View More View Less
  • 1 ELTE, Budapest
  • 2 Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóintézet, 1084 Budapest, Dankó u. 11.
Open access

Absztrakt:

A tanulmány, mely az Educatio® társadalomtudományok erőtereivel foglalkozó tematikus számának bevezetőjéül is szolgál, a kritikai társadalomtudomány-történetírás sajátos kihívását mutatja be. A tudománymetria a tudományos erőtérben elért pozíciók, megszerzett tőkék alapján mutatja be egy-egy társadalomtudomány helyzetét, míg Mannheim óta tudjuk, hogy a társadalmi rendszer kihat a társadalomtudományok eredményeire, tehát a politikai hatalom által befolyásolt tudományos pozíciók/tőkék és a történelmi távú tudományos eredményesség között ellentmondás lehet. Kuhn óta tudjuk, hogy az önmagukat védő tudományos paradigmák nem adnak pozitív választ a jövőbe mutató tudományos kihívásokra. A tanulmány megoldásokat sorol a kétféle megközelítésmód különbségének csökkentésére, bár azzal a bourdieu-i csapdával, hogy az önkritikus tudomány éppen önkritikusságával próbálja önmagát a valóságosnál hitelesebbnek feltüntetni, így is szembe kell néznie.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Barnes, B. (1982) T. S. Kuhn and Social Science. New York, Columbia Univ. Pr.

  • 2

    Barnes, B., Bloor, D. & Henry, J. (2002) A tudományos tudás szociológiai elemzése. (Faragó P. & Tanács J. ford.) Budapest, Osiris.

  • 3

    Biró Zs. H. (2012) Kísérlet egy nemzetközi tudomány-szociológiai kutatás adaptációjára. In: Biró Zs. H. & Nagy P. T. (eds) Bölcsészek és tanárok a 19–20. században. [Közread. a] Wesley János Lelkészképző Főiskola Theológus és Lelkész Szak. Budapest, WJLF Theológus és Lelkész Szak: Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont. pp. 246–283.

  • 4

    Bourdieu, P. (2005) A tudomány tudománya és a reflexivitás. Budapest, Gondolat.

  • 5

    Forrai G. & Fehér M. (2017) Az analitikus tudományfilozófia pengeváltása az empirikus tudásszociológiával. Magyar Tudomány, No. 9. pp. 1028–1036. http://www.matud.iif.hu/2017/09/02.htm [Letöltve: 2018. 01. 05.]

  • 6

    Habermas, J. (1994) A társadalomtudományok logikája. (Mesteriskola.) Ford. Adamik L., Bacsó B., Kiss E., Mesterházi M., Némedi D. & Vajda M. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó.

  • 7

    Kuhn, T. S. (2000): A tudományos forradalmak szerkezete. Ford. Bíró D. Budapest, Osiris Kiadó.

  • 8

    Laki J. (2006) A tudomány természete. Thomas Kuhn és a tudományfilozófia történeti fordulata. Budapest, Gondolat.

  • 9

    Mannheim K. (2000) Tudásszociológiai tanulmányok. Budapest, Osiris.

  • 10

    Merton, R. K. (1996) On Social Structure and Science. (The Heritage of Sociology.) Ed. and with introd. by P. Sztompka. Chicago, London, University of Chicago Press.

  • 11

    Ratzsch, D. L. (2002) Miből lesz a tudomány? Rövid bevezetés a tudományfilozófiába. Ford. Boros A. Budapest, Harmat.

  • 12

    Sardar, Z. (2003) Thomas Kuhn és a tudomány-háborúk. Ford. Balatoni B. [Pécs], Alexandra.

  • 13

    Schwendtner T. (2009) Tudásgyár vagy egyetem. Hermeneutikai megfontolások a tudományos képzésről. Educatio, Vol. 18. No. 1 pp. 75–84.