Author:
Noémi Emőke Baráth Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Kriminálpszichológia Tanszék, Kriminálpszichológia Kutatóműhely Budapest Magyarország; University of Public Service, Faculty of Law Enforcement, Department of Criminal Psychology, Criminal Psychology Research Workshop Budapest Hungary

Search for other papers by Noémi Emőke Baráth in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0000-0002-7491-8063
Open access

Összefoglalás.

A cikk arra keresi a választ, hogy a terrorizmus és az extrémizmus kapcsán milyen indikátorokat tudunk azonosítani, és ezek mögött milyen okok és magyarázatok találhatók.

Áttekintjük a terrortámadások alakulását az utóbbi években, valamint azt, hogy az extrémizmusnak milyen társadalmi és egyéni aspektusai vannak. A tanulmányban elméleti forrásmunkák szintetizálása, valamint egy hazai és nemzetközi adatbázis leíró jellegű elemzése olvasható. Napjainkban a társadalmi és gazdasági válságok a biztonság és identitás újradefiniálására késztetnek, és ezek az egyének sajátos választását is befolyásolják: a meggyengült közösségek és értékek radikalizálódáshoz, extrémizmushoz és terrorizmushoz vezethetnek. Fontos, hogy a tárgyalt témakörben minél szélesebb körűen, multidiszciplináris szemlélettel és innovatívan álljunk a felderítéshez, elhárításhoz és tudományos kutatáshoz, annak érdekében, hogy csökkentsük a társadalmat veszélyeztető egyének és csoportok tevékenységét.

Summary.

The article examines what indicators we can identify in relation to terrorism and extremism and what reasons and explanations are behind them.

We review the development of terrorist attacks in recent years, as well as the social and individual aspects of extremism. The study includes a synthesis of theoretical source works and a descriptive analysis of a domestic and international database. Today’s social and economic crises, security and identity lead to redefining and this affects the specific response of individuals and weakened communities and values can lead to radicalization, extremism and terrorism. It is important to take a multidisciplinary and innovative approach to detection, prevention and research in the discussed topic, in order to reduce the activities of individuals and groups that threaten society.

According to the Hungarian model, since 2012–2013 the DEREX index, which is a percentage measure, shows the proportion of respondents who may be susceptible to extreme right-wing ideas and the political actions that can be derived from them, based on the pattern of their attitudes and values in a given society. From this point of view, based on the survey, this “threat” of extremism does not threaten Hungarian society. The definition of terrorism is still not unanimous acceptance, so the term extremism is increasingly being used (Berger 2018), which means extremism that can manifest itself in violence. All of this can be important because it is a complex phenomenon that is not limited to racial, religious, political categories and views, but leaves a mark on society and can cause damage.

Extremism is a phenomenon close to radicalism, which can be linked to terrorism in many cases, and this deserves attention in all countries of the world, whether directly or indirectly affected in terms of the risk of terrorism in the given society. If we want to take action against them, the goal can be to divide the political and military leaders, as well as to capture the leaders. It is worth lowering the profile of terrorists in the media, making the goals more expensive, and presenting the act in a different narrative instead of the role of a martyr. Amnesty programs may appear if this fits into society’s values. Furthermore, there are great opportunities in education through the implementation of integration and assimilation programs.

  • 1

    Barker, J. (2003) A terrorizmus. Budapest, HVG, pp. 17–19.

  • 2

    Berger J. M. (2018) Extremism. MA, The MIT Press

  • 3

    Bjorgo, T. (2002) Exit Neo-Nazism: Reducing Recruitment and Promoting Disengagement from Racist Groups. Working paper, Norsk Utenrik-spolitisk Institutt, Oslo, Norway https://nupi.brage.unit.no/nupi-xmlui/handle/11250/2394077

  • 4

    Boaz, G. (2002) Defining terrorism: Is one man’s terrorist another man’s freedom fighter? Police Practice and Research, Vol. 3. No. 4. pp. 287–304.

  • 5

    Boross Zs. A. (2014) Humán faktor: Az emberi tényező szerepe az extrémizmuselhárítás kérdéskörében. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 2. No. 2. pp. 139–159.

  • 6

    Boross Zs. A. (2017a) A jobboldali extrémizmus összetett ideológiája – mint a terrorizmus potenciális hivatkozási alapja. Terror & Elhárítás, Vol. 6. No. 4. pp. 23–48.

  • 7

    Boross Zs. A. (2017b) Az ideológia szerepe a radikalizációban. In: Sabjanics I. (szerk.) Modern kori népvándorlás. A migráció komplex megközelítése. Budapest, Dialóg Campus, pp. 89–99.

  • 8

    Bruce, G. (2013) Definition of Terrorism – Social and Political Effects. Journal of Military and Veterans’ Health, Vol. 21. No. 2. pp. 26–30.

  • 9

    Cunningham, W. G., Jr. (2003) Terrorism Definitions and Typologies. In: R. Scott Moore (szerk.) Terrorism: Concepts, Causes, and Conflict Resolution. U.S. Defense Threat Reduction Agency, p. 23.

