Authors:
Ágnes Fazekas Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport, ELTE PPK, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.

Search for other papers by Ágnes Fazekas in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Gábor Halász Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport, ELTE PPK, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.

Search for other papers by Gábor Halász in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
László Horváth Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport, ELTE PPK, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.

Search for other papers by László Horváth in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Absztrakt:

Az innovációs politikák kiemelt és növekvő szerepet kapnak a nemzeti fejlesztési stratégiákban, és az egyes ágazatok maguk is létrehozhatnak a sajátosságaikat tükröző ágazati innovációs stratégiákat. Az oktatási ágazat általában kettős szerepet kap a nemzeti innovációs stratégiákban: egyfelől a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legfontosabb motorjaként jelentik meg, másfelől az ágazaton belül zajló, belső innovációkat is támogatnia kell. Egyéb ágazatokhoz hasonlóan az oktatás ágazat innovációs stratégiájának is egyik meghatározó eleme az innovációk mérhetővé tétele. A tanulmány szerzői 2016-ban indítottak egy olyan kutatást (Innova kutatás), melynek keretei között az innovációs folyamatok megragadását és mérését célzó munka is folyik.

Jelen tanulmány az Innova kutatás első adatgyűjtésére támaszkodva mutatja be, milyen innovációs aktivitás jellemzi a magyar oktatási rendszert, illetve konkrét esettanulmányokon keresztül elemzi a hazai oktatási innovációs gyakorlat természetét. Az elemzésekből kiderül, hogy az oktatási ágazat innovációkban igen gazdag, és képes az innovációs folyamatok menedzselésére. Megállapítható, hogy az innovációs folyamatok elemzése egyaránt igényel kvantitatív és kvalitatív eszközöket, illetve – a vizsgált jelenség összetettsége miatt – többféle perspektíva párhuzamos alkalmazását. A tanulmány indirekt módon alátámasztja, hogy a nemzeti innovációs stratégiát érdemes és lehetséges kibővíteni ágazatspecifikus, ezen belül az oktatási ágazatra vonatkozó elemekkel.

  • 1

    Aagaard, P. (2011) Organizational Ambidexterity: How to Be Both Innovative and Efficient in the Public Sector (No. 5). CLIPS Working Paper.

  • 2

    Balázs É., Einhorn Á., Fischer M., Győri J., Halász G., Havas A., Kovács I. V., Lukács J., Szabó M. & Wolfné Borsi J. (2011) Javaslat a Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer fejlesztésének stratégiájára. OFI, Budapest. http://ofi.hu/sites/default/files/ofipast/2011/09/NOIR.pdf [Letöltve: 2017. 07. 12.]

  • 3

    Balázs É., Fazekas Á., Fischer M., Győri J., Halász G., Kovács I. V., Molnár L., Szőllősi T., Vámos Á. & Wolfné Borsi J. (2015) „Okos köznevelés”. Javaslat a Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer stratégiájának kiegészítésére.http://halaszg.ofi.hu/download/A_NOIR_plusz_(2015.07.26).pdf [Letöltve: 2017. 08. 02.]

  • 4

    Engeström, Y. (1999) Activity Theory and Individual and Social Transformation. In: Engestrom, Y., Miettinen, R. & Punamaki, R.-L. (eds) Perspectives on Activity Theory. Cambridge, Cambridge University Press. pp. 19–38.

  • 5

    Engeström, Y., Engeström, R. & Kärkkäinen, M. (1995) Polycontextuality and Boundary Crossing in Expert Cognition: Learning and Problem Solving in Complex Work Activities. Learning and Instruction, Vol. 5. No. 4. pp. 319–336.

  • 6

    Erdei L. A. & Halász G. (2017) „Építsük be az új technológiákat a mindennapokba.” Esettanulmány a „Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma” innovációs folyamatairól. Kézirat. (Online: https://ppk.elte.hu/file/Kiskunfelegyhaza_esettanulm.pdf) [Letöltve: 2018. 05. 07.]

  • 7

    Fazekas Á. (2018) Innovációk keletkezése és terjedése egy budapesti általános iskolában. Neveléstudomány, No. 1. pp. 2–58.

