View More View Less
  • 1 Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet, ELTE PPKBudapest
Open access

Absztrakt:

A 2016–17-ben folytatott kutatás célja az volt, hogy feltárja a tanárok multikulturalizmusról, multikulturális pedagógiáról alkotott nézeteit, valamint a migránsokkal és gyerekeikkel kapcsolatos attitűdjeit. A kutatás elméleti hátterében az a feltételezés állt, hogy a multikulturális pedagógiai nézetek és a migrációs attitűdök nem függetlenek a tanárok nemzeti identitásától és diverzitásélményétől. A kérdőíves vizsgálatban 368 pedagógus és pedagógusjelölt vett részt. Az eredmények arra utalnak, hogy a multikulturális nézetek és a migrációs attitűdök szorosan összefüggnek egymással, továbbá, hogy az esszencialista nacionalizmus a fenyegetettségérzettel pozitív, a résztvevők családjának és környezetének etnikai diverzitásával pedig negatív kapcsolatban áll.

  • 1

    Allport, G. W. (1977) Az előítélet. Budapest, Gondolat.

  • 2

    Banks, J. A. (1989) Approaches to Multicultural Curriculum Reform. Trotter Review, Vol. 3. No. 3. pp. 17–19. http://scholarworks.umb.edu/trotter_review/vol3/iss3/5. [Letöltve: 2018. 01. 15.]

  • 3

    Boreczky Á. (1995) Multicultural Education in Hungary. In: Roeder, P. M., Richter, I. & Füssel, H-P. (eds) Pluralism and Education. Berkeley, Univ. of California. pp. 327–340.

  • 4

    Boreczky Á. (1999) Multikulturális pedagógia – új pedagógia? Új Pedagógiai Szemle, No. 4. pp. 26–38.

  • 5

    Boreczky Á. (2000) Kultúraazonos pedagógia. Új Pedagógiai Szemle, júl.–aug. pp. 81–92.

  • 6

    Boreczky Á. (2012) A multikulturális iskola és a család. Antropológia és családtörténet a gyakorlatban. Budapest, Raabe. pp. 1–22.

  • 7

    Boreczky Á. (2014) A családtörténet és a családi narratívák helye a multikulturális pedagógiában.http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/archivum/20142-2/ [Letöltve: 2018. 01. 15.]

  • 8

    Boreczky Á. (2014) Multikulturalizmus – Multikulturális pedagógia. In: Gordon Győri J. (ed.) Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára. A multikulturális és interkulturális szemlélet elméleti alapjai és történeti vonatkozásai az oktatásban. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. pp. 23–40.

  • 9

    Cs. Czachesz E. (szerk. 1998) Multikulturális nevelés. Szeged, Mozaik Okt. Stúdió.

  • 10

    Cs. Czachesz E. (2014) Az interkulturális pedagógia témái és alakulása Európában. In: Gordon Győri J. (ed.) Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára. A multikulturális és interkulturális szemlélet elméleti alapjai és történeti vonatkozásai az oktatásban. Budapest, ELTE, Eötvös Kiadó. pp. 37–44.

  • 11

    Csepeli Gy., Murányi I. & Prazsák Gergő (2011) Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon. Budapest, Apeiron.

  • 12

    Csepeli Gy. & Örkény A. (2017) Nemzet és migráció. Budapest, ELTE TÁTK. http://tatk.elte.hu/file/Csepeli-Orkeny_Nemzet_es_migrac.pdf. [Letöltve: 2017. 10. 06.]

  • 13

    Forray R. K. (1997) Az iskola és a cigány család ellentétei. Kritika, pp. 16–19.

  • 14

    Forray R. K. (2003) A multikulturális/interkulturális nevelésről. Iskolakultúra, No. 6–7. pp. 18–26.

  • 15

    Giroux, H. A. (1995) National Identity and the Politics of Multiculturalism. College Literature, Vol. 22. No. 2. (Jun.) pp. 42–57.

  • 16

    Gordon-Walker, C. (2016) Exhibiting Nation. Multicultural Nationalism (and Its Limits) in Canada’s Museums. Vancouver–Toronto, UBC Press.

  • 17

    Gorski, P. C. (2006) Complicity with Conservativism: The De-politicizing of Multicultural and Intercultural Education. Intercultural Education, Vol. 17. No. 2. pp. 163–177.

  • 18

    Greenfeld, L. (1992) Five Roads to Modernity. Harvard University Press.

  • 19

    Hammer, M. R., Bennett, M. J. & Wiseman, R. L. (2003) Measuring Intercultural Sensitivity: The Intercultural Development Inventory. International Journal of Intercultural Relations, Vol. 27. pp. 421–443.

  • 20

    Heath A., F. & Tilley, J. R. (2005) British National Identity and Attitudes towards Immigration. International Journal on Multicultural Societies (IJMS) Vol. 7. No. 2. pp. 119–132.

  • 21

    Hunyady Gy. (2011) A nemzeti identitás és a sztereotípiák görbe tükre. In: Lang, I. & Burucs, K. (szerk.) Akadémia, a nemzet tanácsadója: tanulmánykötet Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ. pp. 877–889.

  • 22

    Kohn, H. (1944) The Idea of Nationalism: A Study in Its Origins and Background. New York, Macmillan.

