View More View Less
  • 1 Wesley János Lelkészképző Főiskola, 1083 Budapest, Dankó u. 11.
Open access

Absztrakt:

A tanulmány áttekinti a Nemzeti Alaptanterv (Nat) megszületését és annak formálódását (1989–1995, 2003, 2007, 2012, 2018). Bemutatja a Nat megszületésének hazai kronológiáját és annak európai hátterét. Felvillantja az implementáció, az adaptáció tapasztalatait, majd kitér a mai Európa Nat-szerű konstrukcióira, s azok oktatásirányítási szerepére, rávilágítva e szerep alakulásának ingajellegére. Bemutatja az európai értékek – beleértve az Európai Unió értékeinek – a Nat-okban történő megjelenését. Befejezésül a szerző rámutat, hogy a Nat erőket lekötő, sőt fékező fogoly a saját maga képviselte hierarchikus műfajrendszerben.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Ballér E. (1994) Tantervelméleti paradigmaváltások a magyar neveléstörténetben. Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 355–366.

  • 2

    Ballér E. (2003) Az 1995-ös NAT értékelésének néhány kérdése. Iskolakultúra, No. 12. pp. 9–16.

  • 3

    Bánkuti Zs. & Lukács J. (eds, 2015) Tanterv, tankönyv, vizsga. Budapest, OFI.

  • 4

    Baranyi K. (ed., 1992) Ez lett volna a NEMZETI ALAPTANTERV 1993-ban. Művelődési és Közoktatási Minisztérium Szakmai Irányítási Főosztály. ttp://mek.oszk.hu/11900/11959/11959.pdf

  • 5

    Báthory Z. (1994) Kötélhúzás a tantervpolitikában, 1989–1994. Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 381–388.

  • 6

    Báthory Z. (2001): Maratoni reform. Budapest, Önkonet Kft.

  • 7

    Dávid M., B.-né Horváth M. & Király R. (2010) A pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételei és folyamata. EDUCATIO Kht. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002. http://www.educatio.hu/bin/content/tamop311/download/tamop_311/2piller_tanulmanyok/06_pedagogiai_rendszerek_bevezetesenek_feltetelei/6_tanulmany_feb04.pdf

  • 8

    Fazekas Á. (2012) Közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatok. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat. (http://www.fmik.elte.hu/a-szervezeti-egyseg-bemutatasa/a-kozoktatas-fejlesztesi-beavatkozasok-hatasmechanizmusai/produktumok/)

  • 9

    Field, J. (1998) European Dimensions: Education, Training and the European Union. London; Philadelphia, Jessica Kingsley Publishers.

  • 10

    Halász G. (1993) Változások az európai közoktatási rendszerek irányításában In: Halász G. (ed.) Az oktatás jövője és az európai kihívás. Budapest, Educatio.

  • 11

    Halász G. (2000) Oktatás és európai integráció. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 50. No. 4. pp. 112–117. http://halaszg.ofi.hu/Oktatas/PHD_EU.htm

  • 12

    Halász G. (2010) Az oktatás fejlődése és uniós tagságunk: 2006–2010. Educatio, Vol. 19. No. 1. pp. 34–53.

  • 13

    Halász G. (2018) Amiről a nemzeti alaptantervet érintő viták szólnak. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/nat-tervezet-2018-szakmai-reflexiok#_ftn1

  • 14

    Horváth Zs. (1998) Háló és labirintus. Educatio, Vol. 7. No. 4. pp. 641–656.

  • 15

    Horváth Zs. (2012) Maratoni reform – újraolvasva. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 62. Nos 9–10. pp. 15–23.

  • 16

    Kádárné Fülöp J. (2012) Csillagórák. Az IEA és a PISA Magyarországra jön – Báthory Zoltán emlékére. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 62. Nos 9–10. pp. 3–14.

  • 17

    Kaposi J. (2012) Értékek és tartalmak, avagy a tartalom értékei. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 62. No. 1–2–3. pp. 5–22.

  • 18

    Kuiper, W. & Berkvens, J. (eds, 2013) Balancing Curriculum Regulation and Freedom across Europe. Enschede: Netherlands Institute for Curriculum Development (SLO), CEDREE yearbook, 2013.

  • 19

    Kovács K. (1999) A NAT eurokompatibilitása. In: Vágó I. (ed.) Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években. Budapest, OKKER. pp. 203–223.

  • 20

    Molnár-Kovács Zs. (2012) Az „Európa-kép”-kutatás fókuszpontjai a magyar és nemzetközi tankönyvi szakirodalom tükrében. Történelemtanítás. Online folyóirat. Vol. 2. Nos 2–4.

  • 21

    Nagy M. (1985) Utasítás önállóságra. Egy miniszteri utasítás fogadtatása. Oktatáskutató Intézet. Kézirat. http://mek.oszk.hu/17300/17374/17374.pdf

  • 22

    Nagy M. (1994) Tantervi változások, tanárprofesszionalizmus, kormányzat. (Könyvek az angol Nemzeti Alaptantervről.) Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 497–506.

  • 23

    Sáska G. (2007) A brit Core Curriculum és a magyar Nemzeti alaptanterv. In: Sáska G. (ed.) Rendszerek és váltások. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet, Új Mandátum Könyvkiadó. pp. 109–136.

  • 24

    Sáska G. (2007) Rendszerek és váltások. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet, Új Mandátum Könyvkiadó.

  • 25

    Sáska G. (2009) Nevelésügyünk húsz éve. Educatio, Vol. 18. No. 4. pp. 492–508.

  • 26

    Setényi J. (1998) NAT-fordítási kísérletek. Educatio, Vol. 7. No. 4. pp. 631–640.

  • 27

    Szebenyi P. (1994) Tantervkészítés egykor és most. Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 345–354.

  • 28

    Vágó I. (2000) 5. Az oktatás tartalma. In: Halász G. & Lannert J. (2009) Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. pp. 169–238.

  • 29

    Vass V. (1999) Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? Új Pedagógiai Szemle, Vol. 40. No. 10. pp. 44–51.

  • 30

    Vass, V. (2000) Az oktatás tartalmi szabályozása. Nemzetközi kitekintés. Iskolakultúra, Vol. 10. Nos 6–7. pp. 48–57.

  • 31

    Vass V. & Perjés I. (2009) A tartalmi szabályozás meghatározó elemei, a tantervi paradigmák komparatisztikája. Iskolakultúra, Vol. 19. No. 12. pp. 81–100.

  • 32

    Veroszta Zs. (2013) Valóság „Egyszer már megoldottnak vélt problémák” – Központosítás vagy decentralizáció a közoktatásban a nyolcvanas években. Educatio, Vol. 22. No. 1. pp. 73–80.

  • 33

    Zárándy Z. (ed., 1998) Európa az iskolában – az iskola Európában. Kézikönyv az oktatás európai dimenziójáról. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ. http://www.nefmi.gov.hu/download.php?docID=293