View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • 2 ELTE TáTK, Budapest

Absztrakt:

A tanulmányban a magyar innovációs teljesítményt vizsgáljuk különböző mérőszámokkal nemzetközi összehasonlításban. Ezek a mérőszámok a következők: az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó szabadalmak száma; az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó nemzetközi publikációk száma; az innovátor vállalatok aránya; Global Innovation Index; Bloomberg Innovation Index; Innovation Union Scoreboard; Global Talent Competitiveness Index; Global Competitiveness Index. Az oktatástudomány esetében is megvizsgálunk két innovációs teljesítménymutatót: az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó nemzetközi oktatástudományi publikációk számát, és az OECD oktatásra vonatkozó innovációs adatait. Az elemzés alapján azt állapítottuk meg, hogy az innovációs mutatók nagy része a magyar innováció teljesítményromlását, esetleg stagnálását mutatja. Az oktatás területén mérhető innováció hazai jellemzői pedig elég ellentmondásos képet mutatnak.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése 2013. PetaByte Kft. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop721/Tanulmany_v2_fin1_korr_roviditett.pdf [Letöltve: 2016. 12.]

  • 2

    Az MTA kutatóhálózatának nemzetközileg mérhető teljesítménye a 2011-es évben. (Tudománymetriai elemzés.) MTAK TTO 2013.

  • 3

    Az MTA-kutatóhálozat tudományos teljesítményének szerkezeti jellemzői 2015. Az MTMT és a Web of Science adatbázisai alapján. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály 2016.

  • 4

    Bíró Zs. H. (2009) A magyar neveléstudományi kommunikáció jellemzői (1997–2006). Összehasonlító tudományszociológiai elemzés, avagy kísérlet egy nemzetközi kutatás adaptációjára. Magyar Pedagógia, Vol. 109. No. 1. pp. 49–76.

  • 5

    Csapó B. (2015a) A tanárképzés és az oktatás fejlesztésnek tudományos háttere. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/a_tanarkepzes_es_oktatas_fejlesztesenek_tudomanyos_hattere.pdf [Letöltve: 2015. 12.]

  • 6

    Csapó B. (2015b) A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra, Vol. 25. No. 11. pp. 3–16.

  • 7

    Hámori B. & Szabó K. (2010) A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle, Vol. 57. No. 10. pp. 876–897.

  • 8

    Hámori B. & Szabó K. (eds 2012) Innovációs verseny. Esélyek és korlátok. Budapest, Aula – Budapesti Corvinus Egyetem.

  • 9

    Havas A. (2009) Magyar paradoxon. A gyenge innovációs teljesítmény lehetséges okai. Külgazdaság, Vol. 53. Nos 9–10. pp. 74–112.

  • 10

    Kiss J. (2009) A tudományos nyelvek, az anyanyelv és az értelmiségi elit. Magyar Tudomány, Vol. 170. No. 1. pp. 67–74.

  • 11

    Kornai J. (2010) Innováció és dinamizmus. Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között. Közgazdasági Szemle, Vol. 57. No. 1. pp. 1–36.

  • 12

    Nagy P. T. & Polónyi I. (2009) Felsőoktatás és tudománypolitika. Educatio, Vol. 18. No. 1.

  • 13

    OECD (2014) Measuring Innovation In Education: A New Perspective: Educational Research and Innovation.

  • 14

    Polónyi I. (2010) Világszínvonalon, – mint a magyar futball? A hazai akadémiai szféra nemzetközi összehasonlításban. In: Polónyi I. (ed.) Az akadémiai szféra és az innováció– a hazai felsőoktatás és a gazdasági fejlődés. Budapest, Új Mandátum.

  • 15

    Polónyi I. (2016) A neveléstudomány helyzetéről. Iskolakultúra, Vol. 6. No. 4. pp. 3–20.

  • 16

    Sasvári P. (2016) Magyarország tudományos teljesítményének vizsgálata 1996 és 2015 között régiós, tudományterületi és szakterületi bontásban a Scimago / Scopus adatai alapján. Kézirat.

  • 17

    Schubert A. (2009) A magyar tudományos kutatás helyzete a világban – Tudománymetriai elemzés a Scopus adatbázis adatai alapján. MTA Kutatásszervezési Intézet 2.

  • 18

    Schumpeter, J. A. (1980) A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

  • 19

    Tamás P. (2009) Új tudománypolitika régi mérőszámokkal? Educatio, Vol. 18. No. 1. pp. 3–17.

  • 20

    Tudománypolitikai Stratégia (2014–2020) http://2010-2014.kormany.hu/download/2/4f/f0000/2013%2009%2012%20Tudomanypolitikai%20Strategia%20honlapra.pdf [Letöltve: 2015. 12.]