A magyar felsőoktatásból történő lemorzsolódási arány közel 40 százalék, ami képzési szintek szerint a tudományos képzésben a legmagasabb. Kutatásunkban megvizsgáltuk a 2010/2011-es és a 2014/2015-ös tanév őszi szemeszterében beiratkozott PhD-hallgatók lemorzsolódásának mintázatait, és elemeztük azt is, hogy a felvett kreditek száma, a passzív státusz, a képzési terület, a képző intézmény és a képzés finanszírozási formája befolyásolja-e a lemorzsolódást. Elemzésünk alapját a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai adják. Eredményeink azt mutatják, hogy akárcsak a többi képzési területnél a PhD-képzés esetében is az 1. és a 2. szemeszter a legkritikusabb lemorzsolódási periódus.
Ampaw, F. D. &. Jaeger, A. J. (2012) Completing the Three Stages of Doctoral Education: An Event History Analysis. Research in Higher Education, Vol. 53. No. 6. pp. 640–660.
Astin, A. (1993) What Matters in College? Four Critical Years Revisited. San Francisco, Jossey-Bass.
Bean, J. P. (1985) Interaction Effects Based on Class Level in an Exploratory Model of College Student Dropout Syndrome. American Educational Research Journal, Vol. 22. No. 1. pp. 35–64.
Bean, J. P. (2005) Nine Themes of College Student Retention. In: A. Seidman (ed.) College Student Retention: Formula for Student Succes. Westpont, Praeger Publishers. pp. 215–245.
Bocsi V., Ceglédi T., Kocsis Zs., Kovács K. E., Kovács K., Müller A., Pallay K., Szabó B. É., Szigeti F. & Tóth D. A. (2018) A pedagógus hallgatók késleltetett diplomaszerzése interjúk alapján. In: Pusztai G. & Szigeti F. (eds) Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press. pp. 63–90.
Bocsi V., Ceglédi T., Kocsis Zs., Kovács K. E., Kovács K., Müller A., Pallay K., Szabó B. É., Szigeti F. & Tóth D. A. (2019) The Discovery of the Possible Reasons for Delayed Graduation and Dropout in the Light of a Qualitative Research Study. Journal of Adult Learning Knowledge and Innovation, Vol. 3. No. 1. pp. 27–38.
Derényi A. (2015) Bizonyítékokra alapozott kormányzás és a kommunikáció képzés. Jelkép, 2015/1KLSZ. pp. 1–21. https://communicatio.hu/jelkep/2015/kulonszam/JelKep_2015_kulonszam_Derenyi_Andras.pdf [Letöltve: 2019. 12. 14.]
Elgar, F. J. (2003) PhD Degree Completion in Canadian Universities. Halifax (NS), Dalhousie University.
Emberi Erőforrások Minisztériuma (é. n.) Fokozatváltás a felsőoktatásban. A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai.
http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20koncepci%C3%B3.pdf [Letöltve: 2019. 11. 14.]
Emberi Erőforrások Minisztériuma (2016) Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia. Cselekvési terv 2016–2020.
http://www.kormany.hu/download/b/fa/11000/EMMI%20fokozatv%C3%A1lt%C3%A1s%20fels%C5%91oktat%C3%A1s%20cselekv%C3%A9si%20terv%20Sajt%C3%B3%20%C3%A9s%20Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20F%C5%91oszt%C3%A1ly%2020170627.pdf [Letöltve: 2019. 11. 21.]
Fényes H. (2010) A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányainak felszámolódása? Habilitációs értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem.
Fenyves V., Bácsné Bába É., Szabóné Szőke R., Kocsis I., Juhász Cs., Máté E. & Pusztai G. (2017) Kísérlet a lemorzsolódás mértékének és okainak megragadására a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar példáján. Neveléstudomány. Oktatás – Kutatás – Innováció, Vol. 5. No. 3. pp. 5–14.
Fináncz J. (2008) Tudományos utánpótlásképzés Európában és Magyarországon: A doktori képzésben résztvevők helyzete. PhD-értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem.
Fináncz J. (2010) Kettő az egyben: oktató és hallgató. Avagy a doktoranduszlét viszontagságai a debreceni doktoranduszok szemszögéből. In: Juhász E. (ed.) Harmadfokú képzés, felnőttképzés és regionalizmus. Debrecen, Center for Higher Education Research and Development. pp. 222–229.
Freeman, C. E. (2004) Trends in Educational Equity of Girls and Woman: 2004. National Center for Education Statistics U.S. Department of Education.
