View More View Less
  • 1 ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1073 Budapest, Kazinczy u. 23–27.
  • 2 Nicolaus Copernicus University in Toruń, Toruń, Lengyelország
Open access

Absztrakt:

A tanulmány két viszonylag új felsőoktatási reformot vizsgál Lengyelországban és Magyarországon. Mindkettő egyfajta board (felügyelő testület) bevezetésére irányult különböző elnevezéssel. Az összehasonlító tanulmány alapja a két ország közös (kommunista) múltja, földrajzi helyzete (kelet-közép-európai térség) és a humboldti egyetemi modell öröksége. Az elemzés a reformok előzményeinek bemutatása után magát a két nemzeti reformot vizsgálja, megvilágítva a különbségeket és hasonlóságokat a lengyel egyetemi tanács és a magyar konzisztórium felépítése, hatásköre és felelőssége, valamint az egyetemi autonómiához való viszonya tekintetében. Ezzel is hozzá kíván járulni a boardizmusról jelenleg folyó szakmai diskurzushoz, értékelvén annak bevezetését e két (hasonló) nemzeti felsőoktatásban.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Amaral, A., Meek, V. L. & Larsen, I. M. (2003) The Higher Education Managerial Revolution? Dordrecht, Springer (Netherlands).

  • 2

    Antonowicz, D. (2015) Między siłą globalnych procesów a lokalną tradycją. Polskie szkolnictwo wyższe w dobie przemian [Between the Power of Global Processes and Local Tradition. Polish Higher Education in the Era of Changes]. Torun, Uniwersytetu Mikołaja Kopernika w Toruniu.

  • 3

    Barakonyi K. (2004a) Egyetemek irányítása: a középkori egyetemtől a Bologna-folyamatig. Magyar Tudomány, Vol. 110. No. 4. pp. 513–526.

  • 4

    Barakonyi K. (2004b) Egyetemi kormányzás. Merre tart Európa? Közgazdasági Szemle, Vol. 51. No. 6. pp. 584–599.

  • 5

    Barakonyi K. (2009) Megtorpant intézményirányítási reform. Új pedagógiai Szemle, Vol. 59. No. 12. pp. 3–42.

  • 6

    Bergan, S. (2002) Institutional Autonomy between Myth and Responsibility. In: A. Barblan (ed.) Autonomy and Responsibility. The University’s Obligations for the XXI. Century. Observatory Magna Charta Universitatum. Bologna, Bononia University Press. pp. 49–66.

  • 7

    Bleiklie, I. (1998) Justifying the Evaluative State: New Public Management Ideals in Higher Education. European Journal of Education, Vol. 33. No. 3. pp. 299–316.

  • 8

    Clark, B. R. (1998) Creating Entrepreneurial Universities: Organisational Pathways of Transformation. Oxford, Pergamon.

  • 9

    Craciun, D. & Mihut, G. (2017): Requiem for a Dream: Academic Freedom under Threat in Democracies. International Higher Education, Vol. 2017. No. 90. pp. 15–16.

  • 10

    de Boer, H. F. (2018) The Governance of Higher Education Systems and Institutions in Europe. Paper Presented at International Workshop “A Comparative Study of University Governance, Institutional Leaders and Leadership in East Asia and the Pacific” Hiroshima, Japan.

  • 11

    De Groof, J., Švec, J. & Neave, G. (1998) Democracy and Governance in Higher Education. London, The Hague; Boston, Kluwer Law International.

  • 12

    DiMaggio, P. J. & Powell, W. W. (1983) The Iron Cage Revisited: Institutional Isomorphism and Collective Rationality in Organizational Fields. American Sociological Review, Vol. 48. No. 2. pp. 147. https://doi.org/10.2307/2095101.

  • 13

    Dobbins, M. (2015) Exploring the Governance of Polish Public Higher Education: Balancing Restored Historical Legacies with Europeanization and Market Pressures. European Journal of Higher Education, Vol. 5. No. 1. pp. 18–33. https://doi.org/10.1080/21568235.2014.969289.

  • 14

    Dobbins, M. & Knill, C. (2009) Higher Education Policies in Central and Eastern Europe: Convergence toward a Common Model? Governance, Vol. 22. No. 3. pp. 397–430.

  • 15

    Dziedziczak-Foltyn, A. (2018) Reformy w polskim szkolnictwie wyższym po 1990 r. w świetle nauki o polityce publicznej [Reforms in Polish Higher Education after 1990 in the Light of Public Policy Science]. Studia z Polityki Publicznej, Vol. 18. No. 2. pp. 9–23.

  • 16

    Fábri Gy. (2018) Bizalom a felsőoktatásban. Educatio, Vol. 27. No. 4. pp. 640–656.

  • 17

    Fried, J. (2006) Higher Education Governance in Europe: Autonomy, Ownership, and Accountability – A Review of the Literature. In: J. Kohler & J. Huber (eds): Higher Education Governance between Democratic Culture, Academic Aspirations and Market Forces. Strasbourg, Council of Europe Publishing. pp. 79−133.

  • 18

    Fulton, O., Santiago, P., Edquist, C., El-Khawas, E. & Hackl, E. (2007) Thematic Review of Higher Education in Poland. OECD, Paris.

