Scientia et Securitas
Volume/Issue:
Volume 3: Issue 4
Early crisis warning system using community engagement through social network sites in times of disaster
Study case of the Dead Sea flash floods
Author:
Abdelkarim Alhloul University of Sopron, István Széchenyi Economics and Management Doctoral School Sopron Hungary; Soproni Egyetem, Széchenyi István Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Sopron Magyarország

Search for other papers by Abdelkarim Alhloul in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
358–371
Online Publication Date:
09 Jun 2023
Publication Date:
09 Jun 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/112.2022.00127
Keywords:
disaster communication; early crisis warning system; disaster management; social network sites; flashing floods; Jordan;
Keywords (Hungarian):
katasztrófa kommunikáció; korai krízis figyelmeztető rendszer; katasztrófavédelem; közösségi hálózati helyek; villámárvíz; Jordánia;
Open access

Summary.

Throughout history humanity has always faced different kinds of hazards endangering human lives and their properties. Therefore, humans started to develop methods to help them reduce risks. Disaster management mostly depends on geographical information system (GIS) and disaster communication. One element of disaster communication is early warning systems (EWSs). EWSs one time used to use hazard bells, but they have developed over time. Our age is characterized by new ways of digitized communication. Social network sites (SNS) have brought advantages and challenges not only for the authorities involved in disaster communication but for the whole community. In this study we investigate the credibility and reliability of using SNS in EWSs through the case of the Dead Sea flashing floods of 2018. Results reflect which is more credible and we provide recommendations aimed at civil protection in Jordan.

Absztrakt.

A történelem során az emberiség mindig is szembesült különböző katasztrófákkal, amelyek nemcsak az emberi életet, hanem az anyagi javakat is veszélyeztették. Éppen ezért szükség volt olyan módszerek kidolgozására, amelyek csökkentik a kockázatokat. A katasztrófa elleni védelem hatékonysága számottevően függ a földrajzi információs rendszertől (GIS) és a kommunikációtól, amelyek az elmúlt évtizedekben gyors ütemben fejlődtek. A katasztrófavédelem fontos eleme a korai figyelmeztető rendszer, amely előre jelzi a veszélyeket az adott földrajzi területen. Régen a korai figyelmeztetést szolgálták bizonyos fokig a vészharangok is.

Napjainkban már a katasztrófa-kommunikációs módszerek egyre hatékonyabbak, az emberek időbeni figyelmeztetése pedig egyre fontosabb. Ez utóbbira számos módszer létezik a katasztrófa típusától, illetve a veszélyek jellegétől függően, amelyekkel külön-külön felelős szolgálatok foglalkoznak. A villámárvizek esetében ismert az internetnek és azoknak az érzékelőknek a jelentősége, amelyek a talajnedvesség mérését végzik, szükség szerint riasztva a felelős katasztrófavédelmi vagy polgári védelmi csapatokat. Szintén elengedhetetlen az adott területen élő közösségeknek az elsők közötti értesítése, amiben a közösségi hálózati helyek technológiája nagy előrelépést hozott. Az emberek ugyanis elkezdtek fontos, veszélyt jelző tartalmakat megosztani a közösségi hálózati helyeken [Social Network Site (SNS)] élő közvetítéssel, vagy videók, fényképek küldésével rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek. Ezeknek a platformoknak a használata sok esetben hasznos volt a katasztrófavédők számára is, mivel minden érintett figyelmét felkeltették.

Ez a tanulmány a 2018-as holt-tengeri villámárvizek példáján mutatja be az SNS alkalmazásának a hitelességét és megbízhatóságát a korai krízis figyelmeztető rendszerekben. Rávilágít arra, hogy a jordán kormány által kiadott előző napi figyelmeztetés nem volt olyan hatékony, mint az, amikor a figyelmeztetést közösségi hálózati helyeken osztották meg. A súlyos áradások következtében ugyanis az előbbi alkalommal voltak halálos áldozatok is, míg az utóbbi figyelmeztető módszer használata révén nem történt sérülés és haláleset sem. A tanulmány bemutatja a helyi híroldalak és az SNS összehasonlításának és tesztelésének eredményeit a jordán közösségben végzett felmérésre alapozva. Továbbá arra a kérdésre is választ keres, hogy az SNS lehet-e a Jordániában használható korai figyelmeztető rendszer módszere. A kérdőíves felmérésre 650 válasz érkezett, amelyeket különféle statisztikai módszerekkel elemeztünk. A tanulmány a főbb megállapításokat összehasonlítja hasonló témájú, korábbi tanulmányokkal is. Ehhez az egyik legnagyobb bibliometriai adatbázisban, a Scopusban kulcsszavak alapján folytatott keresések szolgáltak alapul, összehasonlítva a tanulmány eredményeit a tíz legjobban idézett dokumentummal. A tanulmány megállapításai, ajánlásai a jordániai polgári védelem, valamint a katasztrófaelhárító szolgálatok számára lehetnek hasznosak a villámárvizek esetén. Továbbá, ösztönzést adhatnak arra, hogy több SNS-csatornát hozzanak létre a közösségekben, hogy időben tudjanak riasztásokat adni, és hogy fokozzák a tudatosságot az ilyen veszélyekkel összefüggésben. A jordán példa más országok számára is tanulságokkal szolgálhat a korai krízis figyelmeztető rendszerek terén.

