A bizalom nem pusztán általános szervezeti-közösségi szempontból érinti a felsőoktatást. A hallgatók továbbtanulási motivációiban, a fenntartók és az állami irányítás szervezeti megoldásaiban és az egyéni, illetve finanszírozási döntésekben jelentős szerepe van a bizalomnak, így azok konkrétan befolyásolják az egyetemi működést, irányítási és pénzügyi szempontból egyaránt. A tanulmány empirikus kutatások alapján elemzi, hogy a magyar felsőoktatást jelentős közbizalom övezi, a nemzetközi kitekintés pedig jelzi, hogy a társadalom politikai polarizációja kihathat az egyetemek megítélésére is, amint ez az USA-ban történt. A továbbtanulási adatok elemzése a hallgatói bizalom stabilitását bizonyítja, miközben a felsőoktatás-politika orientáló prioritásainak elfogadása csak részben jellemző a jelentkezőkre. A bizalom elvének érvényesülése a felsőoktatási irányításban hatékonyabb megoldásokhoz vezet, mint a bürokratikus és a bizalmatlanságon alapuló túlszabályozás, amit egy alternatív modell bemutatásával is szemléletet a tanulmány.
Carl, N. (2016) Lackademia. Why Do Academic Lean Left? London, Adam Smith Institute.
Gross, N. & Simon, S. (2014) Professors and Their Politics. Baltimore, John Hopkins University Press.
KSH (2018) Mikrocenzus 2016. 13. A foglalkozások presztízse. Budapest, KSH kiadvány.
Klein, P. G. (2006) Why Intellectuals Still Support Socialism. Mises Dally Articles, 2006. november 11.
Maitra, S. (2017) The Berkeley Riots and the Tyranny of the Righteous Minority. Quilette, 2017. február 2.
Rónay, Z. (2017) Egyéni és testületi felelősség a felsőoktatási intézmények vezetésében. PhD-értekezés.