View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • | 2 ELTE TáTK, Budapest
Open access

Absztrakt:

A tanulmányban a magyar innovációs teljesítményt vizsgáljuk különböző mérőszámokkal nemzetközi összehasonlításban. Ezek a mérőszámok a következők: az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó szabadalmak száma; az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó nemzetközi publikációk száma; az innovátor vállalatok aránya; Global Innovation Index; Bloomberg Innovation Index; Innovation Union Scoreboard; Global Talent Competitiveness Index; Global Competitiveness Index. Az oktatástudomány esetében is megvizsgálunk két innovációs teljesítménymutatót: az egymillió lakosra és az egy kutatóra-fejlesztőre jutó nemzetközi oktatástudományi publikációk számát, és az OECD oktatásra vonatkozó innovációs adatait. Az elemzés alapján azt állapítottuk meg, hogy az innovációs mutatók nagy része a magyar innováció teljesítményromlását, esetleg stagnálását mutatja. Az oktatás területén mérhető innováció hazai jellemzői pedig elég ellentmondásos képet mutatnak.

  • 1

    A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése 2013. PetaByte Kft. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop721/Tanulmany_v2_fin1_korr_roviditett.pdf [Letöltve: 2016. 12.]

  • 2

    Az MTA kutatóhálózatának nemzetközileg mérhető teljesítménye a 2011-es évben. (Tudománymetriai elemzés.) MTAK TTO 2013.

  • 3

    Az MTA-kutatóhálozat tudományos teljesítményének szerkezeti jellemzői 2015. Az MTMT és a Web of Science adatbázisai alapján. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály 2016.

  • 4

    Bíró Zs. H. (2009) A magyar neveléstudományi kommunikáció jellemzői (1997–2006). Összehasonlító tudományszociológiai elemzés, avagy kísérlet egy nemzetközi kutatás adaptációjára. Magyar Pedagógia, Vol. 109. No. 1. pp. 49–76.

  • 5

    Csapó B. (2015a) A tanárképzés és az oktatás fejlesztésnek tudományos háttere. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/a_tanarkepzes_es_oktatas_fejlesztesenek_tudomanyos_hattere.pdf [Letöltve: 2015. 12.]

  • 6

    Csapó B. (2015b) A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra, Vol. 25. No. 11. pp. 3–16.

  • 7

    Hámori B. & Szabó K. (2010) A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle, Vol. 57. No. 10. pp. 876–897.

  • 8

    Hámori B. & Szabó K. (eds 2012) Innovációs verseny. Esélyek és korlátok. Budapest, Aula – Budapesti Corvinus Egyetem.

  • 9

    Havas A. (2009) Magyar paradoxon. A gyenge innovációs teljesítmény lehetséges okai. Külgazdaság, Vol. 53. Nos 9–10. pp. 74–112.

  • 10

    Kiss J. (2009) A tudományos nyelvek, az anyanyelv és az értelmiségi elit. Magyar Tudomány, Vol. 170. No. 1. pp. 67–74.

  • 11

    Kornai J. (2010) Innováció és dinamizmus. Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között. Közgazdasági Szemle, Vol. 57. No. 1. pp. 1–36.

  • 12

    Nagy P. T. & Polónyi I. (2009) Felsőoktatás és tudománypolitika. Educatio, Vol. 18. No. 1.

  • 13

    OECD (2014) Measuring Innovation In Education: A New Perspective: Educational Research and Innovation.

  • 14

    Polónyi I. (2010) Világszínvonalon, – mint a magyar futball? A hazai akadémiai szféra nemzetközi összehasonlításban. In: Polónyi I. (ed.) Az akadémiai szféra és az innováció– a hazai felsőoktatás és a gazdasági fejlődés. Budapest, Új Mandátum.

  • 15

    Polónyi I. (2016) A neveléstudomány helyzetéről. Iskolakultúra, Vol. 6. No. 4. pp. 3–20.

  • 16

    Sasvári P. (2016) Magyarország tudományos teljesítményének vizsgálata 1996 és 2015 között régiós, tudományterületi és szakterületi bontásban a Scimago / Scopus adatai alapján. Kézirat.

  • 17

    Schubert A. (2009) A magyar tudományos kutatás helyzete a világban – Tudománymetriai elemzés a Scopus adatbázis adatai alapján. MTA Kutatásszervezési Intézet 2.

  • 18

    Schumpeter, J. A. (1980) A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

  • 19

    Tamás P. (2009) Új tudománypolitika régi mérőszámokkal? Educatio, Vol. 18. No. 1. pp. 3–17.

  • 20

    Tudománypolitikai Stratégia (2014–2020)http://2010-2014.kormany.hu/download/2/4f/f0000/2013%2009%2012%20Tudomanypolitikai%20Strategia%20honlapra.pdf [Letöltve: 2015. 12.]