  • 1

    de Albuquerque, J.P. et al. (2015) A geographic approach for combining social media and authoritative data towards identifying useful information for disaster management, International Journal of Geographical Information Science, Vol 29. No. 4. 667–689. https://doi.org/10.1080/13658816.2014.996567

  • 2

    Alexander, D.E. (2014) Social Media in Disaster Risk Reduction and Crisis Management, Science and Engineering Ethics. Kluwer Academic Publishers, pp. 717–733. https://doi.org/10.1007/s11948-013-9502-z

  • 3

    Annamalai, C. (2014) Role of Social Networking in Disaster Management: An Empirical Analysis, Vol. 1. No. 3. pp. 1–5.

  • 4

    Charles-Smith, L.E. et al. (2015) Using social media for actionable disease surveillance and outbreak management: A systematic literature review, PLoS ONE. Public Library of Science. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0139701

  • 5

    Coppola, D.P. (2015) Preparedness, In: Introduction to International Disaster Management. Elsevier, pp. 275–320. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-801477-6.00005-8

  • 6

    Ellison, N.B. et al. (2018) Social Networking Sites in the Aftermath of a Crisis – The Enabling Role for, 13, pp. 210–230. Available at: https://doi.org/10.1111/j.1083-6101.2007.00393.x

  • 7

    Eshghi, K. and Larson, R.C. (2008) Disasters: lessons from the past 105 years, Disaster Prevention and Management: An International Journal, 17(1), pp. 62–82. https://doi.org/10.1108/09653560810855883

  • 8

    Fischer, D., Posegga, O. and Fischbach, K. (2016) Communication Barriers in Crisis Management: a literature Review. Twenty-Fourth European Conference on Information Systems (ECIS), Istanbul, Turkey.

  • 9

    Gladfelter, S. (2018) The politics of participation in community-based early warning systems: Building resilience or precarity through local roles in disseminating disaster information?, International Journal of Disaster Risk Reduction, Vol. 30, pp. 120–131.

  • 10

    de Guttry, A., Gestri, M., & Venturini, G. (eds 2012) International disaster response law. The Hague, T. M. C. Asser Press. https://doi.org/10.1007/978-90-6704-882-8

  • 11

    Henriksen, H.J. et al. (2018) Participatory early warning and monitoring systems: A Nordic framework for web-based flood risk management, International Journal of Disaster Risk Reduction. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2018.01.038

  • 12

    Hiltz, S.R., Diaz, P. and Mark, G. (2011) Introduction: Social media and collaborative systems for crisis management, ACM Transactions on Computer-Human Interaction (TOCHI). ACM New York, NY, USA, pp. 1–6.

  • 13

    Houston, J.B. et al. (2015) Social media and disasters: A functional framework for social media use in disaster planning, response, and research, Disasters, Vol. 39. No. 1. pp. 1–22. https://doi.org/10.1111/disa.12092

  • 14

    Imran, M. et al. (2015) Processing social media messages in Mass Emergency: A survey, ACM Computing Surveys, Vol. 47. No. 4. https://doi.org/10.1145/2771588

  • 15

    Ito, J., Toda, H. and Koike, Y. (2010) Assessment of Tweet Credibility with LDA Features, pp. 953–958.

  • 16

    Johnson, T.J. and Kaye, B.K. (2009) In blog we trust? Deciphering credibility of components of the internet among politically interested internet users, Computers in Human Behavior, Vol. 25. No. 1. pp. 175–182.

