A technológia oktatásban betöltött szerepének célja az oktatás megkönnyítése és a hatékony tanulás megvalósítása. A kutatás során 6. és 7. évfolyamos tanulók körében vizsgáljuk, hogy melyik nyelvi képességterületek fejleszthetők hatékonyan IKT-eszközök segítségével. Azt feltételezzük, hogy a kísérleti csoport tanulói motiváltabbak a tanórákon, valamint, hogy az egyes nyelvi képességterületek fejlődést mutatnak az IKT-eszközök tanórai használatának köszönhetően. A kutatásban hat tanulócsoport (N = 65), három kísérleti (n = 28) és három kontrollcsoport (n = 37) vett részt. Az eredmények szerint az IKT-eszközök tanórai alkalmazása pozitív hatással van az egyes nyelvi képességterületek fejlesztésére.
Abraham, L. B. (2008) Computer-mediated Glosses in Second Language Reading Comprehension and Vocabulary Learning: A Meta-analysis. Computer Assisted LanguageLearning, Vol. 21. No. 3. pp. 199–226.
Aknai D. O. (2016) Táblagépes alkalmazások a gyógypedagógiai gyakorlatban, súlyosan-halmozottan sérült gyermekek körében. Fejlesztő Pedagógia, Vol. 27. Nos. 2–3. pp. 64–69.
Anderman, L. H. & Anderman, E. M. (2000) Considering Contexts in Educational Psychology: Introduction to the Special Issue. Educational Psychologist, Vol. 35. No. 2. pp. 67−68.
Andrews, R. (2000) Learning, Literacy and ICT: What’s the Connection? English in Education, Vol. 34. No. 3. pp. 3–18.
Barnucz N. & Labancz I. (2017) Az IKT eszközök használatának különbözőségei a felsőoktatásban. Educatio, Vol. 26. No. 2. pp. 283–290.
Borszéki J. (2013) A webinárium helye az elektronikus tanulási környezetben, alkalmazásának lehetőségei a rendészeti képzésben. Magyar Rendészet, Vol. 13. No. 1. pp. 105–117.
Borszéki J. (2014a) The Principles of Modern Language Teaching Represented in an EU Training Tool for Border Guards II. Hadtudományi Szemle, Vol. 7. No. 2. pp. 106–122.
Borszéki J. (2014b) Activities that Have Worked Well in Teaching ESP. In: Fregan B. (ed.) Success and Challenges in Foreign Language Teaching: International Conference for Language Instructors. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, pp. 55–64.
Buda A. (2017) IKT és oktatás – Együtt vagy egymás mellett? Debreceni Egyetem BTK Humán Tudományok Doktori Iskola, HERA IKT szakosztály, Belvedere Meridionale Kiadó.
Chapelle, C. (2001) Computer Applications in Second Language Acquisition.Foundations for Teaching, Testing and Research. Cambridge, Applied Linguistics.
Cobb, T. & Horst, M. (2011) Does Word Coach Words? Calico Journal, Vol. 28. No. 3. pp. 639–661.
Coohalan, J. (2007) Tanárképzés és pedagóguskarrier az élethosszig tartó tanulás korában. ÚjPedagógiai Szemle, Vol. 57. No. 5. pp. 93–107.
Czeglédiné B. É. (2014). Az IKT-vel támogatott tanulás lehetőségei. In: Torgyik J. (ed.) Sokszínű pedagógiai kultúra. Komarno, International Research Institute s.r.o. pp. 335–340. http://www.irisro.org/pedagogia2014januar/0407CzedlineBarkanyiEva.pdf [Letöltve: 2019. 06. 24.]
Czékmán B. (2017) Tablettel támogatott oktatási intézményi implementáció. In: Mrázik J. (ed.) A tanulás új útjai. Budapest, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), pp. 75–90.
Czékmán B. & Fehér P. (2017) A számítógéppel támogatott tanítás és tanulás története a közoktatásban Magyarországon (1983–2016). Képzés és Gyakorlat: Training and Practice, Vol. 15. No. 1–2. pp. 45–66.
Drent, M. & Meelissen, M. (2008) Which Factors Obstruct or Stimulate Teacher Educators to Use ICT Innovatively? Computers & Education, Vol. 51. No. 1. pp. 187–199.
Fegyverneki G. (2017) Zsugorodó taneszköz, táguló világ? A mobiltanulás mint a digitáliskultúra-azonos pedagógia integratív és komplex formája. Az elmélettől a gyakorlatig. In: Aknai D. O. & Fehér P. (eds) Mobil – világ – iskola. Válogatott tanulmányok az I. Mobileszközök az oktatásban konferenciáról. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, pp. 151–157.
Fejes J. B. (2014) A kontextus szerepe a tanulási motiváció kutatásában – az elmélet és a gyakorlat távolságának egy megközelítése. Magyar Pedagógia, Vol. 114. No. 2. pp. 115–129.
Felvégi E. (2005) Távoktatás, e-learning és nyitott oktatás Anglia, az Egyesült Államok, Finnország, Németország, Svédország oktatási rendszerében. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 55. No. 12. pp. 92–99.
Hickey, D. T. (2003) Engaged Participation Vs. Marginal Non-participation: A Stridently Sociocultural Model of Achievement Motivation. Elementary School Journal, Vol. 103. No. 4. pp. 401–429.
Józsa K. (2007) Az elsajátítási motiváció. Budapest, Műszaki Kiadó.
Kis-Tóth L., Borbás L. & Kárpáti A. (2014) Táblagépek alkalmazása az oktatásban: tanári tapasztalatok. Iskolakultúra, Vol. 24. No. 9. pp. 50–71.
Labancz I. & Barnucz N. (2016) Kísérlet az IKT-eszközhasználat hatásának vizsgálatára hallgatók körében. In: Pusztai G., Bocsi V. & Ceglédi T. (eds) A felsőoktatás (hozzáadott) értéke. Közelítések az intézményi hozzájárulás empirikus megragadásához. Budapest, Magyarország, Nagyvárad, Románia, Partium, Új Mandátum, PPS. pp. 262–277.
Lankshear, C., Snyder, I. A. & Green, B. (2000) Teachers and Techno-Literacy: Managing Literacy, Technology and Learning in Schools. St Leonards, Allen & Unwin.
Navracsics I. (2011) Szóaktiváció két nyelven. Budapest, Gondolat Kiadó.
Ollé J. (2013) Pedagógiai kultúra az információs társadalomban. Az iskola egész életen át tartó tanulása. In: Ollé J., Papp-Danka A., Lévai D., Tóth-Mózer Sz. & Virányi A. (eds) Oktatásinformatikai – módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. pp. 9–29.
Pálffy G. (2015) A nyelvtanítás nyelvészeti megközelítései és pedagógiai vonatkozásai francia nyelvkönyvekben. Szakpedagógiai Körkép II. Idegennyelv-pedagógiai tanulmányok Bölcsészet-és Művészetpedagógiai Kiadványok 3. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Polonyi T., Abari K. & Nótin Á. (2009) Mesterséges nyelvtanulás első benyomás alapján. Alkalmazott Pszichológia, Vol. 11. No. 1–2. pp. 5–26.
Prensky, M. (2001) Digital Natives, Digital Immigrants. On the Horizon, Vol. 9. No. 5. pp. 1–6.
Réthy E. (2001) A tanulási motiváció elemzése. In: Csapó B. & Vidákovich T. (eds) Neveléstudomány az ezredfordulón: Tanulmányok Nagy József tiszteletére. Budapest, Tankönyvkiadó. pp. 153–161.
Rueda, R. & Moll, L. C. (1999) A motiváció szociokulturális megközelítése. In: O’Neil H. F. Jr. & Drillings M. (eds) Motiváció: elmélet és kutatás. Budapest, Vince Kiadó. pp. 129–148.
Schulmeister, R. (2009) Gibt es eine Net-Generation? Hamburg. In: Bessenyei I. (ed.) Az unalom lázadása – digitális nemzedék az egyetemen. „Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések”Konferencia előadások. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja. pp. 40–48.
Smith, G. G., Li, M., Drobisz, J., Park, H. R., Kim, D. & Smith, S. D. (2013) Play Games or Study? Computer Games in Ebooks to Learn English Vocabulary. Computers & Education, Vol. 69. pp. 274–286.
Tomasello, M. (2003) Constructing a Language: A Usage-Based Theory of Language Acquisition. Cambridge, Harvard University Press.
Ürmösné S. G. (2014) Egynyelvűek és görög-magyar kétnyelvűek kommunikációjának összehasonlító elemzése a nemek tükrében. Doktori Disszertáció. Budapest, ELTE BTK.
Ürmösné S. G. (2017) A Case Study, Based on a Spontaneous Discourse of Greek – Hungarian Bilinguals, in Respect of Interjections, Swear Words and Syntactical Mistakes, as Regards Gender. Magyar Rendészet, Vol. 17. No. 4. pp. 193–210.