View More View Less
  • 1 Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, MTA, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
Restricted access

Összefoglalás

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 34. évében, 2007-ben vizsgáltuk az eltérő N, P, K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és N-felvételére. Termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K=64 kezelést×2 ismétlést=128 parcel lát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg/ha vetőmaggal. Főbb eredményeink: A száraz 2007. évben csak egy kaszálásra került sor. A 37 éve N-trágyázásban nem részesült talajon 0,5 t/ha, a 300 kg/ha/év N-adaggal trágyázott és P-ral is jól ellátott talajon 4,0 t/ha szénatermés képződött. Önmagában a P-trágyzás hatástalan maradt, de a Ntrágyázás hatékonysága is mérsékelt maradt a P-hiányos parcellákon. A K-ellátás növelése érdemi terméstöbblettel nem járt ezen a K-mal közepesen ellátott termőhelyen.

A N-kínálattal a legtöbb vizsgált elem (fémek, kationok) tartalma nőtt a szénában. A nagyobb terméssel előálló hígulás enyhén csökkentette a K, P és a S tartalmát. Érvényesült a nitrát-molibdenát antagonizmus, a N-bőség nyomán a Mo beépülése gátolt volt. A P-kínálat emelkedésével nőtt a P és S, illetve csökkent a Zn és Mo a szénában az ismert P-Zn, illetve foszfát-molibdenát antagonizmus miatt. A K-trágyázás a K-tartalmat emelte és igazolhatóan mérsékelte a Ca, Mg, Na, Sr, Cu kationok és a B beépülését.

Az N és P elemek közötti kölcsönhatások eredményeképpen a P 0,14–0,40%, S 0,13 – 0,23%, a NO3-N 0,2–3,2 g/kg, Zn 12–23 mg/kg, Sr 10–24 mg/kg, Mo 0,5–2,3 mg/kg szélső értékek között változott. Az N és K ellátottsági szinteken/kombinációkban a K 1,1–2,2%, Ca 0,4–0,8%, Na 0,1–1,5 g/kg, B 4–6 mg/kg tartományban volt.

A tápelemarányok is jól jellemezték a széna tápláltsági állapotát. A nagy termés a 2% feletti N és 0,2% feletti P, tehát a 8–10 körüli N/P arányhoz volt köthető. Itt az irodalmi utalásokkal összhangban termékeny talajon a P/Zn aránya 100–150, a P/NO3-N aránya 200 körüli volt, míg a Cu/Mo aránya elérte a 10 körüli értéket. Az extrém N-hiányt jelezte a 3 körüli N/P aránya, a kifejezett Zn-hiányt a 300 feletti P/Zn aránya, valamint az erősödő Cu-hiányt a 2 körülire szűkült Cu/Mo aránya. Növényelemzéssel az indukált elemaránytalanságok feltárhatók, a tápláltsági állapot diagnosztizálható.

Az N és P ellátottság hatásaként a mért hektáronkénti elemfelvételek az alábbiak szerint alakultak: 5–96 kg N, 2–26 kg Ca, 2–11 kg P, 1–7 kg Mg, 0,1–8,0 kg NO3-N. Ami a mikroelemeket illeti: 34–405 g Fe, 25–354 g Mn, 18–210 g Al, 5–95 g Sr, 7–89 g Zn, 2–20 g B, 1–15 g Ba és Cu, 0,7–4,0 g Mo, 0,1–1,4 g Ni, 0,01–0,11 g Cd hektáronként. Az As, Hg, Cr, Se, Co g/ha kimutatási határ alatt maradt. A K 8–84 kg/ha, a Na 0,1–4,9 kg/ha, Mo 0,6–3,6 g/ha szélső értékeket mutatta az N és K szintek függvényében.

A vizsgált pillangós nélküli gyepszéna fajlagos elemigénye 1 t széna előállításához kísérleti körülményeink között, eltekintve a szélső értékektől az alábbinak adódott: 10–23 kg N, 12–20 kg K (14–24 K2O), 4–6 kg Ca (5–8 kg CaO), 2–3 kg P (4–7 kg P2O5) és 2 kg körüli Mg (3–4 kg MgO). Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a tervezett termés elemigényének számításakor a szaktanácsadásban.

  • 1. Barcsák, Z.: 1999. A gyepek tápanyagellátása. [In: Füleky Gy. (szerk.) Tápanyaggazdál kodás.] Mezőgazda Kiadó. Budapest. 522535.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Baskay T.B. : 1962. Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 3. Bánszki, T.: 1988. NPK műtrágya mennyiségi és aránykísérlet intenzív telepített gyepen. Növénytermelés. 37. 3: 247257.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Bánszki, T.: 1997. Telepített gyep NPK műtrágyázása csernozjom talajon. Növénytermelés. 46. 5: 499508.

  • 5. Bergmann, W.: 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. JenaStuttgart-New York.

  • 6. Bíró, J.: 1928. A legelőgazda könyve. Földművelésügyi Minisztérium. Budapest.

  • 7. Csathó, P.: 1992. K-és P hatások kukoricában meszes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 41: 241260.

  • 8. Csathó, P.: 2004. A talaj-növény rendszer tápelemforgalmának agronómiai és környezetvédelmi vonatkozásai. Akadémiai Doktori Értekezés Tézisei. Kézirat. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Egnér, H.Riehm, H.Domingo, W. R.: 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26: 199215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Finck, A.: 1982. Fertilizers and Fertilization. Verlag Chemie. Deerfield Beach. Florida, Basel.