  • 10

    Doosje, B., Moghaddam, F. M., Kruglanski, A. W., de Wolf, A., Mann, L., & Feddes, A. R. (2016) Terrorism, radicalization and de-radicalization. Current Opinion in Psychology, Vol. 11. pp. 79–84. https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2016.06.008.

  • 11

    Fiske, S. T. (2010) Social beings: Core motives in social psychology. (2nd ed.) Hoboken, NJ, Wiley

  • 12

    Gál I. L. (2012) A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata. Budapest, HVG-ORAC

  • 13

    Gambetta, D. (2005) Making Sense of Suicide Missions. Oxford, Oxford University Press

  • 14

    Grajczjár, I., Nagy, Zs., Örkény, A., & Hofmann, J. (2018) Routes to right-wing extremism in times of crisis – An Austrian-Hungarian comparison based on the SOCRIS survey. In: Kay Smith, M., Megyesi, B. (eds) Cultural heritage and social cohesion. Special issue in English No. 6. pp. 95–117.

  • 15

    Grajczjár I., & Tóth A. (2011) Válság, radikalizálódás és újjászületés ígérete: a Jobbik útja a parlamentbe. In: Enyedi Zs., Szabó A., & Tardos R. (szerk.), Új képlet. Választások Magyarországon, 2010. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, pp. 57–92.

  • 16

    Haidt, J. (2013) The Righteous Mind: Why Good People are Divided by Politics and Religion. London, Penguin Books

  • 17

    Harpviken, A. N. (2020) Psychological Vulnerabilities and Extremism Among Western Youth: A Literature Review. Adolescent Research Review, Vol. 5. pp. 1–26. https://doi.org/10.1007/s40894-019-00108-y

  • 18

    Higgins, T. E. (2012) Beyond Pleasure and Pain: How Motivation Works. Oxford, Oxford University Press

  • 19

    IEP (Institute for Economics & Peace) (2022) Global Terrorism Index 2022. Measuring the Impact of Terrorism, Sydney, March 2022. http://visionofhumanity.org/resources [letöltve: 2022. 07. 25.]

  • 20

    Ivaskevics, K., & Haller, J. (2022) Risk Matrix for Violent Radicalization: A Machine Learning Approach. Frontiers in Psychology, Vol. 13. No. 12. pp. 1–18.

  • 21

    Józsa L. (2002) Globális terrorizmus – fogalmi keretek. In: Tálas P.(szerk.) Válaszok a terrorizmusra, avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig. Budapest, SVKH-CHARTAPRESS, pp. 93.

  • 22

    Kis-Benedek J. (2016) Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus. Zrínyi Kiadó

  • 23

    Kiss-Benedek J. (2018) A konfliktusok vallási gyökerei a Közel-Keleten. Az iszlamizmus megnyilvánulási formái és irányzata. Hadtudomány, 2018/3–4., pp. 89–100.

  • 24

    Korinek L. (2015): A terrorizmus. Belügyi Szemle, 2015/7–8., pp. 7–38.

  • 25

    Kruglanski, A. W., Fernandez, J. R., Factor, A. R., & Szumowska, E. (2019) Cognitive mechanisms in violent extremism. Cognition, Vol. 188, pp. 116–123.

  • 26

    Kruglanski, A. W., & Gigerenzer, G. (2011) Intuitive and deliberate judgments are based on common principles. Psychological Review, Vol. 118. No. 1. pp. 97–109.

  • 27

    Loza, W. (2007) The psychology of extremism and terrorism: A Middle-Eastern perspective. Aggression and Violent Behavior, Vol. 12. Issue 2. pp. 141–155. https://doi.org/10.1016/j.avb.2006.09.001.

  • 28

    Lyons-Padilla, S., Gelfand, M. J., Mirahmadi, H., Farooq, M., & van Egmond, M. (2015) Belonging nowhere: Marginalization & radicalization risk among Muslim immigrants. Behavioral Science & Policy, Vol. 1, pp. 1–12.

  • 29

    Maras, M. H. (2016) A terrorizmus elmélete és gyakorlata. Budapest, Antall József Tudásközpont

  • 30

    Marsden, S. V., & Schmid, A. P. (2011) Typologies of Terrorism and Political Violence. In: Alex P. Schmid (ed.) The Routledge Handbook of Terrorism Research. London–New York, Routledge, pp. 158–200.

  • 31

    Maslow, A. H. (1943) A theory of human motivation. Psychological Review, Vol. 50. No. 4. pp. 370–396.

  • 32

    Nyeste P. (2020) A rendőrségi törvényben megfogalmazott egyéb célokhoz kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenység. Közbiztonság. Fenntartható biztonság és társadalmi környezet tanulmányok (3). Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, pp. 763–783.

  • 33

    Perry, N. J. (2004) The Numerous Federal Legal Definitions of Terrorism: The Problem of too Many Grails. Journal of Legislation, Vol. 30. Iss. 2. pp. 249–274.

