A hallgatói bizalom nemcsak az individuumszintű hallgatói jóllét egyik erős tartópillére, hanem – mivel a bizalom és a megbízható magatartás szoros összefüggésben áll egymással – jelentős társadalmi tény, s egyben előrejelzés a következő felnőtt állampolgári generáció társadalmi magatartására vonatkozólag. Tanulmányunkban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy milyen törésvonalak mentén rendeződik el a bizalom napjaink hallgatótársadalmában, milyen hatással van a felsőoktatási hallgatók teljesítményére, milyen forrásból ered, valamint arra keressük a választ, hogy a lemorzsolódásban milyen szerepe lehet a bizalomvesztésnek. Három adatbázis adatait elemeztük Magyar Ifjúság 2016, A hallgatói eredményességre gyakorolt intézményi hatás (IESA 2015) és a Lemorzsolódottak (Depart 2018). Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy az országos hallgatói adatok szerint a közintézményekbe vetett bizalom szintje a szülői iskolázottsággal meghatározott státus mentén jelentős eltéréseket mutat, az egyenlőtlenségeket tovább színezik a vallásosság szerinti különbségek. A kelet-magyarországi intézmények hallgatói között azonban egyenletesen magas a bizalmatlanok aránya. A felsőoktatási tanulmányi kudarcot szenvedők bizalomszintje alacsony, a lemorzsolódottak a bizalom megroppanásával magyarázzák tanulmányaik félbehagyását. Noha a nevelési-oktatási hatékonyság alapfeltétele lenne a szereppartnerek közötti bizalomteljes kapcsolat, a tömegessé, majd üzletiessé vált felsőoktatásban a hallgatók domináns élménye az oktatói odafigyelés nélkülözése és a személytelenség.
Astin, A. W. (1993) What Matters in College: Four Critical Years Revisited. San Francisco (CA) Jossey-Bass.
Bryk, A. S. & Schneider, B. (2002) Trust in Schools: A Core Resource for Improvement. New York, Russel Sage Foundation.
Camara, W. J. & Kimmel, E. W. (eds, 2005) Choosing Students. Higher Education Admissions Tools for the 21st Century. London, Lawrence Erlbaum Associates.
Coleman, J. S. (1988) Social Capital in the Creation of the Human Capital. American Journal of Sociology, Vol. 94. No. 1. pp. 95–120.
Coleman, S. J. (1990) Foundations of Social Theory. Cambridge, Harvard University Press.
Green, T. F. (1980) Predicting the Behaviour of Educational Systems. New York, Syracuse University Press.
Hegedűs R. (2016) Számok–arányok–mintázatok a felsőoktatásba felvett hátrányos helyzetűek esetében. Modern Geográfia, Vol. 16. No. 3. pp. 1–13.
Hetesi E. & Kürtösi Zs. (2009) A felsőoktatás képzési teljesítményének mérési problémái. In: Hetesi E., Majó Z. & Lukovics M. (eds) A szolgáltatások világa. Szeged, JATE Press. pp. 168–185.
Heuser, B. L. (2007) Academic Social Cohesion within Higher Education. Prospects, Vol. 37. No. 3. pp. 293–303.
Jencks, C. & Riesman, D. (2002) The Academic Revolution. New York, Doubleday.
Kálmán O. (2013) Tanulástámogatás a felsőoktatásban. Felsőoktatási Műhely, Vol. 7. No. 2. pp. 15–22.
Kovács K., Bába É., Juhász Cs., Máthé E., Kocsis I., Fenyves V. & Nagy B. (2018) Két tanév tantárgyainak vizsgálata sikertelen teljesítés szempontjából a DE Gazdaságtudományi Kar hallgatói körében. In: Pusztai G. & Szigeti F. (eds) Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Debreceni Egyetem Kiadó. pp. 250–262.
Kováts G. (2018) Sokszínű bizalom. Educatio, Vol. 27. No. 4. pp. 531–547. .
Lin, N. (2005) Social Capital. In: J. Beckert & M. Zagiroski (eds) Encyclopedia of Economic Sociology. London, Routledge. pp. 604–612.
Orbán A. & Szántó Z. (2005) Társadalmi tőke. Erdélyi Társadalom, Vol. 3. No. 2. pp. 55–70.
Pascarella, E. T. & Terenzini, P. T. (2005) How College Affects Students. San Francisco, Jossey-Bass
Polónyi I. (2018) A hátrányos helyzetű régiók felsőoktatási rekrutációjának néhány sajátossága. In: Pusztai G. & Szigeti F. (eds) Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Debreceni Egyetem Kiadó. pp. 207–224.
Pusztai G. (2009) A társadalmi tőke és az iskola. Kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.
Pusztai G. (2010) Egy határmenti régió hallgató-társadalmának térszerkezete. In: Juhász E. (ed.) Harmadfokú képzés, felnőttképzés és regionalizmus. Régió és oktatás V. Debrecen, Center for Higher Education Research and Development Hungary. pp. 43–56.
Pusztai G. (2011) A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Hallgatói értelmező közösségek a felsőoktatásban. Busapest, Új Mandátum Kiadó.
Pusztai G. (2015) Pathways to Success in Higher Education. Rethinking the Social. Capital Theory in the Light of Institutional Diversity. Frankfurt am Main, Peter Lang.
Putnam, R. D. (1995) Bowling Alone: America’s Declining Social Capital. Journal of Democracy, Vol. 6. No. 1. pp. 65–78.
Simmel, G. (2001) A társasság. In: G. Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest, Novissima Kiadó. pp. 168–180.
Szemerszki M. (2010) Regionális eltérések a harmadfokú továbbtanulásban. In: Kozma T. & Ceglédi T. (eds) Régió és oktatás: A Partium esete. Debrecen, Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ. pp. 172–188.
Teichler, U. & Cummings, W. (2015) Forming, Recruiting and Managing the Academic Profession. New York, Springer.
Tóth I. Gy. (2005) Kockázat, bizalom és részvétel a magyar gazdaságban és társadalomban. Budapest, TÁRKI.
Tóth I. Gy. (2010) A társadalmi kohézió elemei: bizalom, normakövetés, igazságosság és felelősségérzet. Társadalmi Riport, Vol. 11. No. 1. pp. 254–287.
Tschannen-Moran, M. & Hoy, K. W. (2000) A Multidisciplinary Analysis of the Nature, Meaning, and Measurement of Trust. Review of Educational Research, Vol. 70. No. 4. pp. 547–593.
Uslaner, E. M. (2008) Trust as a Moral Value. In: D. Castiglione, J. W. van Deth & G. Wolleb (eds) The Handbook of Social Capital. Oxford, Oxford University Press. pp. 101–121.