  • 11. Geisler, G.: 1988. Pflanzenbau. 2. Auflage. Paul Parey. Berlin und Hamburg.

  • 12. Gericke, S.: 1957. Zehn Fragen der Wiesendüngung. 3. Aufl. Tellus. Essen.

  • 13. Gericke, S.: 1965. Die Wirkung langjähriger PK-Düngung auf den Wiesen. Die Phosphorsäure. 25: 12.

  • 14. Gruber F. : 1960. Rét és legelő. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 15. Gyarmathy, Gy.: 1980. A gyepnövények műtrágyázási irányelvei. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • 16. Harmati I. : 1981. A Duna-Tisza közi sós, lúgos szikesek hasznosítása és javítása gyepgazdálkodással. Agrokémia és Talajtan. 30: 186199.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Harmati I. : 1997. Intenzív telepített gyep létesítése és műtrágyázása karbonátos szoloncsák-szolonyec szikesen. Növénytermelés. 46. 2: 191202.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Horváth R. Prohászka K.: 1976. Adatok a rét-legelő növényzetének tápelem-tartalmáról. Növénytermelés. 23. 1: 5156.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Kádár, I.: 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest. 1398.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. Kádár, I.: 2004. Műtrágyázás hatása a telepített gyep ásványi elemtartalmára. 3. Gyepgazd. Közl. 2: 5766.

  • 21. Kádár, I.: 2008. Műtrágyahatások vizsgálata 4. éves telepített gyepen. Elemfelvétel, elemforgalom. Növénytermelés. 57. 1: 920.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22. Kádár, I.: 2010. Műtrágyahatások értékelése tartamkísérletben telepített gyepen. Agrokémia és Talajtan. 59: 295314.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. Kádár I. Győri Z.: 2004. Műtrágyázás hatása a gyepszéna takarmányértékére és tápanyag-hozamára. 2. Gyepgazd. Közl. 2: 4656.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Kádár I. Győri Z.: 2005. Műtrágyázás hatása a telepített gyep aminosav tartalmára és hozamára. 5. Gyepgazd. Közl. 3: 1120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 25. Kádár I. Vinczeffy I.Ragályi P.: 2010. Műtrágyahatások vizsgálata 6. éves telepített gyepen. Gyepgazd. Közl. (In Press).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 26. Klapp, E.: 1951. Einfluss der Schnitthäufigkeit auf die Wurzeltrockenmasse. Leistung. Bewurzelung und Nachwuchs einer Grassnarbe unter verschieden häufiger Mahd und Beweidung. Z. Acker- und Pflbau. 90: 269286.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 27. Klapp, E.: 1971. Wiesen und Weiden. P. Parey. 4. Auflage. Berlin.

  • 28. Lakanen, E.Erviö, R.: 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 29. McLean, E. O.Adams, D.Franklin, R. E.: 1956. Cation exchange capacities of plant roots as related to their nitrogen contents. Proc. Soil Sci. Soc. Am. 20: 345347.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 30. Mucsi I. : 1996. A legelő állatok (réz) anyagcsere betegségeinek kialakulása. [In: Vinczeffy I. (szerk.) Gyepgazdálkodási szakülés.] 13. DGYN. DE Mezőgazdasági Kar. Debrecen. 127.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 31. Nagy, G.: 2008. Spring phenological development of perennial ryegrass and its response to annual weather conditions. Cereal Res. Commun. 36: 787790.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 32. Németh T. Kádár I.: 1999. Nitrát bemosódásának vizsgálata és a N-mérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 48. 4: 377386.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 33. Raymond, W. F.Spedding, C. R. W.: 1965. The effect of fertilizers on the nutritive value and production potential of forages. Proc. Fertil. Soc. N. 88: 34. p.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 34. Romasev, P. I.: 1960. Luga i pasztviscsa. [In: Katalümov, M. V. (szerk.) Szpravocsnyik po mineral'nüm udobrenijam.] Gosz. Izd. Sz/h. Literaturü. Moszkva. 331336.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 35. Szabó, J.: 1977. Gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Thamm F.-né: 1990. Növényminták nitráttartalmának meghatározását befolyásoló tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 39: 191206.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 36. Tölgyesi, Gy.: 1965. A keszthelyi lápon termett szálastakarmányok réz és molibdén tartalmának takarmányozási vonatkozásai. Magyar Állatorvosok Lapja. 20: 502506.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 37. Vinczeffy I. : 1998. Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. Tanulmány. 16. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok. DATE. Debrecen.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 38. Voisin, A.: 1961. Lebendige Grasnarbe. BLV Verlagsgesellschaft. München. Voisin, A.: 1964. A talaj és a növényzet, az állat és az ember sorsa. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 39. Voisin, A.: 1965. Fertilizer application. Soil, plant, animal. Crosby Lockwood. London.

  • 40. Whitehead, D. C.: 1970. The role of nitrogen in grassland productivity. Commonwealth Bureau of Pastures and Field Crops. Hurley, Berkshire. Bulletin N. 48: 202.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 41. Wagner, P.: 1909. Versuche über Wiesendüngung. Arbeiten der DLG. N. Berlin. 162.

  • 42. Wagner, P.: 1921. Die Düngung der Wiesen nach den Ergebnissen von 4–14. jährigen Versuchen. Arbeiten der DLG. N. Berlin. 318.