View More View Less
  • 1 ELTE, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–25.
Open access

Cross Mark

Absztrakt:

A tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a hazai oktatás világát aktuálisan szabályozó rendszerkörnyezet miként orientálhatja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését. Az elemzés az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében zajló, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését vizsgáló OTKA-kutatás keretein belül született és elsődlegesen arra irányult, hogy feltárja, a vizsgált stratégiai és jogi szabályozó dokumentumokban a pedagógusok szakmai fejlődésével, tanulásával kapcsolatban milyen célok, elvárások fogalmazódnak meg, milyen támogatóeszközök segítik azok elérését, valamint milyen ellenőrző funkciók működnek ezekhez kapcsolódóan. Az elemzés megállapította, hogy a szabályozó dokumentumokban a szakmai fejlődés alapvető kontextusa sokkal inkább az elvárás és annak ellenőrző mechanizmusai, mint a támogatott, autonómiára épített professziókép. Az egyes stratégiákban kevéssé látható a fejlesztéspolitika koherens és kifejtett koncepciója, sokkal inkább a közalkalmazotti kötelezettségek ellenőrző mechanizmusainak standardizáló rendszerei.

  • 1

    2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.

  • 2

    20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

  • 3

    326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.

  • 4

    A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2008. november 21.) a fiatalok felkészítése a XXI. századra: az iskolák területén folyó európai együttműködés programjáról (2008/C 319/08).

  • 5

    Báthory Z. (1978) A pedagógiai értékelés és annak tantervi alkalmazása. Magyar Pedagógia, Vol. 78. No. 2. pp. 195–207.

  • 6

    Bíró E. (2018) Bilincs vagy kilincs?! Budapest, Jogismeret Alapítvány.

  • 7

    Donaldson, G. (2015) Successfull Futures. Independent Rewiev of Curruculum and Assesment Arrangements in Wales. OGL. https://www.nasuwt.org.uk/asset/A788604C-3046-4005-A1EA0EAFF023E0DD/ [Letöltve: 2019. 11. 17.]

  • 8

    Evetts, J. (2011) A New Professionalism? Challenges and Opportunities. Current Sociology, Vol. 59. No. 4. pp. 406–422.

  • 9

    Goodson, I. F. & Hargreaves, A. (1996, eds) Teachers’ Professional Lives. London, Falmer Press.

  • 10

    Isensee, J. & Kirchhof, P. (2004) Handbuch des Staatsrechts. Band II. Heidelberg, Verfassungsstaat.

  • 11

    Kovács I. V. (2015, ed.) „OKOS KÖZNEVELÉS” Javaslat a Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer stratégiájának kiegészítésére. „NOIR+Stratégia” http://halaszg.ofi.hu/download/A_NOIR_plusz_%282015.07.26%29.pdf [Letöltve: 2019. 11. 17.]

  • 12

    Lénárd S. & Rapos N. (2009) Fejlesztő értékelés. Budapest, Gondolat.

  • 13

    Mader, L. (2001) Evaluating the Effects: A Contribution to the Quality of Legislation. Statute Law Review, Vol. 22. No. 2. pp. 119–131.

  • 14

    Mousmouti, M. (2019) Designing Effective Legislation. Camberley Surrey, Edward Elgar Publishing.

  • 15

    OECD (2017a) The Welsh Education Reform Journey. A Rapid Policy Assessment. Paris, OECD Publishing. https://www.oecd.org/education/The-Welsh-Education-Reform-Journey-FINAL.pdf [Letöltve: 2019. 11. 17.]

  • 16

    OECD (2017b) Digital Government Review of Norway. Boosting the Digital Transformation of the Public Sector. Paris, OECD Publishing https://www.oecd.org/gov/digital-government/digital-government-review-norway-recommendations.pdf [Letöltve: 2019. 11. 17.]

  • 17

    Rónay Z. (2019) A hazai tanügyigazgatás jogszabályi keretei. Educatio, Vol. 28. No. 2. pp. 228–239.

  • 18

    Scriven, M. (1967) Series on Curriculum Evaluation. The Methodology of Evaluation. In: G. Tyler & M. Scriven (eds) Perspectives of Curriculum Evaluation. Chicago, Rand McNally.