Amikor a neveléstudomány illetékesei áttekintik a tudományág állását, szívesebben beszélnek a neveléstudomány művelőinek és módszereinek interdiszciplinarizálódásáról, mint arról a tudományszociológiai tényről, hogy az oktatásról több tudományág képviselői is folytatnak kutatást. A tanulmány bemutatja, hogy 1945 előtt elsősorban a statisztika és történettudomány vett részt az oktatásügy leírásában. Az 1960-as évektől jelent meg a szociológia, a közgazdaságtudomány és a filozófia. Az 1970–2010 közötti időszakra vonatkozó empirikus vizsgálat szerint a személyek vonatkozásában erőteljes történettudományi interdiszciplinarizáció ellenére az oktatástörténet és neveléstörténet meglehetős elkülönültségben működik. A művek vonatkozásában domináns szociológiai és pszichológiai interdiszciplinarizáció alapvetően eltérő természetű: míg a szociológiai és neveléstudományi orientáció intézményesen is összefonódott, a pszichológiai interdiszciplinarizáció csupán azt jelenti, hogy vannak olyan pszichológusok, akik oktatásügyi kérdésekkel foglalkoznak.
Ballér E., Báthory Z., Csapó B., Halász G., Hunyady Gy.-né, Kozma T. & Mihály O. (1999) A hazai neveléstudományról. A Magyar Tudományos Akadémia számára készített diszciplináris elemzés. Magyar Pedagógia, Vol. 99. No. 4. pp. 425–456.
Báthory Z. & Falus I. (1997a)Pedagógiai Lexikon I–III. Budapest, Keraban Kiadó.
Báthory Z. & Falus I.(1997b ) Pedagógiai lexikon I–III. Keraban Kiadó. Bp.
Biró Zs. H. (2009) A magyar neveléstudományi kommunikáció jellemzői (1997–2006). Összehasonlító tudományszociológiai elemzés, avagy kísérlet egy nemzetközi kutatás adaptációjára. Magyar Pedagógia, Vol. 119. No. 1. pp. 49–76.
Bourdieu, P. (2005) A tudomány tudománya és a reflexivitás. Budapest, Gondolat.
Csapó B. (2001) Neveléstudomány az ezredvég Magyarországán. Iskolakultúra, Vol. 11. No. 2. pp. 40–44.
Falus I. (1982) A pedagógia rangja és színvonala. Pedagógiai Szemle, Vol. 32. No. 1. pp. 50–56.
Géczi J. (2003) A pedagógiai sajtó szerepvállalásai a hazai neveléstudományban. Iskolakultúra, Vol. 13. No. 8. pp. 53–60.
Hrubos I. (2002) Az oktatást kutató diplomás. Educatio, Vol. 11. No. 2. pp. 253–266.
Jáki L. (1970) Magyar pedagógiai irodalom 1920–1944 (önálló kiadványok). Budapest, OPKM.
Karady, V. & Nagy, P. T. (2017) Social Sciences and Humanities in Hungary, 1945–2010. Budapest, J. Wesley Publ. URL: http://mek.oszk.hu/16700/16701
Kelemen E. (1992) A Magyar Tudományos Akadémia és a neveléstudomány. Magyar Pedagógia, Vol. 100. No. 2. pp. 119–130.
Kozma T. (2004) Quo vadis, paedagogia? Egy tudományos közösség önmeghatározási kísérletei. Magyar Tudomány, Vol. 164. No. 11. pp. 1217–1224.
Lukács P. (ed., 2002) A magyar oktatáskutatás térképéhez. OI egykori könyvtára D5524. Kézirat. Budapest, másolat a szerző birtokában.
Mann M. (1993) Kultúrpolitikusok a dualizmus korában. Budapest, OPKM.
Mann M. (1997) Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. Budapest, OPKM.
Nagy P. T. (2017) A magyar társadalomtudományok történetszociológiája. Magyar Tudomány, Vol. 177. No. 9. pp. 1026–1027.
Németh A. (2014) A történeti antropológiai megközelítés napjaink neveléstudományában. In: Fizel N. & Nóbik A. (ed.) Ünnepi tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. pp. 171–188.
Németh A. (2015) A neveléstudomány nemzetközi modelljei és tudományos irányzatai. Magyar Pedagógia, Vol. 115. No. 3. pp. 255–294.
Németh A & Biró Zs. H. (2016) A magyar neveléstudomány diszciplína jellemzőinek és kognitív tartalmainak változásai a 20. század második felében. In: Németh A., Garai I. & Szabó Z. A. (ed.) Neveléstudomány és pedagógiai kommunikáció a szocializmus időszakában. Budapest, Gondolat Kiadó. pp. 7–118.
Sáska G. (2001) „Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön újra el!” Iskolakultúra, Vol. 11. No. 2. pp. 45–62.
T. Kiss T. (2002) Fordulatok, folyamatok. Fejezetek a magyarországi kormányok kultúrpolitikáiról, 1867–2000. Budapest, Új Mandátum.
Timár J. (2005) Életregény – szubjektív adalékok a 20. század objektív történelméhez. Budapest, Noran.
Veroszta Zs. (2001) A neveléstudományi karrier nemzetközi vonatkozásai. Educatio©, Vol. 10. No. 1. pp. 187–192.