View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Open access

Absztrakt:

A tanulmány a hazai elsősorban humánerőforrás-fejlődést vizsgálja a csatlakozás óta eltelt időben, azt igyekszik feltárni, hogy Magyarország mennyire tudta kihasználni a csatlakozás előnyeit, hol tart a felzárkózási versenyben. Az írás a gazdasági fejlődés és fejlettség mutatói mellett elemzi az EU 2020 stratégia humán erőforrások fejlettségére vonatkozó indikátorait (foglalkoztatás, oktatás, iskolázottság, szegénység, társadalmi kirekesztés) összehasonlítva a magyar adatok 2004-óta tartó alakulását a mai 28 tagországéval, valamint ezen belül a Magyarországgal együtt csatlakozó posztszocialista országokéval. Ezt követően néhány további mutató változásait is elemzi (a népesség alakulása, a születéskor várható élettartam, a Human Development Index, a szabadságindex, illetve a Világbanknak a kormányzat minőségével kapcsolatos indikátorai). Megállapítja, hogy a magyar kormányok teljesítménye az egyik legrosszabb az Unió tagországai között.

Magyarország meglehetősen szerény felzárkózást tud felmutatni a vizsgált időszak alatt, ráadásul e szerény felzárkózás mellett rendkívül jelentős elmaradások látszanak a magyar humán erőforrás fejlődésben, ami hosszabb távon radikálisan megbosszulhatja magát. Félő, hogy a diplomások elmaradó aránya, a növekvő alacsony iskolázottságú hányad, a növekedésében elmaradó HDI-érték miatt nagyon hamar felmorzsolódik ez a kicsi és relatív előny.

A tanulmány azzal zárul, hogy úgy tűnik, Magyarországnak nem sikerült kihasználnia az uniós csatlakozás által kínált történelmi lehetőségeket.

  • 1

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye (2011) A családpolitika szerepe a demográfiai változás folyamatában: a tagállamok legjobb gyakorlatainak megosztása (feltáró vélemény). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 218/7. 2011.7.23. https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:218:0007:0013:HU:PDF [Letöltve: 2018. 12. 31.]

  • 2

    Husz I. (2006) Iskolázottság és a gyermekvállalás időzítése. Demográfia, Vol. 49. No. 1. pp. 46–67. Statisztikai Tükör 2008. Vol. II. No. 8. 5.

  • 3

    (N. n.) (é. n.) Nemzetközi indexek módszertani korlátai és kritikája. Századvég Alapítvány. https://szazadveg.hu/uploads/media/57e3d8e300c7d/szazadveg-elemzes-a-nemzetkozi-indexeknek-komoly-hianyossagai-es-korlatai-tanulmany.pdf [Letöltve: 2018. 12. 31.]

  • 4

    (N. n.) (2016) A nemzetközi indexeknek komoly hiányosságai és korlátai vannak.https://szazadveg.hu/hu/kutatasok/az-alapitvany-kutatasai/elemzesek-publikaciok/a-nemzetkozi-indexeknek-komoly-hianyossagai-es-korlatai-vannak [Letöltve: 2018. 12. 31.]

  • 5

    Orbán B. & Palkó A. (2018) Mi a baj a Freedom House jelentésével? Mandiner.http://mandiner.hu/cikk/20180117_orban_balazs_palko_attila_mi_a_baj_a_freedom_house_jelentesevel [Letöltve: 2018. 12. 31.]

  • 6

    Polónyi I. (2016) Emberi erőforrásaink 21. százada. Budapest, Gondolat Kiadói Kör.

  • 7

    Polónyi I. (2017) Finanszírozási libikóka. Educatio, Vol. 26. No. 4. pp. 603–624.

  • 8

    Porter, M. E. & Stern, S. (2014) Social Progress Index 2014. Draft. Social Progress Imperative.

  • 9

    Porter, M. E., Stern, S. & Green, M. (2015) Social Progress Index 2015. Social Progress Imperative.

  • 10

    Porter, M. E., Stern, S. & Green, M. (2016) Social Progress Index 2016. Social Progress Imperative.

  • 11

    Porter, M. E., Stern, S. & Green, M. (2017) Social Progress Index 2017. Social Progress Imperative.

  • 12

    Scharle Á. (2016) Mennyit nőtt a foglalkoztatás 2008 óta Magyarországon? In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi Riport 2016. Budapest, TÁRKI.

  • 13

    Scharle Á., Balás G., Csite A., Németh N., Cseres-Gergely Zs., Köllő J. & Váradi B. (2011) A közcélú foglalkoztatás kibővülésének célzottsága, igénybevétele és hatása a tartós munkanélküliségre. Budapest, Budapest Intézet – Hétfa Elemző Központ. (OFA támogatással.)

  • 14

    Social Progress Index 2018. https://www.socialprogress.org/ [Letöltve: 2019. 02. 15.]