  • 34

    Rapoport, D. C. (2022) Waves of Global Terrorism. New York, Columbia University Press

  • 35

    Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2000) Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, Vol. 55. No. 1. pp. 68–78.

  • 36

    Serbakov, M. T. (2020) A terrorizmus definíciójának kérdése.https://ujbtk.hu/dr-serbakov-marton-tibor-a-terrorizmus-definiciojanak-kerdese [letöltve: 2022. 08. 10.]

  • 37

    Schmid, A. (2004) Terrorism – The Definitional Problem. Case Western Reserve Journal of International Law, Vol. 36. Issue 2. pp. 375–419.

  • 38

    Schmid, A. (2023) Defining Terrorism. ICCT Report March 2023

  • 39

    Stern, J. (2003) Terror in the Name of God: Why Religious Militants Kill. New York, Harper Collins

  • 40

    Tajfel, H., & Turner, J. C. (1986) The social identity theory of intergroup behaviour. In: Worchel, S., Austin, W.G. (eds) Psychology of Intergroup Relations. Chicago, Hall Publishers, pp. 7–24.

  • 41

    Tálas P. (2021) A nemzetközi terrorizmus trendjei. In: Tálas P., Csiki Varga T., Etl A., Berzsenyi D. (szerk.) A globalizált világ kihívásai. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, pp. 279–299.

  • 42

    Tóth A., Grajczjár I. (2009) Miért olyan sikeresek a radikális nemzeti-populista pártok nagy társadalmi-gazdasági átalakulások, válságok idején? Politikatudományi Szemle, Vol. 18. No. 3. pp. 7–29.

  • 43

    Young, J. E., Klosko, J. S., & Weishaar, M. E. (2003) Schema Therapy: A Practitioner’s Guide. Guilford Press

  • 44

    Webber, D., Klein, K., Kruglanski, A., Brizi, A., & Merari, A. (2017) Divergent paths to martyrdom and significance among suicide attackers. Terrorism and Political Violence, Vol. 29. No. 5. pp. 852–874.

  • 45

    URL1: http://derexindex.eu (letöltés dátuma: 2022. 07. 29.)

  • 46

    URL2: https://www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/pdf_2016_01/20160817_160106-mc0472-1-final.pdf (letöltés dátuma: 2022. 08. 10.)

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in separate PDFs.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.
The Submissions templates are available in MS Word.
For articles in Hungarian, please download it from HERE and for articles in English from HERE.
 

Editor-in-Chief:

Founding Editor-in-Chief:

  • Tamás NÉMETH

Managing Editor:

  • István SABJANICS (Ministry of Interior, Budapest, Hungary)

Editorial Board:

  • Attila ASZÓDI (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán BIRKNER (National Research, Development and Innovation Office)
  • Valéria CSÉPE (Research Centre for Natural Sciences, Brain Imaging Centre)
  • Gergely DELI (University of Public Service)
  • Tamás DEZSŐ (Migration Research Institute)
  • Imre DOBÁK (University of Public Service)
  • Marcell Gyula GÁSPÁR (University of Miskolc)
  • József HALLER (University of Public Service)
  • Charaf HASSAN (Budapest University of Technology and Economics)
  • Zoltán GYŐRI (Hungaricum Committee)
  • János JÓZSA (Budapest University of Technology and Economics)
  • András KOLTAY (National Media and Infocommunications Authority)
  • Gábor KOVÁCS (University of Public Service)
  • Levente KOVÁCS buda University)
  • Melinda KOVÁCS (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós MARÓTH (Avicenna Institue of Middle Eastern Studies )
  • Judit MÓGOR (Ministry of Interior National Directorate General for Disaster Management)
  • József PALLO (University of Public Service)
  • István SABJANICS (Ministry of Interior)
  • Péter SZABÓ (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE))
  • Miklós SZÓCSKA (Semmelweis University)

Ministry of Interior
Science Strategy and Coordination Department
Address: H-2090 Remeteszőlős, Nagykovácsi út 3.
Phone: (+36 26) 795 906
E-mail: scietsec@bm.gov.hu

DOAJ

2020  
CrossRef Documents 13
CrossRef Cites 0
CrossRef H-index 0
Days from submission to acceptance 247
Days from acceptance to publication 229
Acceptance Rate 36%

Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none

Scientia et Securitas
Language Hungarian
English
Size A4
Year of
Foundation
2020
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Academic Council of Home Affairs and
Association of Hungarian PhD and DLA Candidates
Founder's
Address
H-2090 Remeteszőlős, Hungary, Nagykovácsi út 3.
H-1055 Budapest, Hungary Falk Miksa utca 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
Applied
Licenses
CC-BY 4.0
CC-BY-NC 4.0
ISSN ISSN 2732-2688

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2023 0 186 43
Oct 2023 0 265 22
Nov 2023 0 31 13
Dec 2023 0 278 23
Jan 2024 0 211 15
Feb 2024 0 125 15
Mar 2024 0 0 0