Educatio
Volume/Issue:
Volume 29: Issue 1
Felsőoktatás-irányítási és egyetemi kormányzási trendek Európában
Author: Gabriella Keczer 1
View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, 6727 Szeged, Duna utca 6.
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.1.4
Page Count:
48–63
Publication Date:
01 Mar 2020
Online Publication Date:
Mar 2020
Article Category:
Research Article
Open access

Absztrakt:

A tanulmány az elmúlt évtizedek legfontosabb jelenségeit és változásait mutatja be az európai felsőoktatás kormányzati irányításában és az egyetemek kormányzásában. Foglalkozik a rendszerszinttel, azaz a kormányzati felsőoktatás-irányítás eszközeivel és tendenciáival, valamint az intézményi szinttel, azaz a belső irányítás – kormányzás, menedzsment – kérdéseivel, és a két dimenzió összefüggéseivel. Az elemzés a kormányzati magatartással összefüggésben kitér az egyetemek autonómiájának alakulására, a belső irányítás kapcsán részletesen foglalkozik az irányító testületekkel és a külső tagok szerepével. Az eredmények alapján megállapítható, hogy bár az elmúlt évtizedben radikális változások nem következtek be az egyetemek irányításában – kivételt éppen Magyarország képez –, számos országban jellemző az útkeresés, illetve a finomhangolás.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Arnhold, N., Kivistö, J., Püttmann, V., Vossensteyn, H. & Zielge, F. (2018) World Bank Support to Higher Education in Latvia. Volume 2: Internal Funding and Governance. Washington, World Bank. https://www.worldbank.org/en/country/eu/publication/world-bank-support-to-higher-education-in-latvia [Letöltve: 2019. 10. 27.]
  • 2

    Barakonyi K. (2004) Egyetemi kormányzás. Merre tart Európa? Közgazdasági Szemle, Vol. 51. No. 6. pp. 584–599.
  • 3

    Bleiklie, I., Enders, B., Lepori & Musselin, C. (2011) New Public Management, Network Governance and the University as a Changing Professional Organization. In: T. Christensen & P. Laegreid (eds) The Ashgate Research Companion to New Public Management. Farnham, Ashgate. pp. 161–176.
  • 4

    Bleiklie, I. & Kogan, M. (2007) Organization and Governance of Universities. Higher Education Policy, Vol. 20. pp. 477–493.
  • 5

    Braun, D. & Merrien, F. (1999) Towards a Model of Governance for Universities? A Comparative View. London, Jessica Kingsley.
  • 6

    Capano, G., Regini, M. & Turri, M. (2016) Changing Governance in Universities: Italian Higher Education in Comparative Perspective. London, Palgrave MacMillan.
  • 7

    Carvalho, T. (2018) Academic Perception of Governance and Management. In: J. C. Shin & P. Teixeira (eds) Encyclopedia of International Higher Education Systems and Institutions. Dordrecht, Springer Science+Business Media.
  • 8

    Clark, B. R. (1998) Creating Entrepreneurial Universities. Oxford, Pergamon.
  • 9

    Donina, D. & Paleari, S. (2018) University Governance Structures in Southern Europe: New Public Management-driven or Conceptual Stretching? https://ecpr.eu/Filestore/PaperProposal/ae668eac-2f1c-4195-9197-c1adde6e3e44.pdf [Letöltve: 2019. 12. 15.]
  • 10

    EUA (2015) University Leaders’ Perspectives. Governance and Funding. European University Association, Brussels, Belgium. https://eua.eu/downloads/publications/university%20leaders%20perspectives%20governance%20and%20funding.pdf [Letöltve: 2019. 11. 28.]
  • 11

    Eurydice (2008) Higher Education Governance in Europe. Policies, Structures, Funding and Academic Staff. Brussels, Eurydice. http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/091EN.pdf [Letöltve: 2019. 12. 15.]
  • 12

    Eurydice (2019) National Reforms in Higher Education – Poland. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/national-reforms-higher-education-50_en [Letöltve: 2020. 01. 30.]
  • 13

    Gornitzka, A., Maassen, P. & de Boer, H. (2017) Change in University Governance Structures in Continental Europe. Higher Education Quarterly, Vol. 71. No. 3. pp. 274–289.
  • 14

    Keczer G. (2010) Egyetemirányítás: lehetőségek és korlátok. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására.
  • 15

    Keczer G. (2014) Az egyetemek szerepe, irányítása és működése a 21. században: Felsőoktatás-kutatási tanulmányok. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására.
  • 16

    Keczer, G. (2015) University Governance in Western Europe and in the Visegrád Countries. In: J. Berács, J. Iwinska, G. Kováts & L. Matei (eds) Central European Higher Education Cooperation Conference Proceedings. Budapest, Corvinus University of Budapest Digital Press. pp. 164–177.
  • 17

