Author:
Balázs Török Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Eszterházy Károly Egyetem, 1143 Budapest, Szobránc utca 6–8.

Search for other papers by Balázs Török in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Absztrakt:

A tanulmány azokat a fejlesztéspolitikai feltételeket vizsgálja, melyek a korábbi években az IKT oktatási integrációját meghatározó módon befolyásolták, és amelyek tekintetében jövőbeli változások feltételezhetők. A korábbi IKT-terjesztési közpolitikák többsége az IKT oktatási használatát öncélként definiálta. Vizsgálatunkban figyelembe vettük a rendszerelméleti alapelveket, melyek szerint minden társadalmi alrendszer – így az oktatás is – saját illetékességi területtel rendelkezik. Az oktatás fejlődőképességének – esetünkben az információs társadalomhoz történő adaptációjának – feltétele a pedagogikum autonómiájának biztosítása, az oktatás illetékességének erősítése az IKT-használat konceptualizálásában.

  • 1

    Arthur, C. (2010) Government to Close Becta. Closure of School IT Qango Set to Save £80m, but 240 Staff to Lose Jobs. The Guardian. Monday 24 May 2010 14.37 BST. https://goo.gl/C5C3Yn

  • 2

    Balanskat, A. – Blamire, R. – Kefala, S. (2006) The ICT Impact Report – A Review of Studies of ICT Impact on Schools in Europe. European Schoolnet.

  • 3

    Bangemann, M. (2009) Recommendations to the European Council – Europe and the Global Information Society.

  • 4

    Brunczel, B. (2010) Modernitás illúziók nélkül: Niklas Luhmann társadalom- és politikaelmélete. Budapest, L’Harmattan.

  • 5

    Cadenas, H. – Arnold, M. (2015) The Autopoiesis of Social Systems and its Criticisms. Constructivist Foundations, 10/2. pp. 169–176.

  • 6

    Carlson, S. (2010) Are most Investments in Technology for Schools Wasted? Educational Technology Debate.https://goo.gl/Y167wy [Letöltve: 2017. 01. 22.]

  • 7

    Commission of the European Union (2003) eLearning – Designing Tomorrow’s Education – A Mid-Term Report – As Requested by the Council Resolution of 13 July 2001. EC. Brussels, Commission of the European Communities.

  • 8

    Corporate Europe Observatory CEO (2015) One in Three Ex-commissioners Go through Revolving Door into Problematic New Roles. http://corporateeurope.org/pressreleases/2015/10/one-three-ex-commissioners-go-through-revolving-door-problematic-new-roles [Letöltve: 2015. 11. 16.]

  • 9

    Cristia, J. P. – Ibarrarán, P. – Cueto, S. – Santiago, A. & Severín, E. (2012) Technology and Child Development. Evidence from the One Laptop per Child Program. Washington, DC, Inter-American Development Bank, Dep. of Research and Chief Economist.

  • 10

    Cuban, L. (1986) Teachers and Machines. The Classroom Use of Ttechnology Since 1920. New York, Teachers College Press.

  • 11

    Dewey, J. – Dewey, E. (1915) Schools of To-morrow. New York, E.P. Dutton & Company.

  • 12

    Dynarski, M. – Agodini, R. – Heaviside, S. – Novak, T. – Carey, N. – Campuzano, L. – Means, B. – Murphy, R. – Penuel, W. & Javitz, H. (2007) Effectiveness of Reading and Mathematics Software Products. Findings from the First Student Cohort. IES - National Center for Education Evaluation and Regional Assistance. https://ies.ed.gov/ncee/pubs/20094041/pdf/20094042.pdf

  • 13

    EC (2009) Commission Sets New Information Society Challenge: Becoming Literate in New Media. Brussels, EC.

  • 14

    EMMI (2014) Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia II. – Tartósan rászorulók - szegény családban élők - romák (2011–2020).

  • 15

    EUN (2012a) Survey of Schools: ICT in Education. Country Profile: Chech Republic.

  • 16

    EUN (2012b) Survey of Schools: ICT in Education. Country Profile: Estonia.

  • 17

    EUN (2012c) Survey of Schools: ICT in Education. Country Profile: Hungary.