Györffy D. (2015) A közgazdaság-tudományi doktori iskolák helyzete Magyarországon. Közgazdasági Szemle, Vol. 57. No. 7–8. pp. 853–859.
Hrubos I. (2012, ed.) Elefántcsonttoronyból világítótorony. A felsőoktatási intézmények misszióinak bővülése, átalakulása. Budapest, Aula Kiadó.
Kuráth G., Héráné Tóth A. & Sipos N. (2014, eds) PTE Diplomás Pályakövető Rendszer. Tanulmánykötet 2014. Pécs, Pécsi Tudományegyetem.
Litalien, D. & Guay, F. (2015) Dropout Intentions in Phd Studies: A Comprehensive Model Based on Interpersonal Relationships and Motivational Resources. Contemporary Educational Psychology, Vol. 41. No. 2. pp. 218–231.
Merill, B. (2015) Determined to Stay or Determined to Leave? Journal Studies in Higher Education, Vol. 40. No. 10. pp. 1859–1871.
Mihály Gy. (2013) PhD fokozatok nyomában.https://doktori.hu/index.php?menuid=351&cid=236 [Letöltve: 2019. 10. 21.]
Müller, S. & Schneider, T. (2013) Educational Pathways and Dropout From Higher Education in Germany. Longitudinal and Life Course Studies, Vol. 4. No. 3. pp. 218–241.
Nettles, M. T. & Millett, C. M. (2006) Three Magic Letters: Getting to PhD. Baltimore (MD), Johns Hopkins University Press.
OECD (2012) Equity and Qualityin Education: Supporting Disadvantaged Students and Schools. http://dx.doi.org/10.1787/9789264130852; [Letöltve: 2019. 12. 01.]
OECD (2015) Education at a Glance 2015-Hungary.https://www.oecd.org/hungary/Education-at-a-glance-2015-Hungary-in-Hungarian.pdf [Letöltve: 2019. 11. 21.]
Papp Z. A. & Csata Zs. (2014) Hungarian PhD Students Abroad: International Contexts and Specificities of the Carpathian Basin. Minorities Research, Vol. 16. No. 17. pp. 100–131.
Pusztai G. (2009) Mentor vagy idol? A doktorandusz-témavezető kapcsolat formái a tudományos utánpótlásképzésben. In: Pusztai G. & Rébay M. (eds) Kié az oktatáskutatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára. Debrecen, Csokonai Kiadó. pp. 337–353.
Pusztai G. (2017) Lemorzsolódási kockázatok és kompenzáló tényezők a felsőoktatásban. In: Kerülő J., Jenei T. & Gyarmati I. (eds) XVII. Országos Neveléstudományi Konferencia: Program és absztrakt kötet. Nyíregyháza, Nyíregyházi Egyetem. pp. 250–255.
Pusztai G. & Szigeti F. (2018, eds) Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press.
Pusztai G. & Szemerszki M. (2017) A felsőoktatási lemorzsolódás mutatói és előrejelzői egy regionális egyetemen. In: Buda A. & Kiss E. (eds) Interdiszciplináris pedagógia és a taneszközök változó regiszterei. Tartalmi összefoglalók. Debrecen, Kapitális Kft. p. 61.
Sadlak, J. (2004) Doctoral Studies and Qualifications in Europe and the United States: Status and Prospects. Bukarest, UNESCO. http://unesdoc.unesco.org/images/0013/001364/136456e.pdf; [Letöltve: 2019. 11. 21.]
Szigeti F. (2016) Nyíregyházán tanuló fiatalok továbbtanulási aspirációja. Educatio, Vol. 25. No. 4. pp. 629–636.
Szigeti F., Bocsi V., Ceglédi T., Kocsis Zs., Kovács-Nagy K., Müller A., Pallay K., Szabó B. & Tóth D. (2018) A pedagógus hallgatók késleltetett diplomaszerzésének és a lemorzsolódás lehetséges okainak feltárása egy kvalitatív kutatás tükrében. Budapest, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete. p. 197.
Veroszta Zs. (2010) Felsőoktatási értékek-hallgatói szemmel. A felsőoktatás küldetésére vonatkozó hallgatói értékstruktúrák feltárása. PhD-értekezés. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem.
Vossensteyn, H., Kottman, A., Jongbloed, B., Kaiser, F., Cremonini, L., Stensaker, B., Hovdhaugen, E. & Wollscheid, S. (2015) Dropout and Completion in Higher Education in Europe. Luxembourg, Publications Office of the European Union.