Educatio
Volume/Issue:
Volume 28: Issue 2
A svéd tanügyigazgatás változásai: egy radikális modellváltás
Author:
András Semjén Közgazdaság-tudományi Intézet, MTA KRTK, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Search for other papers by András Semjén in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
328–342
Online Publication Date:
Jun 2019
Publication Date:
01 Jun 2019
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.2.9
Keywords:
education administration; NPM; decentralisation; marketization; vouchers;
Keywords (Hungarian):
oktatásirányítás; NPM; decentralizáció; piacosítás; oktatási utalványok;
Open access

Absztrakt:

A svéd oktatásirányítás az egyik legcentralizáltabb volt Európában, és jó eredményeket ért el a tanulói teljesítmények, az iskolázottság, a foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés terén. Idővel azonban kritizálták, hogy nem hatékony, túl drága és nem elég sikeres az egyenlőtlenségek csökkentésében. A kilencvenes évek elején, az akkori neoliberális trenddel összehangban, radikális reformra került sor. Az alap-, közép- és felső középfokú oktatásért csakúgy, mint a felnőttképzésért minden felelősséget a helyhatóságokra ruháztak, a regionális oktatási tanácsok pedig szerepüket vesztették a központi szándékok továbbításában. Fokozatos finanszírozási reformra is sor került, lehetővé téve az önkormányzatok számára, hogy szabadon allokálják a kormányzattól érkező támogatásokat. Az iskolaválasztás szabaddá vált. A növekvő számú független (a svéd terminológia szerint szabad) iskola éppúgy ingyenes lett a diákok számára, mint az önkormányzati iskolák. Egy oktatási utalványrendszer segítségével a magániskolák is jogosulttá váltak az állami finanszírozásra. Bár fennmaradt a kormányzati elkötelezettség az esélyegyenlőség megőrzésére, az oktatás piacosítását gyakran kritizálják a szegregáció erősödése és a romló tanulói teljesítmények miatt.

  • 1

    Ahlin, Å. & Mörk, E. (2007) Effects of Decentralization on School Resources: Sweden, 1989–2002. Department of Economics Working paper 2007/9, Uppsala University.

  • 2

    Antikainen, A. (2006) In Search of the Nordic Model in Education. Scandinavian Journal of Educational Research, Vol. 50. No. 3. pp. 229–243.

  • 3

    Ball, S. J. & Youdell, D. (2008) Hidden Privatisation in Education. Brussels, Education International.

  • 4

    Björklund, A., Edin, P-A., Fredriksson, P. & Krueger, A. (2004) Education, Equality and Efficiency – An analysis of Swedish School Reforms During the 1990s. Institute for Labour Market Policy Evaluation Report 2004/1.

  • 5

    Blanchenay, P., Burns, T. & Koester, F. (2014) Shifting Responsibilities: 20 years of Education Devolution in Sweden: A Governing Complex Education Systems Case Study. OECD Education Working Paper, 104.

  • 6

    Blossing, U., Imsen, G. & Moos, L. (2014, eds) The Nordic Education Model. ‘A School for All’ Encounters Neo-Liberal Policy. New York, Springer.

  • 7

    Blossing, U. & Söderström, Å. (2014) A School for Every Child in Sweden. In: U. Blossing, G. Imsen & L. Moos (eds) The Nordic Education Model. ‘A School for All’ Encounters Neo-Liberal Policy. New York, Springer. pp. 17–34.

  • 8

    Daun, H. (2002) Conceptualization and Results of Educational Restructuring. In: H. Daun (ed.) Educational restructuring in the Context of Globalization and National Policy. New York & London, Routledge Falmer. pp. 71–114.

  • 9

    Dovemark, H., Kosunen, S., Kauko, J., Magnúsdóttir, B., Hansen, P. & Rasmussen, P. (2018) Deregulation, Privatisation and Marketisation of Nordic Comprehensive Education: Social Changes Reflected in Schooling. Education Inquiry, Vol. 9. No. 1. pp. 122–141.

  • 10

    Edmark, K., Frölich, M. & Wondratschek, V. (2014) Sweden’s School Choice Reform and Equality of Opportunity. IFAU Working Paper Series, 16. https://www.ifau.se/globalassets/pdf/se/2014/wp2014-16-swedens-school-choice-reform-and-equality-of-opportunity.pdf

  • 11

    Erikson, R. & Jonsson, J. O. (1996) The Swedish Context: Educational Reform and Long‐term Change in Educational Inequality. In: R. Erikson & J. O. Jonsson (eds) Can Education Be Equalized? The Swedish Case in Comparative Perspective. Boulder, Westview Press.

  • 12

    Eurydice (2018) Sweden: Single Structure Education (Integrated Primary and Lower Secondary Education). https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/single-structure-education-integrated-primary-and-lower-secondary-education-36_en [Letöltve: 2019. 06. 01.]

  • 13

    Fjellman, A-M., Hansen, K. Y. & Beach, D. (2018) School Choice and Implications for Equity: The New Political Geography of the Swedish Upper Secondary School Market. Educational Review, Vol. 71. No. 4. pp. 518–539.

  • 14

    Green, A. (1997a) Education, Globalization and the Nation State. London, Macmillan.

  • 15

    Green, A. (1997b) Educational Achievement in Centralized and Decentralized Systems. In: A. H. Halsey et al. (eds) Education: Culture, Economy, and Society. Oxford, Oxford University Press. pp. 283–298.

  • 16

    Halldén, K. (2008) The Swedish Educational System and the ISCED-97. In: S. L. Schneider (ed.) The International Standard of Classification of Education (ISCED-97): An Evaluation of Content and Criterion Validity in 15 European Countries. Mannheim, MZES. pp. 253–267.

  • 17

    Kádárné Fülöp J. (1991) A svéd tanügyigazgatás mai képe. Magyar Pedagógia, Vol. 91. Nos. 3–4. pp. 171–185.

  • 18

    Kilimci, S. & Riis, U. (2008) Educational System in Sweden: Trends and Reforms. Sosyal Bilimler Enstitüsü Dergisi, Vol. 17. No. 2. pp. 255–266.

  • 19

    Laegreid, P., Roness, P. G. & Rubecksen, K. (2008) Controlling Regulatory Agencies. Scandinavian Political Studies, Vol. 31. No. 1. pp. 1–26.

  • 20

    Lundahl, L. (2002) From Centralisation to Decentralisation: Governance of Education in Sweden. European Educational Research Journal, Vol. 1. No. 4. pp. 625–636.

  • 21

    Lundahl, L., Arreman, I. E., Holm, A-S. & Lundstörm, U. (2013) Educational Marketization the Swedish Way. Educational Inquiry, Vol. 4. No. 3. pp. 497–514.

  • 22

    Magnússon, G. (2019) Inclusive Education and School Choice Lessons from Sweden. European Journal of Special Needs Education.https://doi.org/10.1080/08856257.2019.1603601 [Letöltve: 2019. 05. 10.]

  • 23

    Møller, J. (2008) Scandinavian Approaches to School Leadership.http://www.oecd.org/education/school/40553301.pdf [Letöltve: 2019. 06. 01.]

  • 24

    Nilsson Lindström, M. & Beach, D. (2015) Changes in Teacher Education in Sweden in The Neo-liberal Education Age: Toward an Occupation in Itself or a Profession for Itself? Education Inquiry, Vol. 6. No. 3. pp. 241–258.

  • 25

    OECD (2015) Improving Schools in Sweden: An OECD Perspective. Paris, OECD.

  • 26

    OECD (2017) Education Policy Outlook: Sweden. Paris, OECD.

  • 27

    Olofsson, J. (2005) Svensk Yrkesutbildning. Vägval i Internationell Belysning. Stockholm, SNS Förlag.

  • 28

    Pareliussen, J. (2019) Sweden’s Schools: Lessons from History to Build a Better Future.https://oecdecoscope.blog/2019/03/29/swedens-schools-lessons-from-hitroy-to-build-a-better-future [Letöltve: 2019. 06. 01.]

  • 29

    Pollitt, C. & Bouckaert, G. (2011) Public Management Reform. A Comparative Analysis: New Public Management, Governance, and the Neo-Weberian State. Oxford, Oxford University Press.

  • 30

    Rönnberg, L. (2014) School Inspection in Sweden: Historical Evolution, Resurrection and Gradual Change. Revue française de pédagogie, Vol. 186. (janvier-février-mars) pp. 35–45.

  • 31

    Sahlgren, G. (2010) Schooling for Money: Swedish Education Reform and the Role of the Profit Motive. IEA Discussion Paper No. 33.

  • 32

    Szalai Ákos (2002) Fiskális föderalizmus. Áttekintés. Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., május (424–440. o.)

  • 33

    Wiborg, S. (2010) Swedish Free Schools: Do They Work? London, LLAKES Centre Institute of Education.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 13 8
Sep 2024 0 49 3
Oct 2024 0 94 3
Nov 2024 0 75 5
Dec 2024 0 115 3
Jan 2025 0 46 4
Feb 2025 0 11 2