A tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a hazai oktatás világát aktuálisan szabályozó rendszerkörnyezet miként orientálhatja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését. Az elemzés az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében zajló, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését vizsgáló OTKA-kutatás keretein belül született és elsődlegesen arra irányult, hogy feltárja, a vizsgált stratégiai és jogi szabályozó dokumentumokban a pedagógusok szakmai fejlődésével, tanulásával kapcsolatban milyen célok, elvárások fogalmazódnak meg, milyen támogatóeszközök segítik azok elérését, valamint milyen ellenőrző funkciók működnek ezekhez kapcsolódóan. Az elemzés megállapította, hogy a szabályozó dokumentumokban a szakmai fejlődés alapvető kontextusa sokkal inkább az elvárás és annak ellenőrző mechanizmusai, mint a támogatott, autonómiára épített professziókép. Az egyes stratégiákban kevéssé látható a fejlesztéspolitika koherens és kifejtett koncepciója, sokkal inkább a közalkalmazotti kötelezettségek ellenőrző mechanizmusainak standardizáló rendszerei.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2008. november 21.) a fiatalok felkészítése a XXI. századra: az iskolák területén folyó európai együttműködés programjáról (2008/C 319/08).
Báthory Z. (1978) A pedagógiai értékelés és annak tantervi alkalmazása. Magyar Pedagógia, Vol. 78. No. 2. pp. 195–207.
Bíró E. (2018) Bilincs vagy kilincs?! Budapest, Jogismeret Alapítvány.
Donaldson, G. (2015) Successfull Futures. Independent Rewiev of Curruculum and Assesment Arrangements in Wales. OGL. https://www.nasuwt.org.uk/asset/A788604C-3046-4005-A1EA0EAFF023E0DD/ [Letöltve: 2019. 11. 17.]
Evetts, J. (2011) A New Professionalism? Challenges and Opportunities. Current Sociology, Vol. 59. No. 4. pp. 406–422.
Goodson, I. F. & Hargreaves, A. (1996, eds) Teachers’ Professional Lives. London, Falmer Press.
Isensee, J. & Kirchhof, P. (2004) Handbuch des Staatsrechts. Band II. Heidelberg, Verfassungsstaat.
Kovács I. V. (2015, ed.) „OKOS KÖZNEVELÉS” Javaslat a Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer stratégiájának kiegészítésére. „NOIR+Stratégia” http://halaszg.ofi.hu/download/A_NOIR_plusz_%282015.07.26%29.pdf [Letöltve: 2019. 11. 17.]
Lénárd S. & Rapos N. (2009) Fejlesztő értékelés. Budapest, Gondolat.
Mader, L. (2001) Evaluating the Effects: A Contribution to the Quality of Legislation. Statute Law Review, Vol. 22. No. 2. pp. 119–131.
Mousmouti, M. (2019) Designing Effective Legislation. Camberley Surrey, Edward Elgar Publishing.
OECD (2017a) The Welsh Education Reform Journey. A Rapid Policy Assessment. Paris, OECD Publishing. https://www.oecd.org/education/The-Welsh-Education-Reform-Journey-FINAL.pdf [Letöltve: 2019. 11. 17.]
OECD (2017b) Digital Government Review of Norway. Boosting the Digital Transformation of the Public Sector. Paris, OECD Publishing https://www.oecd.org/gov/digital-government/digital-government-review-norway-recommendations.pdf [Letöltve: 2019. 11. 17.]
Rónay Z. (2019) A hazai tanügyigazgatás jogszabályi keretei. Educatio, Vol. 28. No. 2. pp. 228–239.
Scriven, M. (1967) Series on Curriculum Evaluation. The Methodology of Evaluation. In: G. Tyler & M. Scriven (eds) Perspectives of Curriculum Evaluation. Chicago, Rand McNally.