A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.
Csákó M. (2009) Demokráciára nevelés az iskolában. In: Somlai P., Surányi B., Tardos R. & Vásárhelyi M. (szerk.) Látás-viszonyok. Budapest, Pallas. pp. 155–188.
Csákó M., Murányi I., Sik D. & Szabó I. (2010) A családi politikai szocializációról. Vizsgálati szempontok egy empirikus kutatáshoz. Társadalomkutatás, Vol. 28. No. 4. pp. 419–446.
Csepeli Gy. & Örkény A. (2017) Nemzet és migráció. E-tankönyv. Budapest, ELTE TáTK.
Deutsch, K. (1966) Nationalism and Social Communication: An Inquiry into the Foundations of Nationality. Cambridge, Mass.
Erőss F. & Fábián Z. (1999) Az etnikai előítéletek kialakulásáról: tekintélyelvűség és szociális környezet. Educatio, Vol. 8. No. 2. pp. 233–247.
Ligeti Gy. (2003) Gyújtós. Iskola, demokrácia, civilizáció. Budapest, Új Mandátum Kiadó.
Murányi I. (2006) Identitás és előítélet. Budapest, Új Mandátum Kiadó.
Murányi I. (2010) Tizenévesek előítéletessége és demokráciához való viszonya. Új Ifjúsági Szemle, Vol. XIII. No. 1. pp. 47–60.
Murányi I. (2012) Előítélítéletesség és demokrácia-értelmezés a fiatalok körében. Educatio, Vol. 21. No. 2. pp. 259–271.
Pollock, G. & Pilkington, H. (2012) The MYPLACE Case Study Approach: A discussion Paper. 21st February.http://www.fp7-myplace.eu/resources_general.php [Letöltve: 2017. 10. 17.]
Sik E. (válogatta és szerkesztette) (2012) A migráció szociológiája 1. E-tankönyv. Budapest, ELTE TáTK.
Sik E. (válogatta és szerkesztette) (2012) A migráció szociológiája 2. E-tankönyv. Budapest, ELTE TáTK.
Sik E. & Szeitl A. (2016) Migráció a mai Magyarországról. Educatio, Vol. 25. No. 4. pp. 546–557.
Simonovits B. & Szalai B. (2013) Idegenellenesség és diszkrimináció a mai Magyaroszágon. Migráció a mai Magyarországon. Magyar Tudomány, Vol. 174. No. 3. pp. 251–262.
Szabó I. (2009) Nemzet és szocializáció. A politika szerepe az identitások alakulásában Magyarországon 1867–2006. Budapest, L’Harmattan Kiadó.
Szabó I., Horváth Á. & Marián B. (1996) Főiskolások állampolgári kultúrája. Budapest, MTA PTI, Etnoregionális Kutatóközpont.
Szabó I. & Murányi I. (1993) Nemzet és magyarság. Állampolgárság és nemzeti hovatartozás egy vizsgálat tükrében. Regio, Vol. 4. No. 1. pp. 121–133.
Szabó I. & Örkény A. (1996) 14-15 éves fiatalok interkulturális világképe. In: Lázár G., Lendvay J. & Örkény A. (szerk.) Többség-Kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Budapest, Osiris-MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. pp. 161–235.
Szabó I. & Örkény A. (1998) Tizenévesek állampolgári kultúrája. Budapest, Minoritás alapítvány.
Szűcs J. (1974) Nemzet és történelem. Budapest, Gondolat.
Szűcs J. (1981) Vázlat Európa három történeti régiójáról. Történelmi Szemle, Vol. 24. No. 3. pp. 313–359.
Tajfel, H. (1981 ) Cognitive Aspects of Prejudice. In: Tajfel, H. (ed.) Human Groups and Social Categories. Cambridge, Cambridge University Press.