  • 17

    Johnson, T. J. and Kaye, B.K. (2014) Credibility of social network sites for political information among politically interested internet users, Journal of Computer-Mediated Communication, Vol. 19. No. 4. pp. 957–974. Available at: https://doi.org/10.1111/JCC4.12084

  • 18

    Johnson, T.J. and Kaye, B.K. (2015) Site Effects: How Reliance on Social Media Influences Confidence in the Government and News Media, Social Science Computer Review, Vol. 33. No. 2. pp. 127–144. https://doi.org/10.1177/0894439314537029

  • 19

    Jonas, E., Greenberg, J. and Frey, D., 2003. Connecting terror management and dissonance theory: Evidence that mortality salience increases the preference for supporting information after decisions. Personality and Social Psychology Bulletin, 29(9), pp. 1181–1189.

  • 20

    Ker–Lindsay, J. (2000) Greek–Turkish rapprochement: The impact of disaster diplomacy?, Cambridge Review of International Affairs, Vol. 14. No. 1. pp. 215–232.

  • 21

    Kietzmann, J., Hermkens, K., McCarthy, I., & Silvestre, B. S. (2011) Social media? Get serious! Understanding the functional building blocks of social media. Business Horizons, Vol. 54. No. 3. pp. 241–251.

  • 22

    Kim, J. and Hastak, M. (2018) Social network analysis: Characteristics of online social networks after a disaster, International Journal of Information Management, Vol. 38. No. 1. pp. 86–96. https://doi.org/10.1016/j.ijinfomgt.2017.08.003

  • 23

    Kreps, G. (2002) Sociological Inquiry and Disaster Research, Annual Review of Sociology, Vol. 10. No. 1. pp. 309–330. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.10.1.309

  • 24

    Kryvasheyeu, Y. et al. (2016) Rapid assessment of disaster damage using social media activity, Science Advances, Vol. 2. No. 3. https://doi.org/10.1126/sciadv.1500779

  • 25

    Latonero, M. and Shklovski, I. (2011) Emergency Management, Twitter, and Social Media Evangelism, International Journal of Information Systems for Crisis Response and Management, Vol. 3. No. 4. pp. 1–16. https://doi.org/10.4018/jiscrm.2011100101

  • 26

    Lettieri, E., Masella, C. and Radaelli, G. (2009) Disaster management: Findings from a systematic review, Disaster Prevention and Management: An International Journal, Vol. 18. No. 2. pp. 117–136. https://doi.org/10.1108/09653560910953207

  • 27

    Li, H., Caragea, C. and Tapia, A.H. (2015) Twitter Mining for Disaster Response: A Domain Adaptation Approach.

  • 28

    Maier, C., Laumer, S., Eckhardt, A., & Weitzel, T. (2015) Giving too much social support: Social overload on social networking sites. European Journal of Information Systems, Vol. 24. No. 5. pp. 447–464.

  • 29

    Middleton, S. E., Middleton, L., & Modafferi, S. (2014) Real-time crisis mapping of natural disasters using social media. IEEE Intelligent Systems, Vol. 29. No. 2. pp. 9–17. https://doi.org/10.1109/MIS.2013.126

  • 30

    Oh, O., Agrawal, M. and Rao, H.R. (2013) Community Intelligence and Social Media Services: A Rumor Theoretic Analysis of Tweets During Social Crises, MIS Quarterly, Vol. 37. No. 2. pp. 407–426. https://doi.org/10.25300/MISQ/2013/37.2.05

  • 31

    Olteanu, A., Vieweg, S. and Castillo, C. 2015 What to Expect When the Unexpected Happens: Social Media Communications Across Crises.

  • 32

    Reuter, C., Hughes, A.L. and Kaufhold, M.A. (2018) Social Media in Crisis Management: An Evaluation and Analysis of Crisis Informatics Research, International Journal of Human-Computer Interaction, Vol. 34. No. 4. pp. 280–294. https://doi.org/10.1080/10447318.2018.1427832

  • 33

    Saleh, K. and Omoush, A. (2017) Telematics and Informatics Harnessing mobile-social networking to participate in crises management in war-torn societies: The case of Syria, Telematics and Informatics, (December), pp. 0–1. https://doi.org/10.1016/j.tele.2017.12.002

  • 34

    Seeger, M. W. (2006) Best practices in crisis communication: An expert panel process. Journal of Applied Communication Research, Vol. 34. No. 3. pp 232–244. https://doi.org/10.1080/00909880600769944

  • 35

    Simon, T., Goldberg, A. and Adini, B. (2015) Socializing in emergencies – A review of the use of social media in emergency situations, International Journal of Information Management. Elsevier Ltd, pp. 609–619. https://doi.org/10.1016/j.ijinfomgt.2015.07.001

