A tanulmány célja a középiskolás diákok tanulmányi és nem tanulmányi eredményességének vizsgálata az egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség egyes faktorai alapján létrehozott klaszterek által. A minta 48 középiskola tanulóit tartalmazza hazánk hét régiójából és Budapestről, valamennyi évfolyam (9–12) bevonásával (n = 2 864). Klaszteranalízis alapján négy tanulói klaszter vált elkülöníthetővé: a deviáns (rossz egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség), flegma (jobb egészségmagatartás, rosszabb tanulmányi eredményesség), stresszes (jobb egészségmagatartás, rosszabb mentális egészség és tanulmányi eredményesség) és kiegyensúlyozott (jobb egészségmagatartás és jó tanulmányi teljesítmény) klaszterek. Eredményeink alapján a nem, az évfolyam és a területi elhelyezkedés tekintetében a klasztertagságok megoszlásában jelentős különbségek mutathatóak ki.
Brassai, L. & Pikó, B. (2005) Szerhasználat és családi tényezők viszonya középiskolásoknál. Addictologica Hungarica, Vol. 4. No. 1. pp. 7–29.
Cotton, S., Larkin, E., Hoopes, A., Cromer, B. A. & Rosenthal, S. L. (2005) The Impact of Adolescent Spirituality and Religiosity on Depressive Symptoms and Health Risk Behaviour. Journal of Adolescent Health, Vol. 36. No. 6. pp. 529–536.
Demetrovics Zs. (2001) Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein. Budapest, L’Harmattan Kiadó.
Ehrenstein, C. (2007) Alkoholkonsum von Jugendlichen steigt an. http://www.welt.de/politik/article1288489/Alkoholkonsum_von_Jugendlichen_steigt_an.html [Letöltve: 2018. 09. 26.]
Kovács K. E., Nagy B. E. & Hegedűs R. (benyújtva) The Connection between Health Behaviour and Academic Achievement among Hungarian Adolescents in an International Comparison. Review of Applied Psychology / Revue Européenne de Psychologie Appliquée, in press.
Kovács K. E. & Nagy B. E. (2017) Egészségtudatos magatartás alakulása a sport függvényében. Educatio, Vol. 26. No. 4. pp. 649–656.
Inchley, J., Currie, D., Young, T., Samdal, O., Torsheim, T., Augustson, L., Mathison, F., Aleman-Diaz, A., Molcho, M., Weber M. & Barnekow, V. (2016) Growing up Unequal: Gender and Socioeconomic Differences in Young People’s Health and Well-being. Health Behaviour in School-Aged Children (Hbsc) Study: International Report from the 2013/2014 Survey. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 2016. (Health Policy for Children and Adolescents, No. 7.)
Kato, T. (2012) Development of the Coping Flexibility Scale: Evidence for the Coping Flexibility Hypothesis. Journal of Counseling Psychology, Vol. 59. No. 2. pp. 262–273.
Lyneham, H. J., Sburlati, E. S., Abbott, M. J., Rapee, R. M., Hudson, J. L., Tolin, D. F. & Carlson, S. E. (2013) Psychometric Properties of the Child Anxiety Life Interference Scale (CALIS). Journal of Anxiety Disorders, Vol. 27. No. 7. pp. 711–719.
Nagy B. E. & Kovács K. E. (2017) Egészség-magatartással kapcsolatos attitűdök vizsgálata középiskolás és egyetemista fiatalok körében. Orvosi Hetilap, Vol. 158. No. 44. pp. 1754–1760.
Németh Á. & Költő A. (eds, 2014) Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
SIOSZ (2012) Sportiskolák Országos Szövetségének Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Alapszabálya. http://www.siosz.hu/dokumentum/sioszalapszabalyzat-terv.pdf [Letöltve: 2018. 09. 26.]
Susánszky É., Konkoly T. B., Stauder A. & Kopp M. (2006) A WHO jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, Vol. 7. No. 3. pp. 247–255.