  • 23

    Kymlicka, W. (1995) Misunderstanding Nationalism. Dissent, Winter, pp. 130–137.

  • 24

    Lanzieri, G. (2012) Population and Social Conditions. Eurostat, Statistics in Focus, 29. https://emnbelgium.be/sites/default/files/attachments/eurostat_mixed_marriages.pdf [Letöltve: 2017. 10. 6.]

  • 25

    Lewin-Epstein, N. & Levanon, A. (2005) National Identity and Xenophobia in an Ethnically Divided Society. International Journal on Multicultural Societies (IJMS), Vol. 7. No. 2. pp. 90–118.

  • 26

    Medrano, J. D. (2005) Nation, Citizenship and Immigration in Contemporary Spain. International Journal on Multicultural Societies (IJMS), Vol. 7. No. 2. pp. 133–156.

  • 27

    Meineke, F. (1907, 1970) Cosmopolitanism and the National State. (7. ed. Translated by Kimber, R. B.) Princeton, NJ, Princeton University Press. (Első kiadás: Weltbürgertum und Nationalstaat, 1907.)

  • 28

    Merr, N., Modood, T. & Zapatta-Barrero, R. (eds 2016) Multiculturalism and Interculturalism. Debating the Dividing Lines. Edinburg, University Press.

  • 29

    Nguyen Luu, L. A. (2014) Tanárok multikulturális attitűdje a kérdőíves vizsgálat tükrében. In: Gordon Győri J. (ed.) Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. pp. 41–56.

  • 30

    Nieto, S. (1994) Affirmation, Solidarity and Critique: Moving beyond Tolerance in Multicultural Education. Multicultural Education, Spring. pp. 1–8.

  • 31

    Parekh, B. (2000) Rethinking Multiculturalism. London, Macmillan.

  • 32

    Parekh, B. (2016) Afterword: Multiculturalim and Interculturalism – A Critical Dialogue. In: Merr, N., Modood, T. & Zapatta-Barrero, R. (eds) Multiculturalism and Interculturalism. Debating theDividing Lines. Edinburg, University Press. pp. 246–279.

  • 33

    Pehrson, S., Brown, R. & Zagefka, H. (2009) When Does National Identification Lead to the Rejectioon of Immigrants? Cross‐sectional and Longitudinal Evidence for the Role of Essentialist in‐Group Definitions. British Journal of Social Psychology, Vol. 48. No. 1. pp. 61–76.

  • 34

    Pettigrew, T. F. & Tropp, L. R. (2006) A Meta-analytic Test of Intergroup Contact Theory. Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 90. No. 5. pp. 751–783.

  • 35

    Ponterettto, J. et al. (1998) Development and Initial Score Validation of the Teacher Multicultural Attitude Survey. Educational and Psychological Measurement, Vol. 58. No. 6. pp. 1002–1016.

  • 36

    Shulman, S. (2002) Challenging the Civic/Ethnic and West/East Dichotomies in the Study of Nationalism. Comparative Political Studies, Vol. 35. No. 5. June, pp. 554–585.

  • 37

    Sík E., Simonovits B. & Szeitl B. (2016) Migráció – félelmek és trendek. Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban. Régio, 24. évf. No. 2. pp. 81–108.

  • 38

    Smith, A. D. (1991) National Identity. Reno, University of Nevada Press.

  • 39

    Stephan, W. G.,Ybarra, O. & Rios, K. (2016) : Intergroup Threat Theory. In: Nelson, T. D. (ed.) Handbook of Prejudice, Stereotyping and Discrimination. New York, NY, US, Psychology Press. pp. 255–278.

  • 40

    Tartakovsky, E.,Walsh, S. D. (2016) Testing a New Theoretical Model for Attitudes Toward Immigrants: The Case of Social Workers’ Attitudes Toward Asylum Seekers in Israel. Journal of Cross-Cultural Psychology, Vol. 47. No. 1. pp. 72–96.

  • 41

    Velasco González, K.,Verkuyten, M., Weesie, J. & Poppe, E. (2008) Prejudice towards Muslims in the Netherlands: Testing Integrated Threat Theory. British Journal of Social Psychology, Vol. 47. No. 4. pp. 667–685.

  • 42

    Verkuyten, M. (2005) Ethnic Group Identification and Group Evaluation Among Minority and Majority Groups: Testing the Multiculturalism Hypothesis. Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 88. pp. 121–138.

 

The author instruction is available in DOC.
Please, download the file from HERE.

 

Senior editors

Editor-in-Chief: Anikó Fehérvári

Editorial Board

  • Iván Bajomi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna Biró (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó Fehérvári (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin Forray R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Ildikó Hrubos (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán Györgyi (Debreceni Egyetem)
  • Tamás Kozma (Debreceni Egyetem)
  • Gergely Kováts (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter Lukács (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor Nagy (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István Polónyi (Debreceni Egyetem)
  • Géza Sáska (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna Szemerszki (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián Széll (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor Tomasz (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna Veroszta (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

2020  
CrossRef Documents 29
CrossRef
Cites
3
CrossRef H-index 2

2019  
WoS
Cites
34
CrossRef
Documents
73

 

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge 926 EUR/article
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Gold Open Access
Purchase per Title  

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)