A tanulmány az 1993 után a PhD-képzés intézményesítésére alapított humán és társadalomtudományi doktori iskolák személyzetének összetételét vizsgálja néhány – durkheimi értelemben vett – „társadalommorfológiai” szempontból, összehasonlítva az oktatókat a vizsgált szakterületek művelőinek egyéb kategóriáival, mint az akadémiai kandidátusok és a nagydoktorok, különös tekintettel a neveléstudományban tevékenykedőkre. A közel teljes körű prozopográfiai felmérésen alapuló vizsgálat így foglalkozik a különböző szakterületeken oktatók és publikálók számbeli arányaival, különös tekintettel a doktori iskolák oktatóinak képzettségi adataira, a nőiesedésre és a publikációkban megnyilvánuló szakmai termelékenységre.
Broady, D. (2002) French Prosopography and Suggested Readings. Poetics, Journal of European Research on Culture, Media and the Arts, Vol. 30. pp. 381–385.
Brunnbauer, U., Kraft, C. & Schulze Wessel, M. (eds, 2011) Sociology and Ethnography in East-Central and South-East Europe: Scientific Self-Description in State Socialist Countries. München, Oldenburg Verlag.
Ferrarotti, F. (1990) Histoire et histoires de vie: la méthode biographique dans les sciences sociales. Paris, Meridiens.
Kaase M. & Sparschuh, V. (eds, 2002) Three Social Science Disciplines in Central and Eastern Europe, Handbook on Economics, Political Science and Sociology (1989–2001). Bonn–Berlin, GESIS Social Science Information Centre, Collegium Budapest.
Karády V. & Nagy P. T. (2017) Social Sciences and Humanities in Hungary, 1945–2010. First volume. (Factbook about Hungarian social scientists.) Budapest, John Wesley Publisher. http://mek.oszk.hu/16700/16701/