View More View Less
  • 1 Növénytudományi Intézet, Debreceni Egyetem AGTC, Debrecen, Böszörményi út 138., H-4032
Restricted access

Összefoglalás

Tartamkísérletben, csernozjom talajon, a Hajdúságban vizsgáltuk, hogy adott tőszám (60 ezer/ha) esetén a különböző tápanyagszintek hatására, valamint, hogy adott trágyaszint mellett (N120P90K90) a különböző tőszámok hatására hogyan változik a kukorica növények magassága, az üszögfertőzés, a csőfuzárium-fertőzés, a szárdőlés, valamint a Push-teszt értéke és a termés nagysága.

Vizsgálataink a 2010. év adatait tartalmazzák. Vetésváltás esetén három modell került beállításra (mono-, bi-[búza, kukorica], trikultúra [borsó, búza, kukorica]). A kezelésekben öt tápanyagszintet (kontroll [kezeletlen], N60P45K45, N120P90K90, N180P135K135, N240P180K180) és három állománysűrűségi értéket alkalmaztunk (40 ezer/ha, 60 ezer/ha, 80 ezer/ha).

A növekvő trágyaadagok hatására N240+PK tápanyagszintig szignifikánsan nőtt a növénymagasság, N240P180K180 tápanyagszinten vetésváltástól függően 247,0–286,4 cm közötti értékeket mértünk. A különböző tápanyagszintek befolyásolták az üszög-és a csőfuzárium-fertőzés, a szárdőlés és a Push-teszt nagyságát. A legnagyobb értékeket mind három vetésváltási modellnél a N240+PK trágyaszinten kaptuk. A vetésváltás módosította az optimális trágyaadagot. Monokultúrás termesztés esetén a legnagyobb termést a N240+PK trágyaszintnél (8726 kg/ha), bikultúrában a N180+PK tápanyagszintnél (9371 kg/ha), míg a vetésváltás kedvező hatása következményeként trikultúrában a N120+PK trágyaszintnél értük el (9424 kg/ha).

A három vetésváltási rendszerben adott trágyaszint mellett (N120P90K90) a növényszám növelésének hatására szignifikánsan nem változtak az agronómiai és növényegészségügyi paraméterek. A tőszám növelésének hatására emelkedett a termés. A legnagyobb termésmennyiséget a 80 ezer/ha tőszám esetén tapasztaltuk (monokultúrában 7937 kg/ha, bikultúrában 9290 kg/ha, trikultúrában 9510 kg/ha). Mindhárom vetésváltás esetén érvényesült, hogy 60 ezer/ha állománysűrűségig a terméseredmények szignifikáns mértékben növekedtek, a 80 ezer/ha tőszám esetén már nem tapasztal tunk szignifikáns mértékű termésnövekedést.

A tőszám egyik vetésváltási modell esetén sem mutatott összefüggést egyik agronómiai tulajdonsággal sem. Ezzel szemben mindhárom vetésváltás esetén a trágyázás erős vagy közepes pozitív kapcsolatot adott a kukorica növények magasságával (0,928 – 0,967), az üszögfertőzés (0,734–0,795), a csőfuzárium-fertőzés (0,658–0,817), és a szárdőlés (0,752–0,825) mértékével, valamint a Push-teszt (0,728–0,867) értékével és a termés nagyságával (0,545–0,898).

  • 1. Berzsenyi Z . – Dang, Q. L.: 2006. A növényszám hatásának vizsgálata különböző tenyészidejű kukorica-(Zea mays L.) hibridek vegetatív és reproduktív szerveinek növekedésére Richards-függvénnyel. Növénytermelés. 55. 3–4: 255275.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Clements, J. M.Campbell, W. K.Maragos, M. C.Pilcher, C.Headrick, M. J.Pataky, K. J.White, G. H.: 2003. Influence of Cryl Ab protein and hybrid genotype on Fumonisin contamination and Fusarium ear rot of corn. Crop Science. 43: 12831293.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Debreczeni B.-né Szlovák, S.: 1985. A kukorica N-felvételének a tanulmányozása 15-N jelzett műtrágyával. III. Magyar Növényvédelmi Kongresszus. Szeged. 7. 2–4: 11.

  • 4. Győrffy, B.: 1976. A kukorica termésére ható növénytermesztési tényezők értékelése. Agrártudományi Közlemények. 35: 239266.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Győrffy B. Berzsenyi Z: 1992. Martonvásári vetésforgó kísérlet 30 éves termésadatának összesítése 1961–1990. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének és Kísérleti Gazdaságának Közleményei. 16.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Izsáki, Z.: 2005. Limit value of nutritionalstatus of maize (Zea mays L.) for plant analysis. Cereal Res. Comnmun. 33. 1: 101104.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Kurowski, T. P.Adamiak, E.: 2007. Occurence of stem base diseases of four cereal species grown in long-term monocultures. Polish Journal of Natural Sciences. 22. 4: 574583.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Nagy J . – Huzsvai L.: 2005. Hibridválasztás a kukoricatermesztés középpontjában. Gyakorlati Agrofórum Extra. 9: 3032.

  • 9. Nagy J. : 2007. Kukoricatermesztés. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • 10. Pepó, P.: 2001. A genotípus és a vetésváltás szerepe a kukorica tápanyagellátásában csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 2–3: 189202.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Pepó, P.: 2006. Fejlesztési alternatívák a magyar kukoricatermesztésben. Gyakorlati Agrofórum Extra. 13: 711.

  • 12. Pepó, P.: 2009. A kukorica (Zea mays L.) termése és növénydőlése száraz és csapadékos évjáratban csernozjom talajon. Növénytermelés. 58. 3: 5366.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Pepó P. Tóth Sz.Bódi Z.: 2006. Kukoricavonalak és hibridjeik Fusarium ssp. és kuko-ricamoly-(Ostrinia nubilalis Hübner) ellenállóságának vizsgálata diallél keresztezésben. Növénytermelés. 55. 1–2: 6370.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Sárvári M. Boros B.: 2010. A vetésváltás és az NPK tápanyagellátás hatása a kukorica termésére. Növénytermelés. 59. 3: 3752.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation