének biztosítása a cél, miközben Etiópiában – emellett – az ország áramellátása az elsődleges. Azt mondhatjuk tehát, hogy bár a jövő konfliktusainak egyik fő oka valószínűleg a víz lesz/lehet, a víz különböző fenyegetéseket és lehetséges konfliktusokat idézhet elő: az élet és megélhetés veszélyeztetésétől a közlekedésen és szállítmányozáson keresztül az áramellátásáig.

  • 1

    Adaptation Fund’s Project Proposal. https://pubdocs.worldbank.org/en/882201538084594437/4-Final-egypt.pdf#:~:text=Most%20of%20Egyptian%20land%20is%20desert.%20Only%203.5,by%20water%20scarcity%20and%20inefficiency%20of%20water%20use [Downloaded: 15 Sep 2022].

  • 2

    Addis Standard (2017) In-depth analysis: Past agreements on the Nile in view of the Law of Treaty and the CFA. https://addisstandard.com/depth-analysis-past-agreements-nile-view-law-treaty-cfa-2/#:~:text=The%201993%20Framework%20for%20General%20Cooperation%20between%20Egypt,Meles%20Zenawi%2C%20and%20former%20Egyptian%20president%20Hosni%20Mubarak [Downloaded: 15 Sep 2022].

  • 3

    Allan, J. A. (2001) The Middle East water question: Hydropolitics and the global economy. London, I. B. Tauris. p. 387.

  • 4

    Ashkelon Desalination Plant. https://ildesal.org.il/ashkelon-desalination-plant

  • 5

    Aviram, R., Hindi, A., & Abu Hammour, S. (2020) Coping with water scarcity in the Jordan River Basin. https://tcf.org/content/report/coping-water-scarcity-jordan-river-basin/?agreed=1 [Downloaded: 15 Sep 2022].

  • 6

    BBC (2020) Trump and Africa: How Ethiopia was ‘betrayed’ over Nile dam. https://www.bbc.com/news/world-africa-54531747 [Downloaded: 19 Dec 2022].

  • 7

    Beach, H. L. et al. (2000) Transboundary freshwater dispute resolution: Theory, practice, and annotated references. United Nations University. Tokyo, New York, Paris: UN University Press.

  • 8

    Britannica: Treaty of Qaṣr-i Shīrīn. Iraq, 1639. https://www.britannica.com/topic/Treaty-of-Qasr-i-Shirin [Downloaded: 19 Dec 2022].

  • 9

    Buzan, B., & Waever, O. (2003) Regions and powers: The structure of international security. Cambridge, Cambridge University Press.

  • 10

    CIA World Factbook – Egypt, Population. https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/egypt/#people-and-society [Downloaded: 15 May 2022].

  • 11

    CIA World Factbook – Ethiopia, Population. https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/ethiopia/#people-and-society [Downloaded: 15 May 2022].

  • 12

    Climate Diplomacy. Israel-Palestine: water sharing conflict. Climate Diplomacy. https://climate-diplomacy.org/case-studies/israel-palestine-water-sharing-conflict [Downloaded: 15 Sep 2022].

  • 13

    Convention on the Law of the Non-Navigational Uses of International Watercourses (1997) https://legal.un.org/avl/ha/clnuiw/clnuiw.html [Downloaded: 19 Dec 2022].

  • 14

    Csicsmann L., & N. Rózsa E. (2022) An ancient regional security complex on the rise: the Nile water controversy from the perspective of Egypt. The Arabist: Budapest Studies in Arabic, Vol. 44. 2022. pp. 17–30.

  • 15

    Desalination Facility for the Gaza Strip. https://ufmsecretariat.org/project/desalination-facility-gaza-strip/

  • 16

    Former National Leaders: Water a Global Security Issue. https://unu.edu/media-relations/releases/water-called-a-global-security-issue.html [Downloaded: 15 Sep 2022].

  • 17

    Huntington, S. (1993) The clash of civilizations. Foreign Affairs, Vol. 72. No. 3 (Summer). 1993. pp. 22–49.

  • 18

    Inbar, E. (2020) Netanyahu’s annexation plan can’t be stopped. 30.04.2020, Jerusalem Institute for Strategy and Security, https://jiss.org.il/en/inbar-netanyahus-annexation-plan-cant-be-stopped/ [Downloaded: 18 Dec 2022].

  • 19

    Inventory of Shared Water Resources in Western Asia. Jordan River Basin. http://waterinventory.org/surface_water/jordan-river-basin [Downloaded: 15 Sep 2022].

  • 20

    Israel-Jordan Treaty of Peace (1994) https://www.jewishvirtuallibrary.org/israel-jordan-treaty-of-peace

  • 21

    Jews in Islamic countries: Iraq. https://www.jewishvirtuallibrary.org/jews-of-iraq [Downloaded: 19 Dec 2022].

  • 22

    2kefaya campaign. https://www.facebook.com/2kefaya/ [Downloaded: 15 Sep 2022].

