View More View Less
  • 1 Wesley János Lelkészképző Főiskola, 1084 Budapest, Dankó u. 11.
  • | 2 ELTE, Budapest
Open access

Absztrakt:

Amikor a neveléstudomány illetékesei áttekintik a tudományág állását, szívesebben beszélnek a neveléstudomány művelőinek és módszereinek interdiszciplinarizálódásáról, mint arról a tudományszociológiai tényről, hogy az oktatásról több tudományág képviselői is folytatnak kutatást. A tanulmány bemutatja, hogy 1945 előtt elsősorban a statisztika és történettudomány vett részt az oktatásügy leírásában. Az 1960-as évektől jelent meg a szociológia, a közgazdaságtudomány és a filozófia. Az 1970–2010 közötti időszakra vonatkozó empirikus vizsgálat szerint a személyek vonatkozásában erőteljes történettudományi interdiszciplinarizáció ellenére az oktatástörténet és neveléstörténet meglehetős elkülönültségben működik. A művek vonatkozásában domináns szociológiai és pszichológiai interdiszciplinarizáció alapvetően eltérő természetű: míg a szociológiai és neveléstudományi orientáció intézményesen is összefonódott, a pszichológiai interdiszciplinarizáció csupán azt jelenti, hogy vannak olyan pszichológusok, akik oktatásügyi kérdésekkel foglalkoznak.

  • 1

    Ballér E., Báthory Z., Csapó B., Halász G., Hunyady Gy.-né, Kozma T. & Mihály O. (1999) A hazai neveléstudományról. A Magyar Tudományos Akadémia számára készített diszciplináris elemzés. Magyar Pedagógia, Vol. 99. No. 4. pp. 425–456.

  • 2

    Báthory Z. & Falus I. (1997a)Pedagógiai Lexikon I–III. Budapest, Keraban Kiadó.

  • 3

    Báthory Z. & Falus I.(1997b ) Pedagógiai lexikon I–III. Keraban Kiadó. Bp.

  • 4

    Biró Zs. H. (2009) A magyar neveléstudományi kommunikáció jellemzői (1997–2006). Összehasonlító tudományszociológiai elemzés, avagy kísérlet egy nemzetközi kutatás adaptációjára. Magyar Pedagógia, Vol. 119. No. 1. pp. 49–76.

  • 5

    Bourdieu, P. (2005) A tudomány tudománya és a reflexivitás. Budapest, Gondolat.

  • 6

    Csapó B. (2001) Neveléstudomány az ezredvég Magyarországán. Iskolakultúra, Vol. 11. No. 2. pp. 40–44.

  • 7

    Falus I. (1982) A pedagógia rangja és színvonala. Pedagógiai Szemle, Vol. 32. No. 1. pp. 50–56.

  • 8

    Géczi J. (2003) A pedagógiai sajtó szerepvállalásai a hazai neveléstudományban. Iskolakultúra, Vol. 13. No. 8. pp. 53–60.

  • 9

    Hrubos I. (2002) Az oktatást kutató diplomás. Educatio, Vol. 11. No. 2. pp. 253–266.

  • 10

    Jáki L. (1970) Magyar pedagógiai irodalom 1920–1944 (önálló kiadványok). Budapest, OPKM.

  • 11

    Karady, V. & Nagy, P. T. (2017) Social Sciences and Humanities in Hungary, 1945–2010. Budapest, J. Wesley Publ. URL: http://mek.oszk.hu/16700/16701

  • 12

    Kelemen E. (1992) A Magyar Tudományos Akadémia és a neveléstudomány. Magyar Pedagógia, Vol. 100. No. 2. pp. 119–130.

  • 13

    Kozma T. (2004) Quo vadis, paedagogia? Egy tudományos közösség önmeghatározási kísérletei. Magyar Tudomány, Vol. 164. No. 11. pp. 1217–1224.

  • 14

    Lukács P. (ed., 2002) A magyar oktatáskutatás térképéhez. OI egykori könyvtára D5524. Kézirat. Budapest, másolat a szerző birtokában.

  • 15

    Mann M. (1993) Kultúrpolitikusok a dualizmus korában. Budapest, OPKM.

  • 16

    Mann M. (1997) Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. Budapest, OPKM.

  • 17

    Nagy P. T. (2017) A magyar társadalomtudományok történetszociológiája. Magyar Tudomány, Vol. 177. No. 9. pp. 1026–1027.

  • 18

    Németh A. (2014) A történeti antropológiai megközelítés napjaink neveléstudományában. In: Fizel N. & Nóbik A. (ed.) Ünnepi tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. pp. 171–188.

  • 19

    Németh A. (2015) A neveléstudomány nemzetközi modelljei és tudományos irányzatai. Magyar Pedagógia, Vol. 115. No. 3. pp. 255–294.

  • 20

    Németh A & Biró Zs. H. (2016) A magyar neveléstudomány diszciplína jellemzőinek és kognitív tartalmainak változásai a 20. század második felében. In: Németh A., Garai I. & Szabó Z. A. (ed.) Neveléstudomány és pedagógiai kommunikáció a szocializmus időszakában. Budapest, Gondolat Kiadó. pp. 7–118.

  • 21

    Sáska G. (2001) „Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön újra el!” Iskolakultúra, Vol. 11. No. 2. pp. 45–62.

  • 22

    T. Kiss T. (2002) Fordulatok, folyamatok. Fejezetek a magyarországi kormányok kultúrpolitikáiról, 1867–2000. Budapest, Új Mandátum.

  • 23

    Timár J. (2005) Életregény – szubjektív adalékok a 20. század objektív történelméhez. Budapest, Noran.

  • 24

    Veroszta Zs. (2001) A neveléstudományi karrier nemzetközi vonatkozásai. Educatio©, Vol. 10. No. 1. pp. 187–192.