Az 1945–1989 közötti magyar történettudomány sajátos része az önálló almezőként értelmezhető munkásmozgalom-történet. A magyar munkásmozgalom történetírásának centrumában a Párttörténeti Intézet állt. Az esettanulmány azzal foglalkozik, hogy az Intézet folyóirata, a Párttörténeti Közlemények (1955–1987) hogyan mutatja be az ott folyó kutatásokat, mely pártokkal, országokkal foglalkoztak a legtöbbet. A tanulmány második része Borsányi György Kun Béla-könyvének kálváriáját elemzi, mint a pártirányítás és a történettudósok kapcsolatának esettanulmányát.
A forradalom (2006) A forradalom és a magyar kérdés az ENSZ-ben, 1956–1963. Tanulmányok, dokumentumok és kronológia. Békés Cs. & Kecskés D. Gusztáv (eds) Budapest, Magyar ENSZ Társaság. mek.oszk.hu/12900/12960/12960.pdf [Letöltve: 2017. 02. 10.]
Agárdi P. (2009) Fejtő Ferenc testamentuma. Budapest, Kossuth Kiadó.
Erényi T. (1994) „Mellesleg szólva.” Kádár János Kun Béláról és a történelemről. História, Vol. XVI. No. 3. Nyílt Tér rovat, pp. 32–33.
Huszár T. (2002) Kedves, jó Kádár elvtárs! Válogatás Kádár János levelezéséből 1954–1989. Budapest, Osiris.
MMIÉ (1955) Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője, Vol. I. No. 1.
Nemes D. (1979) Észrevételek Borsányi György: Kun Béla politikai életrajza című munkájához. Párttörténeti Közlemények, 1979. szeptember, Vol. 25. No. 3. pp. 33–110., valamint különnyomatként kiadva, 1979. 79 oldal.
Pók A. (2015) A marxizmus a posztkommunista közép-európai történetírásokban. Történelmi Szemle, Vol. LVII. No. 3. pp. 471–485.
Romsics I. (2008) Identitáspolitika és történelem. In: Romsics Ignác: Történelem, történetírás, hagyomány. Budapest, Osiris Kiadó.
Romsics I. (2011) Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, Osiris Kiadó.
Urbán K. (1973) A munkásmozgalom-történetírás eredményei és időszerű feladatai: tudományos ülésszak a PTI-ben. Századok, Vol. 107. No. 5–6. pp. 1309–1327.