Summary.
One of the very important conditions for the normal functioning of a state is its ability to defend itself against various external or internal threats, attacks, and dangers. Such security challenges may be e.g. natural disasters, health emergencies, external attacks (military, political, economic), economic collapse, civil strife, organised crime, terrorism, etc. A well-functioning state has the appropriate administrative, health, law enforcement, military, etc. organisations, and structures to deal with and respond to these types of challenges and threats.
There are several studies in the literature (both Hungarian and foreign) on the theoretical model of intelligence services. Without exception, these theories take the approach of constructing a theoretical model through the various activities of secret services. In this paper, I attempt to construct, albeit sketchily, a kind of general, logical-functional counter-terrorism model to illustrate the complex activities of counter-terrorism intelligence and law enforcement organisations.
Összefoglalás.
Az államok normális működésének egyik nagyon fontos feltétele, hogy az állam önmagát képes legyen megvédeni különböző külső vagy belső fenyegetésektől, támadásoktól és veszélyektől. Ilyen biztonsági kihívások lehetnek pl. természeti katasztrófák, egészségügyi veszélyhelyzet, külső támadás (katonai, politikai, gazdasági), gazdasági összeomlás, belviszály/polgárháború, szervezett bűnözés, terrorizmus stb. Egy jól működő állam esetében megvannak a megfelelő államigazgatási, egészségügyi, rendészeti, katonai stb. szervezetek és strukturák az ilyen típusú kihívások és veszélyhelyzetek kezelésére, megszüntetésére. Jelen tanulmány szempontjából alapvetően a terrorizmus releváns biztonsági kihívás, ennek megfelelően az erre adott állami választ, a terrorelhárítás egy lehetséges elméleti modelljét állítom fel és mutatom be vázlatosan, annak titkosszolgálati és rendőrségi szempontjai szerint.
A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének alapját a történelmük során mindig speciális feladatrendszerük, az állam területi integritásának biztosítása, függetlenségének és állampolgárai jogainak és biztonságának a védelme határozta meg (Boda–Regényi 2019). Ezeknek a feladatoknak az ellátásához a szolgálatok törvényi felhatalmazással különleges eszközöket és módszereket használhatnak és használnak. A titkosszolgálatok működési területük alapján két csoportra, polgári és katonai szolgálatokra oszthatók, míg a klasszikus szakmai tevékenységi körük alapján hírszerző és elhárító feladatokat láthatnak el (Dávid 2018: 15). Már ez alapján is világosan látszik, hogy a szolgálatok szerepe és feladatköre mennyire szerteágazó és sokszínű lehet. A terrorizmus elleni küzdelem pedig ennek a feladatnak csak egy, bár kétségkívül nagyon fontos része. A szakirodalomban (magyar és külföldi egyaránt) több tanulmány is foglalkozik a titkosszolgálatok elméleti modelljével. Ezek az elméletek kivétel nélkül azt a megközelítést használják, hogy a titkosszolgálatok egyes tevékenységi körein keresztül állítják fel az elméleti modellt. Jelen tanulmányban arra vállalkozom, hogy – ha vázlatosan is – de megalkossak egyfajta általános, logikai-funkcionális terrorelhárítási modellt, a terrorelhárítást végző elhárító és rendészeti szervezetek összetett tevékenységének bemutatására.
Boda J., & Regényi K. (2019) A hírszerzés története az ókortól napjainking [The history of intelligence from Antiquity to the present day]. Budapest, Dialóg Campus Kiadó.
Dávid F. (2018) Történeti visszatekintés a magyar titkosszolgálatokra [Historical review of the Hungarian secret services]. In: Resperger I. (ed.) A nemztebiztonság elmélete a közszolgálatban [Theory of national security in the civil service]. Budapest, Campus Dialóg Kiadó. pp. 15–32.
Dobák I. (2018) Az információgyújtésről általában [On information gathering in general]. In: Resperger I. (ed.) A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban [Theory of national security in the civil service]. Budapest, Campus Dialóg Kiadó pp. 74–83.
Dobák I. (2017 June) Technikai típusú információgyűjtés a változó biztonsági kihívások tükrében [Technical information gathering in the light of changing security challenges]. Hadmérnök, Vol. XII. No. 2. pp. 235–249. http://hadmernok.hu/172_19_dobak.pdf [Downloaded: 14 Jan 2022].
Finszter G. (2002) Az alkotmányos jogállam esélyei a terrorizmus elleni küzdelemben [The chances of the constitutional rule of law in the fight against terrorism]. Belügyi Szemle, Vol. 51. No. 6–7. pp. 156–166.
Hautzinger Z. (2006) Büntetőeljárás a terrorizmus árnyékában. A Katonai Biztonsági Hivatal Tudományos Tanácsának Kiadványa – Szakmai Szemle, 2006. 2. szám. [Criminal procedure in the shadow of terrorism. Szakmai Szemle, publication of the Scientific Council of the Military Security Office, issue 2], pp. 33–43.
Kasznár A. (2017) Bevezetés a terrorelhárítás alapjaiba [Introduction to the basics of counter-terrorism]. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. pp. 353–355.
Kőszegvári T. (2002) A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai területei és feladatai. (Egyetemi jegyzet, ZMNE Budapest, 2003.) [Military tasks in the fight against international terrorism.] http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2002/1/z-01/chapter1.html [Downloaded: 10 Mar 2019].
Maras, M-H. (2016) The theory and practice of terrorism. Antall József Knowledge Center.
Nagy K., & Mezei J. (2020) Nemzetközi kitekintés a terrorelhárítás területén folytatott biztonságtudatosítási programokba [International perspective on security awareness programmes in the field of counter-terrorism]. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 8, No. 2, pp. 50–65. http://real.mtak.hu/118095/1/WEB---NSZ_2020_2-4_NagyKMezei_50-65.pdf [Downloaded: 12 Dec 2021].
Rada M., & Vajda V. (2010) A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája [The fight against terrorism, or the Catch-22]. Külügyi Szemle, Spring issue. pp. 139–170. https://kki.hu/assets/upload/Kulugyi_Szemle_2010_01_A_terrorizmus_elleni_kezd.pdf [Downloaded: 21 Oct 2020].
Vida C. Dr. (2013) A hírszerző elemző-értékelő munka alapjai [The basics of intelligence analysis and assessment]. Felderítő Szemle, Vol. XII. No. 3. pp. 90. http://real.mtak.hu/14875/13/jav_real__2013-3.pdf [Downloaded: 12 Jan 2022].
Weimann, G. (2004) www.terror.net Gabriel Gabriel: How modern terrorism uses the internet. Washington D.C. United States Institute of Peace, pp. 5–10. https://www.usip.org/sites/default/files/sr116.pdf [Downloaded: 10 Dec 2021].