  • 36

    Sutton, J., Spiro, E. S., Johnson, B., Fitzhugh, S., Gibson, B., & Butts, C. T. (2014) Warning tweets: serial transmission of messages during the warning phase of a disaster event. Information Communication and Society, Vol. 17. No. 6. pp. 765–787. https://doi.org/10.1080/1369118X.2013.862561

  • 37

    Sweetser, K.D. and Metzgar, E. (2007) Communicating during crisis: Use of blogs as a relationship management tool, Public Relations Review, Vol. 33. No. 3. pp. 340–342. https://doi.org/10.1016/j.pubrev.2007.05.016

  • 38

    United Nations Office for Disaster Risk Reduction (UNISDR) (2009) 2009 UNISDR Terminology on Disaster Risk Reduction, International Stratergy for Disaster Reduction (ISDR), pp. 1–30. https://doi.org/978-600-6937-11-3

  • 39

    Yates, D., & Paquette, S. (2011) Emergency knowledge management and social media technologies: A case study of the 2010 Haitian earthquake. International Journal of Information Management, Vol. 31. pp. 6–13. https://doi.org/10.1016/j.ijinfomgt.2010.10.001

  • 40

    Wu, D. and Cui, Y. (2018) Disaster early warning and damage assessment analysis using social media data and geolocation information, Decision Support Systems, 111(May), pp. 48–59. https://doi.org/10.1016/j.dss.2018.04.005

  • Collapse
  • Expand
Cover Scientia et Securitas
Scientia et Securitas
Online ISSN:
2732-2688
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.
The Submissions templates are available in MS Word.
For articles in Hungarian, please download it from HERE and for articles in English from HERE.

 

Editor-in-Chief:

Founding Editor-in-Chief:

  • Tamás NÉMETH

Managing Editor:

  • István SABJANICS (Ministry of Interior, Budapest, Hungary)

Editorial Board:

  • Attila ASZÓDI (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán BIRKNER (University of Pannonia)
  • Valéria CSÉPE (Research Centre for Natural Sciences, Brain Imaging Centre)
  • Gergely DELI (University of Public Service)
  • Tamás DEZSŐ (Migration Research Institute)
  • Imre DOBÁK (University of Public Service)
  • Marcell Gyula GÁSPÁR (University of Miskolc)
  • József HALLER (University of Public Service)
  • Charaf HASSAN (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán GYŐRI (Hungaricum Committee)
  • János JÓZSA (Budapest University of Technology and Economics)
  • András KOLTAY (National Media and Infocommunications Authority)
  • Gábor KOVÁCS (University of Public Service)
  • Levente KOVÁCS (Óbuda University)
  • Melinda KOVÁCS (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós MARÓTH (Avicenna Institue of Middle Eastern Studies )
  • Judit MÓGOR (Ministry of Interior National Directorate General for Disaster Management)
  • József PALLO (University of Public Service)
  • István SABJANICS (Ministry of Interior)
  • Péter SZABÓ (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós SZÓCSKA (Semmelweis University)

Ministry of Interior
Science Strategy and Coordination Department
Address: H-2090 Remeteszőlős, Nagykovácsi út 3.
Phone: (+36 26) 795 906
E-mail: scietsec@bm.gov.hu

DOAJ

2023  
CrossRef Documents 32
CrossRef Cites 15
Days from submission to acceptance 59
Days from acceptance to publication 104
Acceptance Rate 81%

2022  
CrossRef Documents 38
CrossRef Cites 10
Days from submission to acceptance 54
Days from acceptance to publication 78
Acceptance Rate 84%

2021  
CrossRef Documents 46
CrossRef Cites 0
Days from submission to acceptance 33
Days from acceptance to publication 85
Acceptance Rate 93%

2020  
CrossRef Documents 13
CrossRef Cites 0
Days from submission to acceptance 30
Days from acceptance to publication 62
Acceptance Rate 93%

Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none

Scientia et Securitas
Language Hungarian
English
Size A4
Year of
Foundation		 2020
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Academic Council of Home Affairs and
Association of Hungarian PhD and DLA Candidates
Founder's
Address		 H-2090 Remeteszőlős, Hungary, Nagykovácsi út 3.
H-1055 Budapest, Hungary Falk Miksa utca 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
Applied
Licenses		 CC-BY 4.0
CC-BY-NC 4.0
ISSN ISSN 2732-2688

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 57 13
May 2024 0 62 4
Jun 2024 0 86 13
Jul 2024 0 88 13
Aug 2024 0 52 12
Sep 2024 0 52 5
Oct 2024 0 0 0