  • 18

    EUN (2012d) Survey of Schools: ICT in Education. Country Profile: Latvia.

  • 19

    EUN (2013) Survey of Schools: ICT in Education. Benchmarking Access, Use and Attitudes to Technology in Europe’s Schools. Final Report, Belgium.

  • 20

    Európai Bizottság (2013) Az informatikai „tennivalók” listája: új digitális prioritások a 2013–2014-es időszakra. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1389_hu.htm [Letöltve: 2013. 09. 22.]

  • 21

    European Commission (2000) eEurope 2000 – An Information Society For All. Brussels.

  • 22

    European Commission (2010) A Digital Agenda for Europe, Brussels.

  • 23

    European Commission (2013) Digital Agenda for Europe – European Commission. https://ec.europa.eu/digital-agenda/node/51275 [Letöltve: 2013. 09. 17.]

  • 24

    Gil-Flores, J. – Rodríguez-Santero, J. – Torres-Gordillo, J.-J. (2017) Factors that Explain the Use of ICT in Secondary-Education Classrooms. The Role of Teacher Characteristics and Shool Infrastructure. Computers in Human Behavior, 68. pp. 441–449.

  • 25

    Istance, D. (2006) Demand-Sensitive Schooling? Evidence and Issues. Paris, OECD.

  • 26

    Knoke, D. (2011) Policy Networks. In: J. Scott & P. J. Carrington (eds): The SAGE Handbook of Social Network Analysis. London, Thousand Oaks (Calif.), SAGE.

  • 27

    Kotsis, Á. – Nagy, I. (2009) Az innováció diffúziója és a Triple Helix modell. Educatio, 18/1. pp. 121–126.

  • 28

    Luhmann, N. (1988) Familiarity, Confidence, Trust: Problems and Alternatives. In: D. Gambetta (ed.) Trust. Making and Breaking Cooperative Relations. New York, NY, USA, Blackwell.

  • 29

    Luhmann, N. (1990) Essays on Self-reference. New York, Columbia Univ. Press.

  • 30

    Luhmann, N. (1993) Risk: A Sociological Theory. Berlin, Aldine de Gruyter.

  • 31

    Luhmann, N. (2009) Szociális rendszerek: egy általános elmélet alapvonalai. (Társadalomelmélet – kommunikációtudomány.) Budapest, Gondolat Kiadó: AKTI.

  • 32

    Magyarország Kormánya (2005) A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról.

  • 33

    Magyarország Kormánya (2013a) Magyarország 2013. évi nemzeti reform programja.

  • 34

    Magyarország Kormánya (2013b) Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014–2020 v5.0. NIS v5.0.

  • 35

    Magyarország Kormánya (2014a) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) – az Európai Bizottság által elfogadott verzió 2014–2020. EFOP.

  • 36

    Magyarország Kormánya (2014b) Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra.

  • 37

    Magyarország Kormánya (2014c) Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014–2020 v9.0 Az infokommunikációs szektor fejlesztési stratégiája (2014–2020) v9.0. NIS.

  • 38

    Magyarország Kormánya (2015a) A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia.

  • 39

    Magyarország Kormánya (2015b) Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programja.

  • 40

    Miniszterelnöki Kabinetiroda (2016) Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. – A Kormány-előterjesztés melléklete. http://www.kormany.hu/download/0/cc/d0000/MDO.pdf [Letöltve: 2017. 02. 05.]

  • 41

    Mirel, J. (2005) Régi nevelési elvek, új amerikai iskolák. A progresszív nevelés és a nevelési forradalom retorikája. Iskolakultúra, 4.

  • 42

    MTI (2003a) Cisco Hálózati Akadémia Program. OM Sajtóiroda. MTI, MTI Hírarchívum.

  • 43

    MTI (2003b) Sulinet, utazások – Magyar Bálint tájékoztatója. MTI, MTI Hírarchívum.

  • 44

    NFM (2010) Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010–2014. Az infokommunikációs ágazat cselekvési terve a társadalom és a gazdaság megújulásáért. [Letöltve: 2017. 02. 20.]

