Összefoglalás. A bűnügyi együttműködés joga jelentős fejlődésen ment keresztül az uniós tagállamok egymás közötti viszonyaiban az integráció utóbbi 25 évében. Legfőbb jellemzője e fejlődésnek az együttműködési formák „eljogiasodása” és formalizálása, valamint genuin, új uniós jogintézmények megszületése, amely a tagállamok kölcsönös bizalmán alapul. A közel-keleti országokkal való együttműködés szükségessége egyre nyilvánvalóbb, azonban az ezekre a viszonyokra vonatkozó jogszabályi háttér nem létezik, vagy legfeljebb minimális, ami az egyén – akit érinthet az államok közötti bűnügyi együttműködési eljárás – számára e lehető legnagyobb biztonsági kockázatot hordozza. A tanulmány feltérképezi azokat a hatásokat, amelyek az uniós fejlődésből a harmadik államokkal való együttműködésre vonatkoznak (extraterritoriális hatások), és kimutatja, hogy az uniós jog többletkövetelményeket támaszt a tagállamok felé még ilyen, az uniós jog hatálya alá (látszólag) nem tartozó kérdésekben. Kitér a munka arra is, hogy az Európa Tanács jogfejlesztő tevékenységének hol van a helye ezen a spektrumon, valamint arra is, hogy az ENSZ bűnözéskontroll egyezményei miként játszhatnak szerepet a jelen témakörben.
Böse, M. (2019) International Law and Treaty Obligations, Mutual Legal Assistance, and EU Instruments. In: Brown, D. K., Turner, J. I. & Weisser, B. (eds) The Oxford Handbook of Criminal Process, Oxford, pp. 1–26. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/ 9780190659837.013.34
Cremona, M., Monar, J. & Poli, S. (eds) (2011) The External Dimension of the European Union’s Area of Freedom, Security and Justice. College of Europe Studies 13, Brussels, P.I.E. Peter Lang
Del Sarto, R. A. (2016) Normative empire Europe: The European Union, its borderlands, and the ‘Arab Spring’. Journal of Common Market Studies, Vol. 54. No. 2. pp. 215–232.
Eckes, Ch. (2013) Area of Freedom Security and Justice: How the Outside Shapes the Inside. In: Arcarazo, D. A. & Murphy, C. C. (eds) EU Security and Justice Law: After Lisbon and Stockholm. Hart, pp. 1–22. https://ssrn.com/abstract=2342508.
van Hoek, A. A. H. & Luchtman, M. (2005) Transnational cooperation in criminal matters and safeguarding human rights. Utrecht Law Review, Vol. 1. No. 2. pp. 1–39.
Ibrahim, M. A. & Siam, K. S. (2005) An overview of the Arab guiding law on international cooperation in criminal matters. Revue Internationale de Droit Pénal, Vol. 76. No. 1. pp. 103–117.
Juhász K. (2012) Az Európai Unió külpolitikájára vonatkozó elméletek. Politikatudományi Szemle, Vol. 21. No. 1. pp. 58–77.
Karsai K. (2004) Az európai büntetőjogi integráció alapkérdései. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Karsai K. (2015) Alapelvi (r)evolúció az európai büntetőjogban. Iurisperitus Kiadó, Szeged
Karsai K. (2018) A kívülmaradás lehetetlensége – az Európai Ügyészség működésének várható hatásai a kimaradó tagállamokban. Magyar Jog, Vol. 65. No. 12. pp. 670–678.
Karsai K. (2019) Nemzetközi együttműködés a büntetőjog területén. In: Fejes Zs. & Szalai A. (eds) Államközi kapcsolatok. Jurisperitus, Szeged, pp. 227–238.
Karsai K. (2021) Az Európai Ügyészség és Magyarország. Kihívás vagy elszalasztott lehetőség? Transparency International, Budapest
Ligeti K. & Karsai K. (2008) Magyar alkotmányosság a bűnügyi jogsegélyjog útvesztőjében. Magyar Jog, Vol. 55. No. 6. pp. 399–408.
Luchtman, M (2020) Transnational Law Enforcement Cooperation – Fundamental Rights in European Cooperation in Criminal Matters. European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Vol. 28. No. 1. pp. 14–45.
Manners, I. (2002) Normative Power Europe: A Contradiction in Terms? Journal of Common Market Studies, Vol. 40. No. 2. pp. 235–258.
M. Nyitrai P. (2006) Nemzetközi és európai büntetőjog. Osiris, Budapest
Polt P. (2019) A költségvetés büntetőjogi védelmének egyes elméleti és gyakorlati kérdései. Hazai gyakorlat és uniós mechanizmusok. Dialóg Campus, Budapest
Vermeulen, G., De Bondt, W. & Ryckman C. (eds) (2012) Rethinking international cooperation in criminal matters in the EU. Moving beyond actors, bringing logic back, footed in reality. Antwerpen–Apeldoorn–Portland, Maklu
Wahl, Th. (2020) CJEU Maintains Petruhhin Doctrine: Extradition of EU Citizens to Third States Only in Agreement with Member State of Nationality. eucrim, Vol. 2020. No. 4. pp. 255–300.
Wahl, Th. (2021) CJEU Judgment on Compatibility of Interpol Searches and Arrests with Ne bis in idem Principle. 15 June 2021 https://eucrim.eu/news/cjeu-judgment-on-compatibility-of-interpol-searches-and-arrests-with-ne-bis-in-idem-principle/
Wolff, S. (2009) The Mediterranean Dimension of EU Counter‐terrorism. Journal of European Integration, Vol. 31. No. 1. pp. 137–156.
Wolff, S. (2012) The Mediterranean dimension of the European Union’s internal security. Palgrave Macmillan