  • 8

    Fazekas Á. & Halász G. (2018) „Csak tanulni szerető pedagógusokkal lehet...” Innovációs folyamatok a Kispesti Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben. Kézirat. (Online: https://ppk.elte.hu/file/A_Mora_-_Esettanulm_ny__2018.04.14_.pdf) [Letöltve: 2018. 05. 07.]

  • 9

    Fazekas Á., Halász G. & Horváth L. (2017) Innováció az oktatásban: az Innova kutatás elméleti-fogalmi keretei. Neveléstudomány, No. 4. pp. 26–43.

  • 10

    Fazekas Á., Halász G., Horváth L. & Sági M. (2018) Az oktatási innovációs folyamatok elemzése meglévő adatbázisok másodelemzésével. Kézirat. (Online: https://ppk.elte.hu/file/Secondary_data_analysis_JAV__HG_-_2018.03.06_.pdf) [Letöltve: 2018. 05. 07.]

  • 11

    Halász G. (2018) Innovációs folyamatok a magyar oktatási rendszerben. Neveléstudomány, No. 1. pp. 18–41.

  • 12

    Hannon, V. (2007) Next Practice in Education: A Disciplined Approach to Innovation. Innovation Unit.

  • 13

    Harris, D. M. & Halkett, R. (2007) Hidden Innovation: How Innovation Happens in Six Low Innovation Sectors. NESTA.

  • 14

    He, Z. L. & Wong, P. K. (2004) Exploration vs. Exploitation: An Empirical Test of the Ambidexterity Hypothesis. Organization Science, Vol. 15. No. 4. pp. 481–494.

  • 15

    Horváth L. (2016) Oktatási Innovációs Klaszterek. Kézirat. (Online: https://www.academia.edu/23520568/Oktatási_Innovációs_Klaszterek) [Letöltve: 2018. 05. 07.]

  • 16

    Horváth L. (2017) A szervezeti tanulás és az innováció összefüggései a magyar oktatási rendszer alrendszereiben. Neveléstudomány, No. 4. pp. 44–66.

  • 17

    Lippke, L. & Wegener, C. (2014) Everyday Innovation – Pushing Boundaries While Maintaining Stability. Journal of Workplace Learning, Nos 6–7. pp. 376–391.

  • 18

    March, J. G. (1991) Exploration and Exploitation in Organizational Learning. Organization Science, Vol. 2. No. 1. pp. 71–87.

  • 19

    Nilsen, P. & Ellström, P. (2012) Practice-Based Innovation Through Refection at Work. In: Melkas, H. & Harmaakorpi, V. (eds) Practice-Based Innovation: Insights, Applications and Policy Implications. New York, Springer. pp. 155–172.

  • 20

    NKFIH (2018) Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe. Magyarország megújított kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája. Társadalmi véleményezés alatt álló tervezet. 2018. január 3. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

  • 21

    OECD (2005) Oslo Manual: Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. Paris

  • 22

    OECD (2010) Ministerial Report on the OECD Innovation Strategy. Innovation to Strengthen Growth and Address Global and Social Challenges. Key Findings. Paris, OECD Publishing.

  • 23

    OECD (2014) Measuring Innovation in Education: A New Perspective. Paris, OECD Publishing.

  • 24

    OECD (2015) The Innovation Imperative. Contributing to Productivity, Growth and Well-Being. Paris, OECD Publishing.

  • 25

    OECD (2017). Measuring Innovation in Education. A journey to the future. Paris, OECD Publishing.

  • 26

    Raisch, S., Birkinshaw, J., Probst, G. & Tushman, M. L. (2009) Organizational Ambidexterity: Balancing Exploitation and Exploration for Sustained Performance. Organization Science, Vol. 20. No. 4. pp. 685–695.

  • 27

    Tóth T. (2018) A valóság modelljei innovációs folyamatokban. Neveléstudomány, No. 1. pp. 88–95.

  • 28

    US Department of Education (2014) Education Innovation Clusters: Accelerating the Pace of Innovation. (Online: https://tech.ed.gov/wp-content/uploads/2014/09/Innovation-Cluster-Description.pdf) [Letöltve: 2018. 05. 07.]

  • 29

    Van de Ven, A. H., Polley, D. & Garud, R. (2008) The Innovation Journey. Oxford, Oxford University Press.

  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)