Tanulmányunkban feltártuk a sportolási szokások és a tanulmányi eredményesség egy fontos mutatójának, a tanulmányok melletti kitartás (perzisztencia) közötti összefüggéseket magyarországi és romániai (partiumi) felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében (N = 2619). Megvizsgáltuk a sportolási szokások és intézményi formák szerint elkülönülő hallgatói csoportok közötti különbségeket a perzisztencia egyes állításaiban és összemutatójában. A kutatás elméleti hátteréhez a fejlődési modell, a zero-sum és a hallgatói integrációs modell elméleteket használtuk fel. Eredményeink szerint a fejlődés modell elmélet a leggyakrabban sportolók kiemelkedő eredményeiben látszik érvényesülni, de fontos kiemelni, hogy a legnagyobb szerepe az alkalmi, társak kedvéért sportoló hallgatók közé tartozásnak van. Az egyetemi sportklubban sportolók a legkevésbé elszántak a tanulmányaik befejezését illetően, miközben a nem sportkörtagok érték el a legmagasabb pontszámokat.
Coleman, J. S. (1961) The Adolescent Society. New York, The Free Press.
Frost, J. & McKelvie, S. J. (2005) The Relationship of Self-esteem and Body Satisfaction to Exercise Activity for Male and Female Elementary School, High School, and University Students. Athletic Insight, Vol. 7. No. 4. pp. 36–49.
Greenleaf, C., Boyer, E. M. & Petrie, T. A. (2009) High School Sport Participation and Subsequent Psychological Well-being and Physical Activity: The Mediating Influences of Body Image, Physical Competence, and Instrumentality. Sex Roles, Vol. 61. Nos 9–10. pp. 714–726.
Kovács K. (2015) Magyarországi és romániai hallgatók sportolási szokásait meghatározó szocio-kulturális tényezők. In: Kozma T., Kiss Virág Á., Jancsák Cs. & Kéri K. (eds) Tanárképzés és oktatáskutatás. Debrecen, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete. pp. 673–685.
Mangold, W. D., Bean, L. & Adams, D. (2003) The Impact of Intercollegiate Athletics on Graduation Rates Among Major NCAA Division I Universities: Implications for College Persistence Theory and Practice. The Journal of Higher Education, Vol. 74. No. 5. pp. 540–562.
Pascarella, E. T. & Terenzini, P. T. (1980) Predicting Freshman Persistence and Voluntary Dropout Decisions from a Theoretical Model. The Journal of Higher Education, Vol. 51. No. 1. pp. 60–75.
Pascarella, E. T., Truckenmiller, R., Nora, A., Terenzini, P. T., Edison, M. & Hagedorn, L. S. (1999) Cognitive Impacts of Intercollegiate Athletic Participation: Some Further Evidence. The Journal of Higher Education, Vol. 70. No. 1. pp. 1–26.
Pusztai G. (2011) A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Budapest, Új Mandátum Kiadó.
Pusztai G. (2015) Pathways To Success In Higher Education. Frankfurt am Main, Peter Lang Verlag.
Pusztai G. (2016) Az intézményi hatás és forrásai. In: Pusztai G., Bocsi V. & Ceglédi T. (eds) A felsőoktatás (hozzáadott) értéke: Közelítések az intézményi hozzájárulás empirikus megragadásához. Nagyvárad–Budapest, Partium–PPS–Új Mandátum. pp. 112–137.
Tinto, V. (1997) Classrooms As Communities: Exploring the Educational Character of Student Persistence. The Journal of Higher Education, Vol. 68. No. 6. pp. 599–623.
Trudeau, F. & Shephard, R. J. (2008) Physical Education, School Physical Activity, School Sports and Academic Performance. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, Vol. 5. No. 1. p. 10.