  • 45

    OECD (2003) Networks of Innovation. Towards New Models for Managing Schools and Systems. Paris, OECD.

  • 46

    OECD (2010) OECD Information Technology Outlook 2010. OECD Publishing.

  • 47

    OECD (2014) Report by the Public Governance Committee on the Implementation of the Recommendation of the Council on Principles for Transparency and Integrity in Lobbying. EDU/EDPC, 17.

  • 48

    OECD (2015a) Digital Economy Outlook 2015. OECD Publishing.

  • 49

    OECD (2015b) Governing Complex Education Systems. Modern Governance Challenges in Education. [Letöltve: 2017. 02. 11.]

  • 50

    OECD (2016) Students, Computers and Learning. OECD Publishing.

  • 51

    OECD-CERI (2001) What Schools for the Future? Paris, OECD.

  • 52

    OECD-CERI (2006a) Personalising Education. Paris, Organisation for Economic Co-operation and Development.

  • 53

    OECD-CERI (2006b) Think Scenarios, Rethink Education. Paris, OECD.

  • 54

    Oktatási Minisztérium (2004) Oktatási Informatikai Stratégia.

  • 55

    Postman, N. (1993) Technopoly. The Surrender of Culture to Technology / Neil Postman. New York, Vintage Books.

  • 56

    Qvortrup, L. (2005) Society’s Educational System – An Introduction to Niklas Luhmann’s Pdagogical Theory. Seminar.net –International Journal of Media, Technology and Lfelong Learning 1.

  • 57

    Rogers, E. M. (1962) Diffusion of Innovations. New York, Free Press of Glencoe.

  • 58

    SABER-ICT (2013) Systems Approach for Better Education Results (SABER): The Use of ICTS. Master List of ICT/Education Policy Documents. www.worldbank.org/education/saber-ict;. [Letöltve: 2017. 02. 02.]

  • 59

    Schleicher, A. (2005) Are Students Ready for a Technology-rich World. What PISA Studies Tells Us. OECD.

  • 60

    Scott, J. – Carrington, P. J. (eds) (2011) The SAGE Handbook of Social Network Analysis. London, Thousand Oaks (California), SAGE.

  • 61

    Sergiovanni, T. J. – Moore, J. H. (1989) Schooling for Tomorrow. Directing Reforms to Issues That Count: National Conference on Restructuring Schooling: Background Papers. Edited by Thomas J. Sergiovanni, John H. Moore. Boston, Allyn and Bacon.

  • 62

    Sultan, N. (2010) Cloud Computing for Education. A New Dawn? International Journal of Information Management, 30/2. pp. 109–116.

  • 63

    Tondeur, J. – van Braak, J. – Ertmer, P. A. & Ottenbreit-Leftwich, A. (2016) Understanding the Relationship between Teachers’ Pedagogical Beliefs and Technology Use in Education: A Systematic Review of Qualitative Evidence. Educational Technology Research and Development.

  • 64

    Torres, C. A. (2004) The Capitalist State and Public Policy Formation. In: S. J. Ball (ed.): The RoutledgeFalmer Reader in Sociology of Education. London.

  • 65

    Toyama K. (2011) There Are No Technology Shortcuts to Good Education. http://edutechdebate.org/ [Letöltve: 2017. 02. 02.]

  • 66

    Török B. (2010) Az információs és kommunikációs technológiák iskolai integrációja. – az IKT-metria mérőeszköz. In: Bábosik I. (ed.) Az iskola fejlődési tendenciái. Debrecen, Lybrum Kiadó.

  • 67

    Török B. (2013a) Az elektronikus iskolai adminisztráció (1. rész). Új Pedagógiai Szemle, 63/3–4. pp. 25–42.

  • 68

    Török B. (2013b) Az elektronikus iskolai adminisztráció (2. rész). Új Pedagógiai Szemle, 63/3–4. pp. 25–42.

  • 69

    Török B. (2013c) Az elektronikus iskolai adminisztráció (3. rész). Új Pedagógiai Szemle 63/7–8. pp. 14–31.

