View More View Less
  • 1 Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, MTA, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
Restricted access

Összefoglalás

Karbonátos Duna-Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90, 270 kg/ha mikroelem-terhelés hatását a sóskára. A mikroelemek sóit egy ízben a kísérlet indulásakor 1995. tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, ZnSO4 formájában. A 6 elem × 4 terhelés = 24 kezelés × 3 ismétlés = 72 parcellát jelentett 7 × 5 = 35 m2 parcellákkal. Termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100 kg/ha N, 100 kg/ha P2O5 és 100 kg/ha K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. Főbb eredmények:

  • A sóska mintegy 3 hónapos tenyészideje alatt mindössze 152 mm csapadékot kapott. A zöld levéltermés szennyezetlen kontroll talajon mérsékelt maradt, 13–17 t/ha között ingadozott 11–12% légszárazanyag tartalommal.
  • Az 5 évvel ezelőtt adott Cr kevesebb, mint 1%-át, a Se mintegy 2%-át, a Zn 20%-át, Pb 38%-át, illetve a Cu 44%-át találtuk dúsulásként a szántott rétegben NH4-acetát+EDTA oldható formában. A Cr(VI) és a Se feltehetően, illetve döntően a mélyebb rétegekbe mosódhatott, míg a Zn, Pb és Cu más formákká alakulhatott a talajban.
  • Az 1 mg/kg feletti oldható Se, illetve 9 mg/kg feletti oldható Zn tartalmak esetén toxicitás lépett fel. A 2 mg/kg Se-tartalmú talajon a sóska termése 1/5-ére, a 19 mg/kg Zn-tartalmú talajon felére esett vissza.
  • A maximális levélbeni koncentráció mindössze 4–5 mg/kg Cr és Pb, 8 mg/kg Cu, 38 mg/kg Zn értéket ért el szennyezett talajon, mérsékelt akkumulációt jelezve. A Se viszont 446-szorosára dúsult a kontrollhoz képest, hiperakkumulációt mutatva. Az elemfelvétel maximumát 6–8 g/ha Cr és Pb, 13 g/ha Cu, 38 g/ha Zn és 211 g/ha Se jelezte. A szennyezett talajon termett sóska levél élelmezési célokra alkalmatlanná vált az Pb és Se kezelésekben elemdúsulásai miatt. A mérsékelt Cr és Cu akkumuláció viszont a termés biológiai értékét inkább növelheti.
  • A 10 t/ha friss sóskatermés fajlagos elemtartalma 22 kg N, 18 kg P2O5, 53 kg K2O, 25 kg CaO, 20 kg MgO és 3 kg S mennyiséget tett ki a kontroll talajon. A kicsi terméssel száraz évben emelkedett elemtartalmakat kaptunk, melyeket nem javaslunk a növény elemigényének számításakor a szaktanácsadásban figyelembe venni.
  • 1. 9/2003 (III. 13) ESZCSM: 2003. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelete az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 25: 19601966.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Balázs S. (szerk.): 1994. Zöldségtermesztők kézikönyve. 2. javított kiadás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 3. Baranyai F . – Fekete A.Kovács I.: 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Bergmann, W.: 1988. Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.

  • 5. Bingham, F. T.Page, A. L.Mahler, R. J.Ganje, T. J.: 1975. Growth and cadmium accumulation of plants grown on a soil treated with cadmium-enriched sewage sludge. J. Environ. Qual. 4: 207211.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Chaney, R. L.: 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. [In: Land Application of Sewage Sludge. Intern. Symp. Proc. Tokyo. Japan. 259324.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Cselőtei L. Nyújtó S.Csáky, A.: 1993. Kertészet. 5. átdolgozott kiadás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 8. ISO 11261: l995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.

  • 9. Kádár I. Daood, H.: 2003. Mikroelem-terhelés hatása a sóskára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52. 1: 93104.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Kádár, I.: 2010. Mikroelem-terhelés a napraforgóra karbonátos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 59. 2: 329344.

  • 11. Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. F. analyt. Chemie. 22: 366382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Lakanen, E.Erviö, R.: 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Marschner, H.: 1985. Einfluss von Standort und Wirtschaftsbedingungen auf die Nitratgehalte in verschiedenen Pflanzenarten. Landw. Forsch. Sonderh. 1623.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. MÉM NAK : 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. 48.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. MSZ 21470-50: 2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr (VI) tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest. 33.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Révai Lexikon : 1925. Révai Nagy Lexikona. XVI. kötet. Szócikk. Rumex L. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest. 438.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Sauerbeck, D.: 1982. Welche Schwermetallgehalte in Pflanzen dürfen nicht überschritten werden, um Wachstumsbeeinträchtigungen zu vermeiden? Landw. Forsch., Sh. 39: 108129.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Sauerbeck, D.: 1991. Plant, element and soil properties governing uptake and availability of heavy metals derived from sewage sludge. Water, Air, Soil Pollut. 57–58: 227237.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Terbe I. : 1994. Spenót. [In: Balázs S. (szerk.) Zöldségtermesztők kézikönyve. 2. javított kiadás.] Mezőgazda Kiadó. Budapest. 571576.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation