Aknai D. O.– Czékmán B. – Fehér P. (2016) Kiterjesztett valóság (AR) alkalmazások, használata és készítése az iskolában. In: Márhoffer N., Szekeres N. & Szücs-Rusznak K. (eds): Horizontok és dialógusok. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet. pp. 22–23.

Buda A. (2007) A pedagógusok és az IKT kompetenciaterület. pp. 83–87. http://bmf.hu/conferences/multimedia2007/17_BudaAndras.pdf [Letöltve: 2014. 05. 28.]

Buda A. (2012) Mire használhatók a szavazórendszerek? Oktatás-Informatika, 4/1–2. http://www.oktatas-informatika.hu/2013/03/buda-andras-mire-hasznalhatok-a-szavazorendszerek/ [Letöltve: 2014. 05. 28.]

Buda A. (2014) ICT in Education. In: Kapounová, J. (ed.): Information and Communication Technologies in Education Overview in Visegrad countries. Ostrava, University of Ostrava. pp. 15–32.

Buda A. (2017) IKT és oktatás: Együtt vagy egymás mellett? Szeged, Belvedere Meridionale.

Buda A. – Bedő A. – Lévai D. (2014) Omnia Mutantur. In: Németh N. V. (ed.): Képzők és képzettek: Pillanatfelvételek a 21. század tanárképzéséről és tanárairól. Szeged, Belvedere Meridionale. pp. 117–131.

Czédliné Bárkányi É. (2013) IKT eszközök használata az oktatásban. In: Karlovitz, J. T. & Torgyik J. (eds): Vzdelávanie, výskum a metodológia. Komárno, International Research Institute. pp. 332–343. http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0409CzedlineBarkanyiEva.pdf [Letöltve: 2016. 05. 14.]

Csákó M. (1998) Az általános iskolai pedagógusok és az iskolai számítógépek használata. Új Pedagógiai Szemle, 48/2. pp. 97–108.

Fenn, J. – Raskino, M. (2008) Mastering the Hype Cycle: How to Choose the Right Innovation at the Right Time. Boston, Harvard Business Press.

Gonda Zs. (2013) Az IKT alkalmazásának lehetőségei a magyartanárképzésben. In: Dringó- Horváth I. – N. Császi I. (eds): Digitális tananyagok – Oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem. http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_4.html [Letöltve: 2016. 05. 14.]

Hadley, M. – Sheingold, K. (1993) Commonalities and Distinctive Patterns in Teachers Integration of Computers. American Journal of Education, 101. pp. 261–315.

Holik I. (2014) Mentortanárok digitális kompetenciái. In: Takács M., Namesztovszki Zs. & Vinkó A. (eds): 1. IKT AZ OKTATÁSBAN / IKT u obrazovanju. Konferencia. Subotica, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. pp. 237–245.

IVSZ (2015) Az iskolai digitális oktatás megújítási terve.http://ivsz.hu/oktatas/digitalis-oktatasi-kialtvany/ [Letöltve: 2017. 02. 04.]

Jensen, B. – Sandoval-Hernández, A. – Knoll, S. & Gonzalez, E. J. (2012) The Experience of New Teachers: Results from TALIS 2008. OECD Publishing. http://dx.doi.org/10.1787/9789264120952-en [Letöltve: 2015. 08. 23.]

Kárpáti A. (1999) Digitális pedagógia – A számítógéppel segített tanítás módszerei. Új Pedagógiai Szemle, 4. pp. 76–89.

Kárpáti A. – Szálas T. – Kuttner Á. (2012) Közösségi média az oktatásban – Facebook-esettanulmányok. Iskolakultúra, 22/10. pp. 11–42.

Kétyi A. (2009) Csinál-e forradalmat az interaktív tábla. Iskolakultúra Online, 1. pp. 12–23. http://www.iskolakultura.hu/iol/iol_2009_12-23.pdf [Letöltve: 2015. 05. 04.]

Kis-Tóth L.– Borbás L. – Kárpáti A. (2014) Táblagépek alkalmazása az oktatásban: tanári tapasztalatok. Iskolakultúra, 24/9. pp. 50–71.

Koltai A. (2010) A kistigrisek nagy ugrása – A mobilkommunikáció evolúciója Gartner hiperciklus-elmélete alapján. Információs Társadalom, 10/3-4. pp. 5–26.

Kozma T. (2015) Az Ubuntu világa. Educatio, 21/2. pp. 213–221.

Lakatosné Török E. – Kárpáti A. (2009) Az informatikai kompetencia, a pedagógiai gyakorlat és az innovációs sikeresség összefüggései az európai digitális tananyagportál magyar kipróbálói csoportjában. Magyar Pedagógia, 109/3. pp. 227–259.

Lannert J. (ed.) (2010) PEDAGÓGUS 2010. Pedagógusok időmérleg vizsgálata. Kutatási zárójelentés. Budapest,Tárki-Tudok.

Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (2016). http://www.kormany.hu/download/0/cc/d0000/MDO.pdf [Letöltve: 2017. 02. 04.]

McConatha, D. – Penny, C. – Schugar, J. & Bolton, D. (2013) Mobile Pedagogy and Perspectives on Teaching and Learning. Information Science Reference. Hershey PA.

McNair, S. (2001) A felmerülő politikai program teendői. In: OECD-OM: Iskola a holnapért. Tanulással a digitális szakadék áthidalásáért. Budapest, OECD-OM kiadvány. pp. 9–20. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/nemzet/digital_divide.pdf [Letöltve: 2016. 09. 01.]

Molnár, Gy. (2013) Challenges and Opportunities in Virtual and Electronic Learning Environments. In: Szakál A. (ed.) SISY 2013: IEEE 11th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. Subotica.

Mumtaz, S. (2000) Factors Affecting Teachers’ Use of Information and Communications Technology: a Review of the Literature. Journal of Information Technology for Teacher Education, 9/3. pp. 319–342.

Nagy Á. (2000) Információs írástudás és informatikai intelligencia. Új Pedagógiai Szemle, 50/4. pp. 34–41.

Negroponte, N. (1995) Being Digital. New York, Alfred A. Knopf.

OECD (2010) PISA 2009 Results: Executive Summary.https://www.oecd.org/pisa/pisaproducts/46619703.pdf [Letöltve: 2014. 10. 08.]

Oktatás és képzés (2010) Európai Unió Tanácsa, Brüsszel, 2004. március 3. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/eu/interim_report_vegleges_magyarul.pdf [Letöltve: 2016. 11. 21.]

Ollé J. – Lévai D. (2015) A XXI. század oktatástechnológiája II. EKF, Eger, Líceum Kiadó.

Papert, S. (1988) Észrengés. A gyermeki gondolkodás titkos útjai. Budapest, Számalk.

Rosen, L. D. – Weil, M. M. (1995) Computer Availability, Computer Experience, and Technophobia Among Public School Teachers. Computers in Human Behavior, 11. pp. 9–31.

Scheuermann, F. – Pedró, F. (eds) (2009) Assessing the Effects of ICT in Education. Indicators, Criteria and Benchmarks for International comparisons. Luxemburg, Publications Office of the European Union. http://www.rcc.gov.pt/SiteCollectionDocuments/EfectsICTinEducation-OCDE2009.pdf [Letöltve: 2017. 04. 17.]

Simonics I. (2017) Survey of ICT Culture of Mentor Teachers. In: Auer, M. E., Guralnick, D. & Uhomoibhi, J. (eds): Interactive Collaborative Learning: Proceedings of the 19th ICL Conference. Springer. pp. 131–141.

Tari A. (2012) Kik ezek a gyerekek? A Z generáció az iskolapadban. Fordított szocializáció és netkultúra kamaszkorban. In: Tóth-Mózer Sz., Lévai D. & Szekszárdi J. (eds) Digitális Nemzedék. Konferencia tanulmánykötet. Budapest, ELTE PPK. pp. 17–24.

Tóth E.– Molnár Gy. – Csapó B. (2011) Az iskolák IKT-felszereltsége – helyzetkép országos reprezentatív minta alapján. Iskolakultúra, 21/10–11. pp. 124–137.

Tóth-Mózer Sz. – Kárpáti A. (2016) A digitális kompetencia kognitív dimenziója és összefüggésrendszere egy empirikus kutatás tükrében. Magyar Pedagógia, 116/ 2. pp. 121–150.

Vahtivuori-Hänninen, S.– Halinen, I. – Niemi, H. – Lavonen, J. M. J. – Lipponen, L. & Multisilta, J. (2014) A New Finnish National Core Curriculum for Basic Education (2014) and Ttechnology as an Integrated Tool for Learning. In: Niemi, H., Multisilta, J., Lipponen, L. & Vivitsou, M. (eds): Finnish Innovations & Technologies in Schools: a Guide towards New Ecosystems of Learning. Rotterdam, Sense Publishers. pp. 33–44.

Veress J. (2015) Az E-learning és az internetes távoktatásban rejlő lehetőségek – II. rész. Budapest, Lumens. http://lumens.hu/2015/10/13/az-e-learning-es-az-internetes-tavoktatasban-rejlo-lehetosegek-ii-resz/ [Letöltve: 2016. 11. 21.]

Vit O. (2013) Elektronikus tananyagok használata a középiskolai oktatásban – történelem tantárgy. Budapest, OFI. https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/digitalis_kozoktatas_vit_oliver.pdf [Letöltve: 2017. 03. 22.]

Winnans, C. – Brown, D. S. (1992) Some Factors Affecting Elementary Teachers’ Use of the Computer. Computers in Education, 18. pp. 301–309.