  • 70

    Török B. (2013d) Az IKT oktatási szerepének változásai az „Európa 2020” fejlesztési stratégia kontextusában. Új Pedagógiai Szemle, 63/11–12. pp. 29–39.

  • 71

    Török B. (ed.) (2015a) Oktatáspolitikai modellek és elemzések. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

  • 72

    Török B. (2015b) Rendszerevolúció és töredezett legitimitás. PISA – kritika és védelem. Educatio, XXIV/2. pp. 89–97.

  • 73

    TPDEG (2016) The Standard for Teachers’ Professional Development. https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/537035/160712_-_Letter_from_Expert_Group.pdf [Letöltve: 2017. 02. 06.]

  • 74

    UK (2016) Standard for Teachers’ Professional Development. Implementation Guidance for School Leaders, Teachers, and Organisations that Offer Professional Development for Teachers. [Letöltve: 2017. 02. 06.]

  • 75

    Universität Siegen (2010) Study on the Social Impact of ICT. (CPP N°55A – SMART N°2007/0068). [Letöltve: 2017. 02. 22.]

  • 76

    Vanderstraeten, R. (2007) Professions in Organizations, Professional Work in Education. British Journal of Sociology of Education, 28/5. pp. 621–635.

  • 77

    Waight, N. – Abd‐El‐Khalick, F. (2007) The Impact of Technology on the Enactment of “Inquiry” in a Technology Enthusiast’s Sixth Grade Science Classroom. Journal of Research in Science Teaching, 44/1. pp. 154–182.

  • 78

    Weible, C. M. – Sabatier, P. A. (2007) A Guide to the Advocacy Coalition Framework. In: F. Fischer, G. J. Miller, M. S. Sidney (eds): Handbook of Public Policy Analysis: Theory, Politics, and Methods. Boca Raton–London–NewYork, CRC Press. pp. 123–136.

  • 79

    Whitaker, R. (1998) Encyclopaedia Autopoetica. Umeå Universitet. http://www.cybsoc.org/EA.html#identity [Letöltve: 2017. 02. 02.]

  • 80

    World Bank (é. n.) Building ICT/Education Agencies: Case Studies of National and Rregional Implementation Schemes Related to the Use of ICTs in Education. SABER-ICT Case Studies of National ICT & Education Agencies and Implementation Models. http://go.worldbank.org/IPVSV9UZS0 [Letöltve: 2017. 02. 02.]

  • 81

    Younie, S. (2006) Implementing Government Policy on ICT in Education. Lessons Learnt. Educ Inf Technol, 11/3–4. pp. 385–400.

  • 82

    Zhao, Y. – Frank, K. A. (2003) Factors Affecting Technology Uses in Schools: An Ecological Perspective. American Educational Research Journal, 40/4. pp. 807–840.

  • 83

    Zhao, Y. – Lei, J. (2009) New Technology. In: G. Sykes, B. L. Schneider, D. N. Plank & T. G. Ford (eds) Handbook of Education Policy Research. New York, Washington D.C., Routledge; American Educational Research Association.

  • Collapse
  • Expand

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Hegedűs Roland (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)Senior editors

Editor-in-Chief: Anikó Fehérvári

Editorial Board

  • Iván Bajomi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna Biró (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó Fehérvári (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin Forray R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland Hegedűs (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó Hrubos (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán Györgyi (Debreceni Egyetem)
  • Tamás Kozma (Debreceni Egyetem)
  • Gergely Kováts (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter Lukács (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor Nagy (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István Polónyi (Debreceni Egyetem)
  • Géza Sáska (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna Szemerszki (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián Széll (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor Tomasz (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna Veroszta (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

2021  
CrossRef Documents 54
Crossref Cites to Date 110
Crossref H-index 3
Days from submission to acceptance 77
Days from acceptance to publication 115
Acceptance Rate 80%

2020  
CrossRef Documents 29
CrossRef
Cites
3
CrossRef H-index 2

2019  
WoS
Cites
34
CrossRef
Documents
73

 

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2023 0 47 6
Jan 2024 0 28 0
Feb 2024 0 24 1
Mar 2024 0 5 5
Apr 2024 0 31 2
May 2024 0 8 1
Jun 2024 0 0 0