  • 23

    Marsai V. (2020) A Nagy Etióp Újjászületés Gát és a Nílus vízfelhasználása körüli diplomáciai küzdelem I. [The Great Ethiopian Renaissance Dam and the diplomatic struggle of the Nile water I] Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet [Institute of Strategic and Defense Studies] Elemzések, Vol. 11. 9 Apr 2020. https://svkk.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-1506332684763/SVKI_Elemz%C3%A9sek_2020_11_A Nagy Eti%C3%B3p %C3%9Ajj%C3%A1sz%C3%BClet%C3%A9s G%C3%A1t %C3%A9s a N%C3%ADlus v%C3%ADzfelhaszn%C3%A1l%C3%A1sa k%C3%B6r%C3%BCli diplom%C3%A1ciai k%C3%BCzdelem 1. r%C3%A9sz (Marsai V.).pdf [Downloaded: 15 May 2022].

  • 24

    Oster, M. (2019) Netanyahu says he will annex part of the West Bank if re-elected. 10 Sep, 2019, Jewish Telegraphic Agency, https://www.jta.org/2019/09/10/israel/netanyahu-announces-plans-to-annex-the-jordan-valley-if-re-elected

  • 25

    TRT World (2019) A timeline of the PKK’s war on Turkey: 1974-2019. TRT World, 16 Oct 2019, https://www.trtworld.com/magazine/a-timeline-of-the-pkk-s-war-on-turkey-1974-2019-30618 [Downloaded: 25 Sep 2022].

  • 26

    UNESCO PCCP/From Potential Conflict to Cooperation Potential. https://groundwaterportal.net/project/pccp [Downloaded: 10 Dec 2022].

  • 27

    Wehrey, F., & Fawal, N. (2022) Cascading Climate Effects in the Middle East and North Africa: Adapting Through Inclusive Governance, Carnegie Endowment for International Peace, 24 February 2022, https://carnegieendowment.org/2022/02/24/cascading-climate-effects-in-middle-east-and-north-africa-adapting-through-inclusive-governance-pub-86510 [Downloaded: 05 Sep 2022].

  • 28

    World Bank (2020) Access to electricity (% of population) – Ethiopia, 2020. https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS?locations=ET [Downloaded: 15 May 2022].

  • Collapse
  • Expand
Cover Scientia et Securitas
Scientia et Securitas
Online ISSN:
2732-2688
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.
The Submissions templates are available in MS Word.
For articles in Hungarian, please download it from HERE and for articles in English from HERE.

 

Editor-in-Chief:

Founding Editor-in-Chief:

  • Tamás NÉMETH

Managing Editor:

  • István SABJANICS (Ministry of Interior, Budapest, Hungary)

Editorial Board:

  • Attila ASZÓDI (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán BIRKNER (University of Pannonia)
  • Valéria CSÉPE (Research Centre for Natural Sciences, Brain Imaging Centre)
  • Gergely DELI (University of Public Service)
  • Tamás DEZSŐ (Migration Research Institute)
  • Imre DOBÁK (University of Public Service)
  • Marcell Gyula GÁSPÁR (University of Miskolc)
  • József HALLER (University of Public Service)
  • Charaf HASSAN (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán GYŐRI (Hungaricum Committee)
  • János JÓZSA (Budapest University of Technology and Economics)
  • András KOLTAY (National Media and Infocommunications Authority)
  • Gábor KOVÁCS (University of Public Service)
  • Levente KOVÁCS (Óbuda University)
  • Melinda KOVÁCS (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós MARÓTH (Avicenna Institue of Middle Eastern Studies )
  • Judit MÓGOR (Ministry of Interior National Directorate General for Disaster Management)
  • József PALLO (University of Public Service)
  • István SABJANICS (Ministry of Interior)
  • Péter SZABÓ (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós SZÓCSKA (Semmelweis University)

Ministry of Interior
Science Strategy and Coordination Department
Address: H-2090 Remeteszőlős, Nagykovácsi út 3.
Phone: (+36 26) 795 906
E-mail: scietsec@bm.gov.hu

DOAJ

2023  
CrossRef Documents 32
CrossRef Cites 15
Days from submission to acceptance 59
Days from acceptance to publication 104
Acceptance Rate 81%

2022  
CrossRef Documents 38
CrossRef Cites 10
Days from submission to acceptance 54
Days from acceptance to publication 78
Acceptance Rate 84%

2021  
CrossRef Documents 46
CrossRef Cites 0
Days from submission to acceptance 33
Days from acceptance to publication 85
Acceptance Rate 93%

2020  
CrossRef Documents 13
CrossRef Cites 0
Days from submission to acceptance 30
Days from acceptance to publication 62
Acceptance Rate 93%

Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none

Scientia et Securitas
Language Hungarian
English
Size A4
Year of
Foundation		 2020
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Academic Council of Home Affairs and
Association of Hungarian PhD and DLA Candidates
Founder's
Address		 H-2090 Remeteszőlős, Hungary, Nagykovácsi út 3.
H-1055 Budapest, Hungary Falk Miksa utca 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
Applied
Licenses		 CC-BY 4.0
CC-BY-NC 4.0
ISSN ISSN 2732-2688

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 44 20
May 2024 0 65 9
Jun 2024 0 76 10
Jul 2024 0 60 21
Aug 2024 0 66 14
Sep 2024 0 19 3
Oct 2024 0 0 0