A tanügyigazgatás fogalmának nincs egységesen elfogadott, „kötelező” tudományos meghatározása, és a kodifikátor sem vállalkozott értelmező rendelkezés megalkotására. Mindez kiemeli a jogszabályi keretek szerepét, mert a normatív rendelkezések alapján egyrészt rekonstruálható a jogalkotói szándék, másrészt azok adnak segítséget a tevékenységet végzők számára nem csupán jogaik és kötelezettségeik tekintetében, hanem arról is, egyáltalán tanügyigazgatás-e, amit folytatnak. A tanulmány megkísérli megkonstruálni a fogalmat, ehhez pedig áttekinti azok egyes elemeit a kormányzati tevékenységtől egészen az intézmény szintjéig, egyfajta horizontális és vertikális bemutatásra vállalkozva. Ugyanakkor az is megállapíthatóvá vált, hogy a tanügyigazgatás jogi meghatározatlansága lehetőséget ad az államnak közvetlen beavatkozásra a tanügyigazgatás valamennyi szintjén.
Asztalosné Zupcsán E. (2017) Változás vagy változtatás. Adalék a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átalakításáról. Új Magyar Közigazgatás, Vol. 10. No. 2. pp. 22–28.
Árva Zs. (2013) Kommentár Magyarország Alaptörvényéhez. Budapest, Wolters Kluwer.
Barta A. & Veszprémi B. (2015) Tanügyigazgatási és közigazgatási ismeretek. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Bosánszky L. (1986) Az igazgatás, irányítás, vezetés, felügyelet, ellenőrzés, vizsgálat fogalmakról. Állam és Igazgatás, Vol. 36. No. 6. pp. 503–515.
Bosch M. (2010) Tanügyigazgatás és munkajog. Budapest, Alfa Rehabilitációs Kht.
Csapó J. (1998) A kerületi tanügyi igazgatás kihívásai. Magyar Közigazgatás, Vol. 48. No. 1. pp. 56–62.
Eurydice – Magyarország: Helyi és intézményi szintű tanügyigazgatás és oktatásirányítás. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/magyarorsz%C3%A1g/administration-and-governance-local-andor-institutional-level_hu [Letöltve: 2019. 04. 18.]
Fazekas M. (2017, ed.) Közigazgatási jog. Általános rész III. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Fayol, H. (1920) Administration Industrielle et Générale. Paris, Dunot.
Fenyő D. Gy. (2014) Tanügyigazgatás vagy osztályterem. Új Pedagógiai Szemle, No. 1–2. pp. 89–98. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/tanugyigazgatas-vagy-osztalyterem [Letöltve: 2019. 04. 17.]
Fülöp Gy. (2012) A magyar tanügy-igazgatási jog létrehozása és szakigazgatási szervezetrendszerének kialakítása a dualizmus korában. In: Stipta I. (ed.) Studia iurisprudentiae doctorandorum Miskolciensium. Miskolci doktoranduszok jogtudományi tanulmányai. Miskolc, Gazdász-Elasztik. Tomus 11. pp. 59–80.
Gyulavári T. (2016, ed.) Munkajog. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Kiss Gy. (2000) Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre. Polgári Jogi Kodifikáció II/1. pp. 3–17. http://ptk2012.hu/wp-content/uploads/2012/11/2000-1PJK.pdf [Letöltve: 2019. 04. 25.]
Kozák A. (2010) Fontosabb változások a tanügyi és a közoktatást érintő munkajogi szabályozás terén. Budapest, L’Harmattan.
Kozák A. (2018) A tanügyigazgatás szervezeti és funkcionális rendje. http://www.fupi.hu/dokumentumok/2017/a_tanugyigazgatas_szervezeti_es_funkcionalis_rendje.pdf [Letöltve: 2019. 04. 17.]
Köznevelés-fejlesztési stratégia (2014) https://www.kormany.hu/download/6/fe/20000/K%C3%B6znevel%C3%A9s-fejleszt%C3%A9s.pdf [Letöltve: 2019. 05. 11.]
Nagy P. T. (1994) Tanügyigazgatás és oktatáspolitika a polgári Magyarországon. Kandidátusi disszertáció.http://real-d.mtak.hu/814/1/11756.pdf [Letöltve: 2019. 04. 18.]
Nagy P. T. (1995) Az 1941-es tanügyigazgatási törvény. Magyar Pedagógia, Vol. 95. No. 1–2. pp. 59–76.
Rónay Z. (2018) Jogszerűség és etika a tanári pályán. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Szabó L. (2000) Tanügyigazgatási problématár. Válogatás a közoktatási intézmények tanügyigazgatási gyakorlatából. Budapest, Okker.
Szüdi J. (1997) A fenntartói irányítás. In: Palotás Z. (ed.) Önkormányzat és közoktatás ’97 Szekszárd, 1997. április 17–18. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. pp. 25–31.
Szüdi J. (2012) Kommentár a köznevelési törvényhez. Budapest, CompLex.
Váradi L. (2009) A művelődésigazgatás kézikönyve. Budapest, HVG-ORAC.