View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
Restricted access

Duna-Tisza közi meszes homoktalajon, az őrbottyáni kísérleti telepünkön beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 26. évében, 1996-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását az Orbit fajtájú tavaszi árpa fejlődésére, termésére és elemfelvételére. Termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen karbonátos, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A levonható főbb tanulságok:

1. A tavaszi árpa 3,5 hónapos tenyészideje alatt mindössze 132 mm csapadékot kapott. Száraz tavaszon az állomány gyengén fejlődött, nem bokrosodott és gyorsan szárbaszökött. A m2-enkénti kalászszám 130 db volt átlagosan, az ezermag tömege pedig 30 g. A 0,3 t/ha körüli szalma és szem tömegét a bőséges NPK-trágyázás megkétszerezte, így a maximális földfeletti légszáraz biomassza 1,5 t/ha mennyiséget ért.2O5), 6 kg Mg (10 kg MgO) mennyiségnek adódott. A N és K mintegy 50%-kal, P és Ca 150–200%-kal, a Mg 500%-kal haladta meg a hazai szaktanácsadásban ajánlott irányszámokat. Az extrém körülmények között, kicsi terméssel nyert fajlagos értékek nem adhatnak reális útmutatást a tervezett termés elemigényének becslésekor.

2. A kontrollhoz viszonyítva az NP-trágyázás növelte a N és a Ca, Mg, Na, Sr kationok mennyiségét a szalmában, majd a pótlólagos K-trágyázással a kifejezett kationantagonizmus nyomán a Ca, Mg, Na, Sr elemek beépülése gátlást szenvedett. A K-Ba szinergizmust, míg a K-B elemek közötti kapcsolat antagonizmust jelzett. A kis termésben a legtöbb vizsgált elem feldúsult, az aszály töményedési effektust eredményezett a N, K, Ca, Mg, P esetében.

3. Az NP-trágyázás bizonyíthatóan serkentette a N, Ca, S, Sr, B akkumulációját a szemben. A javuló K-ellátottsággal itt is nőtt a Ba-tartalom, ill. visszaszorult az egyéb kationok felvétele. A töményedési effektus azonban nem jelentkezett a szemtermés összetételében, eltérően a szalmától.

4. A szem elsősorban a N, P, Zn, ill. részben a S és Cu elemekben dúsult. Szalma viszont 1,5–2,0-szor több K és Mg, 3–4-szer több Fe, Mn, Na, B; 10–13-szor több Ca, Ba, S, ill. 23-szor több Fe elemet halmozott fel szöveteiben a szemhez képest.

5. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos elemtartalma a kísérlet átlagában 35 kg N, 28 kg K, 12 kg Ca, 10 kg P (23 kg P2O5), 6 kg Mg (10 kg MgO) mennyiségnek adódott. A N és K mintegy 50%-kal, P és Ca 150–200%-kal, a Mg 500%-kal haladta meg a hazai szaktanácsadásban ajánlott irányszámokat. Az extrém körülmények között, kicsi terméssel nyert fajlagos értékek nem adhatnak reális útmutatást a tervezett termés elemigényének becslésekor.

  • 1 Antal J. : 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 2 Cserháti S. : 1901. Általános és különleges növénytermelés. II. köt. Magyar-Óvár. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda.

  • 3 Egnér, H.Riehm, H.Domingo, W. R.: 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26: 199215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4 Geisler, G.: 1988. Pflanzenbau. Verlag Paul Parey. Berlin und Hamburg. 358.

  • 5 Kádár I. : 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest. 356.

  • 6 Kádár I. : 2004. A műtrágyázás hatása a tavaszi árpa elemfelvételére karbonátos csernozjom talajon. Növénytermelés. 53: 6174.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7 Kádár I. : 2007a. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) termésére és fejlődésére. Növénytermelés. 56: 235243.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8 Kádár I. : 2007b. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 56: 6172.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9 Kádár I Béndek Gy.Radics L.: 2003. A műtrágyázás hatása a sörárpa (Hordeum distichon L.) termésére és minőségére. Növénytermelés. 52: 409421.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10 Kádár I Sz. Nagy Gy.: 1990. A fiatalkori tavaszi árpa tápláltsága és lisztharmat fogékonysága. [In: XX. Hungagrochem Konferencia. NEVIKI. Ankét.] Keszthely. 214220.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11 Kádár I Sz. Nagy Gy.: 1990a. Adatok a tavaszi árpa ásványi összetétele, hozama és lisztharmat-ellenállósága összefüggéséhez. Agrokémia és Talajtan. 39: 91102.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12 Kádár I Sz. Nagy Gy.: 1990b. Adatok a tavaszi árpa sótűrésének és lisztharmat-fogékonyságának összefüggéséhez. Növénytermelés. 39: 503513.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13 Kismányoky T. : 1980. Sörárpa termesztése barna erdőtalajon. Kandidátusi értekezés. Kézirat. PATE. Keszthely.

  • 14 Kismányoky T. : 1997. Árpa. [In: Palágyi A. (szerk.) Az árpa, a rozs és a zab termesztése.] GKI-Winter Fair Kiadás. Szeged. 963.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15 Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22: 366382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16 Kozák M. : 1977. A kálium műtrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 26: 363378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17 Kozák M Szemes I.: 1984. Összefüggések a lucerna tápanyagellátottsága, szénahozama és a karbonátos homoktalajok tulajdonságai között. Agrokémia és Talajtan. 33: 245252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18 Lőrincz J. (szerk.): 1984. A sörárpa termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 19 MÉM NAK : 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20 Plinius S. (i. sz. 23–79): XVIII. Könyv. 1987. A természetről és a gabonafélékről, a mezőgazdasági ismeretekről. (ford. Tóth S.), Natura Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21 Prjanisnyikov, D. N.: 1931. Csasztnoe zemledelije. In: Izbrannüe szocsinenija. Tom. vtoroj. Izdatel'sztvo “Kolosz”. Moszkva. 1965.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22 Sz. Nagy Gy. Kádár I.: 1989. A tápláltság és lisztharmat-fogékonyság összefüggése árpánál. Növénytermelés. 38: 117123.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation