View More View Less
  • 1 Eszterházy Károly Egyetem, 1143 Budapest, Szobránc utca 6–8.
Open access

Absztrakt:

A tanulmány azokat a fejlesztéspolitikai feltételeket vizsgálja, melyek a korábbi években az IKT oktatási integrációját meghatározó módon befolyásolták, és amelyek tekintetében jövőbeli változások feltételezhetők. A korábbi IKT-terjesztési közpolitikák többsége az IKT oktatási használatát öncélként definiálta. Vizsgálatunkban figyelembe vettük a rendszerelméleti alapelveket, melyek szerint minden társadalmi alrendszer – így az oktatás is – saját illetékességi területtel rendelkezik. Az oktatás fejlődőképességének – esetünkben az információs társadalomhoz történő adaptációjának – feltétele a pedagogikum autonómiájának biztosítása, az oktatás illetékességének erősítése az IKT-használat konceptualizálásában.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Arthur, C. (2010) Government to Close Becta. Closure of School IT Qango Set to Save £80m, but 240 Staff to Lose Jobs. The Guardian. Monday 24 May 2010 14.37 BST. https://goo.gl/C5C3Yn

  • 2

    Balanskat, A. – Blamire, R. – Kefala, S. (2006) The ICT Impact Report – A Review of Studies of ICT Impact on Schools in Europe. European Schoolnet.

  • 3

    Bangemann, M. (2009) Recommendations to the European Council – Europe and the Global Information Society.

  • 4

    Brunczel, B. (2010) Modernitás illúziók nélkül: Niklas Luhmann társadalom- és politikaelmélete. Budapest, L’Harmattan.

  • 5

    Cadenas, H. – Arnold, M. (2015) The Autopoiesis of Social Systems and its Criticisms. Constructivist Foundations, 10/2. pp. 169–176.

  • 6

    Carlson, S. (2010) Are most Investments in Technology for Schools Wasted? Educational Technology Debate. https://goo.gl/Y167wy [Letöltve: 2017. 01. 22.]

  • 7

    Commission of the European Union (2003) eLearning – Designing Tomorrow’s Education – A Mid-Term Report – As Requested by the Council Resolution of 13 July 2001. EC. Brussels, Commission of the European Communities.

  • 8

    Corporate Europe Observatory CEO (2015) One in Three Ex-commissioners Go through Revolving Door into Problematic New Roles. http://corporateeurope.org/pressreleases/2015/10/one-three-ex-commissioners-go-through-revolving-door-problematic-new-roles [Letöltve: 2015. 11. 16.]

  • 9

    Cristia, J. P. – Ibarrarán, P. – Cueto, S. – Santiago, A. & Severín, E. (2012) Technology and Child Development. Evidence from the One Laptop per Child Program. Washington, DC, Inter-American Development Bank, Dep. of Research and Chief Economist.

  • 10

    Cuban, L. (1986) Teachers and Machines. The Classroom Use of Ttechnology Since 1920. New York, Teachers College Press.

  • 11

    Dewey, J. – Dewey, E. (1915) Schools of To-morrow. New York, E.P. Dutton & Company.

  • 12

    Dynarski, M. – Agodini, R. – Heaviside, S. – Novak, T. – Carey, N. – Campuzano, L. – Means, B. – Murphy, R. – Penuel, W. & Javitz, H. (2007) Effectiveness of Reading and Mathematics Software Products. Findings from the First Student Cohort. IES - National Center for Education Evaluation and Regional Assistance. https://ies.ed.gov/ncee/pubs/20094041/pdf/20094042.pdf

  • 13

    EC (2009) Commission Sets New Information Society Challenge: Becoming Literate in New Media. Brussels, EC.

  • 14

    EMMI (2014) Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia II. – Tartósan rászorulók - szegény családban élők - romák (2011–2020).

  • 15

    EUN (2012a) Survey of Schools: ICT in Education. Country Profile: Chech Republic.

  • 16

    EUN (2012b) Survey of Schools: ICT in Education. Country Profile: Estonia.

  • 17

    EUN (2012c) Survey of Schools: ICT in Education. Country Profile: Hungary.

  • 18

    EUN (2012d) Survey of Schools: ICT in Education. Country Profile: Latvia.

  • 19

    EUN (2013) Survey of Schools: ICT in Education. Benchmarking Access, Use and Attitudes to Technology in Europe’s Schools. Final Report, Belgium.

  • 20

    Európai Bizottság (2013) Az informatikai „tennivalók” listája: új digitális prioritások a 2013–2014-es időszakra. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1389_hu.htm [Letöltve: 2013. 09. 22.]

  • 21

    European Commission (2000) eEurope 2000 – An Information Society For All. Brussels.

  • 22

    European Commission (2010) A Digital Agenda for Europe, Brussels.

  • 23

    European Commission (2013) Digital Agenda for Europe – European Commission. https://ec.europa.eu/digital-agenda/node/51275 [Letöltve: 2013. 09. 17.]

  • 24

    Gil-Flores, J. – Rodríguez-Santero, J. – Torres-Gordillo, J.-J. (2017) Factors that Explain the Use of ICT in Secondary-Education Classrooms. The Role of Teacher Characteristics and Shool Infrastructure. Computers in Human Behavior, 68. pp. 441–449.

  • 25

    Istance, D. (2006) Demand-Sensitive Schooling? Evidence and Issues. Paris, OECD.

  • 26

    Knoke, D. (2011) Policy Networks. In: J. Scott & P. J. Carrington (eds): The SAGE Handbook of Social Network Analysis. London, Thousand Oaks (Calif.), SAGE.

  • 27

    Kotsis, Á. – Nagy, I. (2009) Az innováció diffúziója és a Triple Helix modell. Educatio, 18/1. pp. 121–126.

  • 28

    Luhmann, N. (1988) Familiarity, Confidence, Trust: Problems and Alternatives. In: D. Gambetta (ed.) Trust. Making and Breaking Cooperative Relations. New York, NY, USA, Blackwell.

  • 29

    Luhmann, N. (1990) Essays on Self-reference. New York, Columbia Univ. Press.

  • 30

    Luhmann, N. (1993) Risk: A Sociological Theory. Berlin, Aldine de Gruyter.

  • 31

    Luhmann, N. (2009) Szociális rendszerek: egy általános elmélet alapvonalai. (Társadalomelmélet – kommunikációtudomány.) Budapest, Gondolat Kiadó: AKTI.

  • 32

    Magyarország Kormánya (2005) A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról.

  • 33

    Magyarország Kormánya (2013a) Magyarország 2013. évi nemzeti reform programja.

  • 34

    Magyarország Kormánya (2013b) Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014–2020 v5.0. NIS v5.0.

  • 35

    Magyarország Kormánya (2014a) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) – az Európai Bizottság által elfogadott verzió 2014–2020. EFOP.

  • 36

    Magyarország Kormánya (2014b) Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra.

  • 37

    Magyarország Kormánya (2014c) Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014–2020 v9.0 Az infokommunikációs szektor fejlesztési stratégiája (2014–2020) v9.0. NIS.

  • 38

    Magyarország Kormánya (2015a) A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia.

  • 39

    Magyarország Kormánya (2015b) Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programja.

  • 40

    Miniszterelnöki Kabinetiroda (2016) Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. – A Kormány-előterjesztés melléklete. http://www.kormany.hu/download/0/cc/d0000/MDO.pdf [Letöltve: 2017. 02. 05.]

  • 41

    Mirel, J. (2005) Régi nevelési elvek, új amerikai iskolák. A progresszív nevelés és a nevelési forradalom retorikája. Iskolakultúra, 4.

  • 42

    MTI (2003a) Cisco Hálózati Akadémia Program. OM Sajtóiroda. MTI, MTI Hírarchívum.

  • 43

    MTI (2003b) Sulinet, utazások – Magyar Bálint tájékoztatója. MTI, MTI Hírarchívum.

  • 44

    NFM (2010) Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010–2014. Az infokommunikációs ágazat cselekvési terve a társadalom és a gazdaság megújulásáért. [Letöltve: 2017. 02. 20.]

  • 45

    OECD (2003) Networks of Innovation. Towards New Models for Managing Schools and Systems. Paris, OECD.

  • 46

    OECD (2010) OECD Information Technology Outlook 2010. OECD Publishing.

  • 47

    OECD (2014) Report by the Public Governance Committee on the Implementation of the Recommendation of the Council on Principles for Transparency and Integrity in Lobbying. EDU/EDPC, 17.

  • 48

    OECD (2015a) Digital Economy Outlook 2015. OECD Publishing.

  • 49

    OECD (2015b) Governing Complex Education Systems. Modern Governance Challenges in Education. [Letöltve: 2017. 02. 11.]

  • 50

    OECD (2016) Students, Computers and Learning. OECD Publishing.

  • 51

    OECD-CERI (2001) What Schools for the Future? Paris, OECD.

  • 52

    OECD-CERI (2006a) Personalising Education. Paris, Organisation for Economic Co-operation and Development.

  • 53

    OECD-CERI (2006b) Think Scenarios, Rethink Education. Paris, OECD.

  • 54

    Oktatási Minisztérium (2004) Oktatási Informatikai Stratégia.

  • 55

    Postman, N. (1993) Technopoly. The Surrender of Culture to Technology / Neil Postman. New York, Vintage Books.

  • 56

    Qvortrup, L. (2005) Society’s Educational System – An Introduction to Niklas Luhmann’s Pdagogical Theory. Seminar.net –International Journal of Media, Technology and Lfelong Learning 1.

  • 57

    Rogers, E. M. (1962) Diffusion of Innovations. New York, Free Press of Glencoe.

  • 58

    SABER-ICT (2013) Systems Approach for Better Education Results (SABER): The Use of ICTS. Master List of ICT/Education Policy Documents. www.worldbank.org/education/saber-ict;. [Letöltve: 2017. 02. 02.]

  • 59

    Schleicher, A. (2005) Are Students Ready for a Technology-rich World. What PISA Studies Tells Us. OECD.

