View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
Restricted access

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási kísérletünk 29. évében, 1999-ben vizsgáltuk a kezelések hatását az őszi árpa fejlődésére, termésére, elemfelvételére, valamint a talaj szántott rétegének ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK-tartalmára. A termőhely feltalaja 1% körüli CaCO3-ot és humuszt, valamint 5–10% agyagot tartalmaz, az altalaj erősen karbonátos. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, felvehető tápelemekkel (N,P,K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható főbb következtetések:

  1. A talajgazdagító PK-műtrágyázás nyomán az AL-oldható PK-készlet a “kielégítő” 150–200 mg/kg AL-P2O5, ill. AL-K2O tartományba emelkedett vagy meghaladta azt. A kontroll talajon mért kicsi, 1 t/ha szemtermés a mérsékelt NP-trágyázással 3 t/ha fölé emelkedett. A megnövelt NP-szintek, ill. a pótlólagos K-trágyázás érdemi terméstöbbleteket már nem adott ebben a közepesen száraz évben.
  2. A bőséges NP-trágyázással 40–50%-kal nőtt a szalma N, P, S és Sr tartalma, valamint megnyilvánult a K-Ca, K-Mg antagonizmus és a K-Ba szinergizmus. Többé-kevésbé ezek a hatások a szemtermés összetételében is nyomonkövethetők voltak. A mészlepedékes csernozjom vályogtalajon termett őszi árpával összehasonlítva megállapítható volt, hogy ezen a homoktalajon az árpaszalma szegény maradt K és Na elemekben, viszont rendkívüli módon feldúsult P, S, Sr és Ba elemekben.
  3. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés u.n. fajlagos elemtartalma 25 kg N, 13 kg K (16 kg K2O), 4 kg Ca (5–6 kg CaO), 3 kg Mg (5 kg MgO) és 8 kg P (18 kg P2O5) mennyiséget tett ki. A kiugróan nagy fajlagos P-tartalom arra utal, hogy a kolloidszegény homoktalajon a növények P-luxusfelvételre képesek a P-ral feltöltött talajon, a növényi P-felvétel kevéssé akadályozott.
  • 1 Antal J. : 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 2 Becker-Dillingen, J.: 1934. Handbuch der Ernährung der landwirtschaftlichen Nutzpflanzen. Paul Parey Verlag. Berlin.

  • 3 Cserháti S. : 1901. Általános és különleges növénytermelés. II. kötet. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár.

  • 4 Geisler, G.: 1988. Pflanzenbau. Verlag Paul Parey. Berlin und Hamburg. 358.

  • 5 Egnér, H.Riehm, H.Domingo, W. R.: 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26: 199215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6 Grábner E. : 1948. Szántóföldi növénytermesztés. Harmadik átdolgozott és bővített kiadás. “Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdaipari Rt. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7 Kádár I. : 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet.

  • 8 Kádár I. : 2000a. Az őszi árpa (Hordeum vulgare L.) műtrágyázása vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 49: 661675.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9 Kádár I. : 2000b. Az őszi árpa (Hordeum vulgare L.) tápelemfelvétele karbonátos csernozjom talajon. Növénytermelés. 49: 547559.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10 Kádár I. : 2003. Mikroelem-terhelés hatása az őszi árpára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52: 105120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11 Kádár I. : 2007a. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) termésére és fejlődésére. Növénytermelés. 56: 235243.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12 Kádár I. : 2007b. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 56: 6172.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13 Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22: 366382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14 Kozák M. : 1977. A kálium műtrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 26: 363378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15 Kozák M Szemes I.: 1984. Összefüggések a lucerna tápanyagellátottsága, szénahozama és a karbonátos homoktalajok tulajdonságai között. Agrokémia és Talajtan. 33: 245252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16 Láng G. : 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 17 Lásztity B. : 1979. Kálium-műtrágyázás hatása az őszi árpa tápanyag-gazdálkodására. Mezőgazdaság Kemizálása. NEVIKI-KAE. 210216. Keszthely. Ankét.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18 MÉM NAK 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM NAK. Budapest.

  • 19 Pekáry K Holló S.: 1979. A feltöltő PK-trágyázás hatása a talajra és a termésre csernozjom barna erdőtalajon. Növénytermelés. 28: 163174.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20 Szalay Gy Bagi A.Murányi I.: 1986. Az őszi árpa termesztés fontosabb kérdései. Időszerű Termelési Tanácsadó. 27. sz. GATE Kompolt.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21 Tomcsányi A Turcsányi G.: 2004. Az árpa. Magyarország Kultúrflórája. VIII. kötet. 14. Füzet. Akadémia Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation