View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Open access

Absztrakt:

A felsőoktatásból lemorzsolódott hallgatókról hajlamosak vagyunk sztereotípiák mentén gondolkodni, s a legutóbbi évekig a hazai szakirodalom is ritkán foglalkozott velük. A leggazdagabb statisztikai adatbázisok alapján is talányos marad a kép a felsőoktatási tanulmányok félbehagyásáról, mert a képzés félbehagyásának a tanulmányi rendszerekben megjelölhető okai nem tükrözik a realitást, s az egyes évfolyamokat követő panelvizsgálatokból épp a lemorzsolódók válaszai hiányoznak. Ennek a problémának nyomába eredve a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának (CHERD-H) kutatói először a lemorzsolódott hallgatók interjús (20 interjú), majd ennek tapasztalataira építve kérdőíves (605 fő) vizsgálatát végezték el, s az adataikat összevetették a teljes körű hallgatói statisztikai (FIR, FELVI), valamint a perzisztens és lemorzsolódási rizikóval küzdő hallgatók kérdőíves adatbázisaival (PERSIST 2019, N = 2000). Mivel az anyagi okok, a költségtérítési kötelezettség szerepe vitathatatlan a lemorzsolódásban, az önköltséges hallgatók helyzetét és összetételét is megvizsgáltuk (30 interjú, FELVI-adatok). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lemorzsolódott hallgatók heterogén tábort alkotnak, s a különböző társadalmi és képzési csoportokat különböző arányban és különböző okok miatt fenyegeti a lemorzsolódás veszélye. Az egyéni szintű okok mellett a felsőoktatás rendszerszintű jellemzői is felelősek a lemorzsolódás növekedéséért, sőt, a kedvezőtlen társadalmi státusúak nagyobb arányú lemorzsolódásáért is.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Arulampalam, W., Naylor, R. A. & Smith, J. P. (2007) Dropping Out of Medical School in the Uk: Explaining the Changes Over Ten Years. Medical Education, Vol. 41. No. 4. pp. 385–94.

  • 2

    Bourdieu P. (1978) A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, Gondolat.

  • 3

    Braxton, J. (2000, ed.) Reworking the student Departure Puzzle. Nashville, Vanderbilt.

  • 4

    Brunsden, V., Davies, M., Shevlin, M., & Bracken, M. (2000) Why do the Students Drop Out? A Test of Tinto’s Model. Journal of Further and Higher Education, Vol. 24. No. 3. pp. 301–310.

  • 5

    Derényi A. (2015) Bizonyítékokra alapozott kormányzás és a kommunikáció képzés. Jelkép, Vol. 4. No. 1. pp. 1–21. doi:10.20520/Jel-Kep.2015.1.KLSZ.21.

  • 6

    Diem, A. & Wolter, S. C. (2019) A Place Too Crowded to Study: The Impact of Student Cohort Growth on the Probability of University Dropout. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 9. No. 2. pp. 189–212.

  • 7

    Dinyáné Szabó M., Pusztai G. & Szemerszki M. (2019) Lemorzsolódási kockázat az orvostanhallgatók körében. Orvosi Hetilap, Vol. 160. No. 21. pp. 829–834.

  • 8

    Dwenger, N., Storck, J. & Wrohlich, J. (2012) Do Tuition Fees Affect the Mobility of University Applicants? Evidence from a Natural Experiment. Economics of Education Review, Vol. 31. No. 1. pp. 155–167. .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 9

    Eurydice (2018) National Student Fee and Support Systems in European Higher Education. No. 19. Brussels, European Commission EACEA Eurydice.

  • 10

    Fábri I. (2010) A hazai felsőoktatási jelentkezések fontosabb összefüggései. Felsőoktatási Műhely, Vol. 4. No. 1. pp. 9–28.

  • 11

    Fehérvári A. (2015) Lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás trendjei. Neveléstudomány: oktatás – kutatás – innováció, Vol. 3. No. 3. pp. 31–47.

  • 12

    Fehérvári A., Misley H., Szemerszki M., Veroszta Zs., Csordás K., Gáll B. B., Győrpál Zs. & Tossenberger T. (2016) A felsőoktatás szociális dimenziója. Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás. Budapest, Tempus Közalapítvány.

  • 13

    Fényes H. & Pusztai G. (2006) Férfiak hátránya a felsőoktatásban egy regionális minta tükrében. Szociológiai Szemle, Vol. 15. No. 1. pp. 40–59.

  • 14

    Fenyves V., Bácsné Bába É., Szabóné Szőke R., Kocsis I., Juhász Cs., Máté E. & Pusztai G. (2017) Kísérlet a lemorzsolódás mértékének és okainak megragadására a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar példáján. Neveléstudomány: oktatás – kutatás – innováció, Vol. 5. No. 3. pp. 5–14.

  • 15

    Garami E. (2013) Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre. Doktori disszertáció. Debrecen, Debreceni Egyetem.

  • 16

    Hatos, A. & Pop, A. (2013) Commitment to the Goal of Completing Studies in Higher Education. Dropout Risk of the Students From Social Science Specialisation from the Three Romanian Public Universities that Participate in Project Practipass. Annals of University of Oradea, Fascicle Sociology-Philosophy & Social Work, Vol. 12. No. 12. pp. 5–16.

  • 17

    Hegedűs R. (2016) Tizedik osztályos tanulók teljesítményének területi különbségei. Iskolakultúra, Vol. 26. No. 12. pp. 16–30.

  • 18

    Hegedűs R. (2018a) Hátrányos helyzetűek a közép- és felsőfokú oktatásban. Hátrányos helyzetű tanulók középiskolai teljesítménye és felsőoktatásba való bejutásuk jellemzői, különös tekintettel a területi különbségekre. Doktori disszertáció. Debrecen, Debreceni Egyetem.

  • 19

    Hegedűs R. (2018b) Mennyit ér plusz 40 pont egy vidéki karon? In: Tóth D. A. (ed.) Az oktatás gazdagsága. Debrecen, CHERD-Hungary. pp. 167–179.

  • 20

    Híves T. (2015) Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól. Doktori disszertáció. Pécs, Pécsi Tudományegyetem.

  • 21

    Hrubos I. (2012) A társadalmi egyenlőtlenségek új színterei a felsőoktatásban. Iskolakultúra, Vol. 22. No. 1–2. pp. 85–90.

  • 22

    Hübner, M. (2009) Do Tuition Fees Affect Enrollment Behavior? Evidence from a ‘Natural Experiment’ in Germany. Economics of Education Review, Vol. 31. No. 6. pp. 19–46. .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 23

    Kehm, B. (2014) Editorial. European Journal of Education, Vol. 49. No. 4. pp. 453–456.

  • 24

    Kehm, B., Larsen, M. L. & Sommersel, H. B. (2019) Student Dropout from Universities in Europe. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 9. No. 2. pp. 147–164.

  • 25

    Kozma T. & Pusztai G. (2009) Kié a doktori iskola? Educatio, Vol. 18. No. 1. pp. 64–74.

  • 26

    Kun A. I. (2015) A báránybőr hatás és a bolognai folyamat Magyarországon. In: Tóth Z. (ed.) Új kutatások a neveléstudományokban 2014. Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága. pp. 220–229.

  • 27

    Markos, V., Kocsis, Zs. & Dusa, Á. R. (2019) Different Forms of Civil Activity and Employment in Hungary and Abroad, and the Development of Student Drop-out. Central European Research Journal, Vol. 1. No. 1. pp. 68–79.

  • 28

    Merill, B. (2015) Determined to Stay or Determined to Leave? Journal Studies in Higher Education, Vol. 40. No. 10. pp. 1859–1871.

  • 29

    O’Neill, L. D., Wallstedt, B., Eika, B. & Hartvigsen, J. (2011) Factors Associated with Dropout in Medical Education: A Literature Review. Medical Education, Vol. 45. No. 5. pp. 440–454. .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 30

    Pascarella, E. T. & Terenzini, P. T. (2005) How College Affects Students. A Third Decade of Research. San Francisco, Jossey-Bass.

  • 31

    Pervin, A., Reik, L. E. & Dalrymple, W. (eds) (1996) The College Dropout and the Utilization of Talent. Princeton, Princeton University Press.

  • 32

    Pusztai G. (2006) Egy határmenti régió hallgató-társadalmának térszerkezete. In: Juhász E. (ed.) Régió és oktatás. Debrecen, Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete. pp. 43–57.

  • 33

    Pusztai G. (2011) A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Budapest, Új Mandátum Kiadó.

  • 34

    Pusztai, G., Fényes, H., Szigeti, F. & Pallay, K. (2019) Dropped-out Students and the Decision to Drop-out in Hungary. Central European Research Journal, Vol. 1. No. 1. pp. 45–67.

  • 35

    Pusztai, G. & Kocsis, Zs. (2019) Combining and Balancing Work and Study on the Eastern Border of Europe. Social Sciences, Vol. 8. No. 6. pp. 193.

  • 36

    Pusztai, G. & Szabó, P. Cs. (2008) The Bologna Process as a Trojan Horse. European Education, Vol. 40. No. 2. pp. 85–103.

  • 37

    Pusztai G. & Szigeti F. (2018) Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.

  • 38

    Reay, D., Crozier, G. & Clayton, J. (2009) Strangers in Paradise? Working-class Students in Elite Universities. Sociology, Vol. 43. No. 6. pp. 1103–1121.

  • 39

    Róbert P. (2015) Osztály- és rétegződéskutatási dilemmák a magyar társadalomban. Replika, Vol. 92–93. No. 3–4. pp. 77–93.

  • 40

    Ross S., Cleland, J. & Joan Macleod, M. (2006) Stress, Debt and Undergraduate Medical Student Performance. Medical Education, Vol. 40. No. 6. pp. 584–589. .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 41

    Schnepf, S. (2014) Do Tertiary Dropout Students Really Not Succeed in European Labour Markets? Discussion Paper, IZA DP No. 8015.

  • 42

    Sebestyén K. (2017) Gimnáziumi és szakközépiskolai kétszintű érettségi eredmények vizsgálata német nyelvből. Educatio, Vol. 26. No. 1. pp. 121–128.

  • 43

    Sebestyén K. & Hegedűs R. (2017) Középiskolások idegen nyelvi, szövegértési és matematikai eredményeinek vizsgálata társadalmi és területi tényezők mentén. Modern Nyelvoktatás, Vol. 23. No. 2–3. pp. 21–33.

  • 44

    Seidman, A. (2005, ed.) College Student Retention: Formula for Student Succes. Westpont, Praeger Publishers.

  • 45

    Stiburek, S., Vlk, A. & Svec, V. (2017) Study of the Success and Dropout in the Higher Education Policy in Europe and V4 Countries. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 7. No. 1. pp. 43–56.

  • 46

    Szemerszki M. (2010) Regionális eltérések a harmadfokú továbbtanulásban. In: Kozma T. & Ceglédi T. (eds) Régió és oktatás: A Partium esete. Debrecen, CHERD. pp. 172–188.

  • 47

    Szemerszki M. (2015) A felsőfokú tanulmányi előmenetelt és sikerességet befolyásoló tényezők. In: Pusztai G. & Kovács K.: Ki eredményes a felsőoktatásban? Budapest–Nagyvárad, UMK–PPPS. pp. 108–118.

  • 48

    Thomas, L. (2019) Developing a National Approach to Improve Student Success in Higher Education: New Insights from a Comparative Analysis of England and the Czech Republic. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 9. No. 2. pp. 165–188.

  • 49

    Tierney, W. G. (2000) Power, Identity and Dilemma of College Student Departure. In: J. M. Braxton (ed.) Reworking the Student Departure Puzzle. Nashville, Vanderbilt University Press. pp. 213–235.

  • 50

    Tinto, V. (1975) Dropout from Higher Education. A Theoretical Synthesis of Recent Research, Vol. 45. No. 1. pp. 89–125.

  • 51

    Tinto V. (1993) Leaving College: Rethinking the Causes and Cures of Student Attrition. Chicago, University of Chicago Press.

  • 52

    Toth, D. A., Szemerszki, M., Cegledi, T. & Máthé-Szabó, B. (2019) The Different Patterns of the Dropout According to the Level and the Field of Education. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 9. No. 2. pp. 257–269.

  • 53

    Váradi, J., Demeter-Karászi, Zs. & Kovács, K. (2019) The Connection between Extracurricular, Leisure Time Activities, Religiosity and the Reason for Drop-out. Central European Research Journal, Vol. 1. No. 1. pp. 80–92.

  • 54

    Vossensteyn, H. (2015) Dropout and Completion in Higher Education in Europe. Luxembourg, Publications Office of the European Union.

  • 55

    Wolter, S. C., Diem, A. & Messer, D. (2014) Drop-outs from Swiss Universities: An Empirical Analysis of Data on All Students between 1975 and 2008. European Journal of Education, Vol. 49. No. 4. pp. 471–483.