  • 60

    Scott, J. – Carrington, P. J. (eds) (2011) The SAGE Handbook of Social Network Analysis. London, Thousand Oaks (California), SAGE.

  • 61

    Sergiovanni, T. J. – Moore, J. H. (1989) Schooling for Tomorrow. Directing Reforms to Issues That Count: National Conference on Restructuring Schooling: Background Papers. Edited by Thomas J. Sergiovanni, John H. Moore. Boston, Allyn and Bacon.

  • 62

    Sultan, N. (2010) Cloud Computing for Education. A New Dawn? International Journal of Information Management, 30/2. pp. 109–116.

  • 63

    Tondeur, J. – van Braak, J. – Ertmer, P. A. & Ottenbreit-Leftwich, A. (2016) Understanding the Relationship between Teachers’ Pedagogical Beliefs and Technology Use in Education: A Systematic Review of Qualitative Evidence. Educational Technology Research and Development.

  • 64

    Torres, C. A. (2004) The Capitalist State and Public Policy Formation. In: S. J. Ball (ed.): The RoutledgeFalmer Reader in Sociology of Education. London.

  • 65

    Toyama K. (2011) There Are No Technology Shortcuts to Good Education. http://edutechdebate.org/ [Letöltve: 2017. 02. 02.]

  • 66

    Török B. (2010) Az információs és kommunikációs technológiák iskolai integrációja. – az IKT-metria mérőeszköz. In: Bábosik I. (ed.) Az iskola fejlődési tendenciái. Debrecen, Lybrum Kiadó.

  • 67

    Török B. (2013a) Az elektronikus iskolai adminisztráció (1. rész). Új Pedagógiai Szemle, 63/3–4. pp. 25–42.

  • 68

    Török B. (2013b) Az elektronikus iskolai adminisztráció (2. rész). Új Pedagógiai Szemle, 63/3–4. pp. 25–42.

  • 69

    Török B. (2013c) Az elektronikus iskolai adminisztráció (3. rész). Új Pedagógiai Szemle 63/7–8. pp. 14–31.

  • 70

    Török B. (2013d) Az IKT oktatási szerepének változásai az „Európa 2020” fejlesztési stratégia kontextusában. Új Pedagógiai Szemle, 63/11–12. pp. 29–39.

  • 71

    Török B. (ed.) (2015a) Oktatáspolitikai modellek és elemzések. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

  • 72

    Török B. (2015b) Rendszerevolúció és töredezett legitimitás. PISA – kritika és védelem. Educatio, XXIV/2. pp. 89–97.

  • 73

    TPDEG (2016) The Standard for Teachers’ Professional Development. https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/537035/160712_-_Letter_from_Expert_Group.pdf [Letöltve: 2017. 02. 06.]

  • 74

    UK (2016) Standard for Teachers’ Professional Development. Implementation Guidance for School Leaders, Teachers, and Organisations that Offer Professional Development for Teachers. [Letöltve: 2017. 02. 06.]

  • 75

    Universität Siegen (2010) Study on the Social Impact of ICT. (CPP N°55A – SMART N°2007/0068). [Letöltve: 2017. 02. 22.]

  • 76

    Vanderstraeten, R. (2007) Professions in Organizations, Professional Work in Education. British Journal of Sociology of Education, 28/5. pp. 621–635.

  • 77

    Waight, N. – Abd‐El‐Khalick, F. (2007) The Impact of Technology on the Enactment of “Inquiry” in a Technology Enthusiast’s Sixth Grade Science Classroom. Journal of Research in Science Teaching, 44/1. pp. 154–182.

  • 78

    Weible, C. M. – Sabatier, P. A. (2007) A Guide to the Advocacy Coalition Framework. In: F. Fischer, G. J. Miller, M. S. Sidney (eds): Handbook of Public Policy Analysis: Theory, Politics, and Methods. Boca Raton–London–NewYork, CRC Press. pp. 123–136.

  • 79

    Whitaker, R. (1998) Encyclopaedia Autopoetica. Umeå Universitet. http://www.cybsoc.org/EA.html#identity [Letöltve: 2017. 02. 02.]

  • 80

    World Bank (é. n.) Building ICT/Education Agencies: Case Studies of National and Rregional Implementation Schemes Related to the Use of ICTs in Education. SABER-ICT Case Studies of National ICT & Education Agencies and Implementation Models. http://go.worldbank.org/IPVSV9UZS0 [Letöltve: 2017. 02. 02.]

  • 81

    Younie, S. (2006) Implementing Government Policy on ICT in Education. Lessons Learnt. Educ Inf Technol, 11/3–4. pp. 385–400.

  • 82

    Zhao, Y. – Frank, K. A. (2003) Factors Affecting Technology Uses in Schools: An Ecological Perspective. American Educational Research Journal, 40/4. pp. 807–840.

  • 83

    Zhao, Y. – Lei, J. (2009) New Technology. In: G. Sykes, B. L. Schneider, D. N. Plank & T. G. Ford (eds) Handbook of Education Policy Research. New York, Washington D.C., Routledge; American Educational Research Association.