    Keczer, G. & Kováts, G. (2019) Best Practice’ Organizational and Management Solutions in Some Successful Higher Education Institutions. In: G. Kováts & Z. Rónay (eds) In Search of Excellence in Higher Education. Budapest, Center for International Higher Education Studies Corvinus University of Budapest. pp. 41–70.
  • 18

    Kolster, R., Vossensteyn, J. J., de Boer, H. F. & Jongbloed, B. W. A. (2016) Quick Scan: University Governance Structures, Appointments, and Student Participation in Europe. Enschede, Center for Higher Education Policy Studies.
  • 19

    Kováts G. (2016, ed.) A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban. Tapasztalatok és várakozások. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja.
  • 20

    Kováts, G. (2018) Trust and the Governance of Higher Education: The Introduction of Chancellor System in Hungarian Higher Education. In: R. Pricopie, L. Deca & A. Curaj (eds) European Higher Education Area: The Impact of Past and Future Policies. Berlin, Springer International Publishing. pp. 651–669.
  • 21

    Krücken, G. (2011) A European Perspective on New Modes of University Governance and Actorhood. Berkeley (CA), Center for Studies in Higher Education. http://www.cshe.berkeley.edu/sites/default/files/shared/publications/docs/ROPS.Kruecken.EuroView.12.13.11.pdf [Letöltve: 2019. 12. 15.]
  • 22

    Maassen, P. (2017) The University’s Governance Paradox. Higher Education Quarterly, Vol. 71. No. 3. pp. 290–298.
  • 23

    McLendon, M. K., Hearn, J. C. & Deaton, R. (2006) Called to Account: Analyzing the Origins and Spread of State Performance-Accountability Policies for Higher Education. Educational Evaluation and Policy Analysis, Vol. 28. No. 1. pp. 1–24.
  • 24

    Middlehurst, R. (2004) Changing Internal Governance: A Discussion of Leadership Roles and Management Structures in UK Universities. Higher Education Quarterly, Vol. 58. No. 4. pp. 258–279.
  • 25

    OECD (2008) Tertiary Education for the Knowledge Society. Thematic Review of Tertiary Education. Paris, OECD.
  • 26

    Pruvot, E. B. & Estermann, T. (2017) University Autonomy in Europe III. The Scorecard 2017. European University Association, Brussels, Belgium.
  • 27

    Pruvot, E. B. & Estermann, T. (2018) University Governance: Autonomy, Structures and Inclusiveness. In: R. Pricopie, L. Deca & A. Curaj (eds) European Higher Education Area: The Impact of Past and Future Policies. Berlin, Springer International Publishing. pp. 619–638.
  • 28

    Rónay Z. (2019a) A konzisztórium helye, szerepe, működésének célja az állami felsőoktatási intézmények irányításában és vezetésében – kérdések és válaszkísérletek. In: Juhász E. & Endrődy O. (eds) Oktatás-Gazdaság-Társadalom. Budapest–Debrecen, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA) – Debreceni Egyetem. pp. 752–765.
  • 29

    Rónay Z. (2019b) Consistory – The Obscure Subject of State Control. In: Kováts G. & Rónay Z. (eds) In Search of Excellence in Higher Education. Budapest, Corvinus University of Budapest Digital Press. pp. 71–87.
  • 30

    Rónay Z. (2020) Vezetők, testületek, felelősség a felsőoktatási intézményekben. Budapest, L’Harmattan.
  • 31

    Shattock, M. (2019) University Governance and Academic Work: The ‘Business Model’ and Its Impact on Innovation and Creativity. Centre for Global Higher Education Working paper no. 48. https://www.researchcghe.org/publications/working-paper/university-governance-and-acade-mic-work-the-business-model-and-its-impact-on-innovation-and-creativity/ [Letöltve: 2019. 11. 28.]
  • 32

    Stensaker, B. & Harvey, L. (2001) Accountability in Higher Education. Routlege, New York.
  • 33

    Tapanila, K., Siivonen, P. & Filander, K. (2018) Academics’ Social Positioning Towards the Restructured Management System in Finnish Universities. Studies in Higher Education, Vol. 45. No. 1. pp. 117–128.
  • 34

    Teichler, U. (2019) Steering in a Modern Higher Education System: The Need for Better Balances between Conflicting Needs and Expectations. International Centre for Higher Education Research. Kassel. https://www.unikassel.de/einrichtungen/fileadmin/datas/einrichtungen/incher/PDFs/Working_Paper11_2019.pdf [Letöltve: 2019. 11. 28.]
  • 35

    Van Vught, F. (1994) Autonomy and Accountability in Government/University Relationships. In: J. Salmi & A. M. Verspoor (eds) Revitalizing Higher Education. Oxford, IAU Press.
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384
Keywords:
felsőoktatás-irányítás; autonómia; egyetemi kormányzás; menedzserizmus; steering of higher education; autonomy; university governance; managerialism

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 0 31 26
Sep 2020 0 35 40
Oct 2020 0 34 40
Nov 2020 0 41 43
Dec 2020 0 13 13
Jan 2021 0 23 34
Feb 2021 0 0 0