  • 19

    Hegedűs A. & Polónyi I. (2015) Az egyetemvezetés hazai útvesztői. Köz-Gazdaság, Vol. 10. No. 2. pp. 67–86. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2035/1/KG_2015n2p67.pdf [Letöltve: 2020. 01. 03.]

  • 20

    Hrubos I. (2006) A 21. század egyeteme. Educatio, Vol. 15. No. 4. pp. 665–683.

  • 21

    Hrubos I., Szentannai Á. & Veroszta Zs. (2003) A gazdálkodási filozófia és gyakorlat érvényesülése az egyetemeken. Budapest, Oktatáskutató Intézet.

  • 22

    Keczer G. (2007) A magyar egyetem-irányítás reformkísérlete 2002–2006. Jelenkori gazdasági és társadalmi folyamatok, Vol. 2. No. 1. pp. 27–37. (Szeged, SZTE MK.)

  • 23

    Keczer G. (2008) A gazdasági tanácsokkal kapcsolatos működési tapasztalatok az egyetemeken. Jelenkori gazdasági és társadalmi folyamatok, Vol. 3. No. 1. pp. 69–72. (Szeged, SZTE MK.)

  • 24

    Keczer G. (2016) Hatalmi viszonyok az egyetemeken – szervezettudományi megközelítésben. In: Szirmai É., Tóth Sz. & Újvári E. (eds) A hatalom jelei, képei és terei: egyetemi tankönyv. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. pp. 35–48.

  • 25

    Koncepció: Fokozatváltás a felsőoktatásban. A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai. https://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20koncepci%C3%B3.pdf [Letöltve: 2019. 12. 30.]

  • 26

    Kretek, P. M., Dragšić, Ž. & Kehm, B. M. (2013) Transformation of University Governance: On the Role of University Board Members. Higher Education, Vol. 65. No. 1. pp. 39–58. https://doi.org/10.1007/s10734-012-9580-x [Letöltve: 2020. 01. 23.]

  • 27

    Kwiek, M. (2015) The Unfading Power of Collegiality? University Governance in Poland in a European Comparative and Quantitative Perspective. International Journal of Educational Development, Vol. 43. pp. 77–89. https://doi.org/10.1016/j.ijedudev.2015.05.002.

  • 28

    Maassen, P. & Olsen, J. P. (2007, eds) University Dynamics and European Integration. Dordrecht, Springer.

  • 29

    Polónyi I. (2006) Az egyetemvezetés lassú változása. Educatio, Vol. 15. No. 4. pp. 756–773.

  • 30

    Polónyi I. (2009) A hazai felsőoktatás gazdasági működése, szerveződése és vezetése a 2000-es évek legelején. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 59. No. 8–9. pp. 3–26.

  • 31

    Popłonkowski, T. (1996) Autonomia uczelni, instytucjonalne ograniczenia autonomii, kierunki zmian [University Autonomy, Institutional Limits of Autonomy, Directions of Changes]. In: M. Dąbrowa-Szefler & M. Pastwa (eds) Finansowanie i zarządzanie szkolnictwem wyższym Polska–Holandia [Financing and Managing Higher Education in Poland and the Netherlands]. Warszawa, UW. CBPNiSW. pp. 123–133.

  • 32

    PSF (2017) Peer Review Poland’s Higher Education and Science System. https://rio.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/report/PSF-Peer_review_Poland__FINAL%20REPORT.pdf [Letöltve: 2020. 01. 06.]

  • 33

    Rónay Z. (2018) Centralizations and Autonomies: The Delimitation of Education by the Hungarian Government. In: N. Popov, Ch. Wolhuter, J. M. Smith, G. Hilton, J. Ogunleye, E. Achinewhu-Nworgu & E. Niemczyk (eds) Education in Modern Society BCES Conference Books, Volume 16. Sofia, Bulgarian Comparative Education Society (BCES). pp. 177–182.

  • 34

    Rónay Z. (2019a) Consistory – the Obscure Subject of State Control. In: Kováts G. & Rónay Z. (eds): In Search of Excellence in Higher Education. Budapest, Corvinus University of Budapest Digital Press. pp. 71–87.

  • 35

    Rónay Z. (2019b) A konzisztórium helye, szerepe, működésének célja az állami felsőoktatási intézmények irányításában és vezetésében – kérdések és válaszkísérletek. In: Juhász E. & Endrődy O. (eds) Oktatás-Gazdaság-Társadalom. Budapest, Debrecen, Debreceni Egyetem, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA). pp. 752–765.

  • 36

    Rónay Z. (2020) Vezetők, testületek, felelősség a felsőoktatási intézményekben. Budapest, L’Harmattan.

  • 37

    Setényi J. (1994) Felsőoktatás-politika. Educatio, Vol. 3. No. 1. pp. 36–49.

  • 38

    Stratégia (2016) Fokozatváltás a felsőoktatásban – középtávú szakpolitikai stratégia 2016. https://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF [Letöltve: 2019. 12. 30.]

  • 39

    Szolár É. (2010) A felsőoktatás reformja és a Bologna-folyamat Magyarországon. Magyar Pedagógia, Vol. 110. No. 3. pp. 239–263.

  • 40

    Thomas, E. (2002) The Role of University in Modern Society. The Bristol Society meeting, 25. Sept. 2002. (Cited by Barakonyi 2004b.)

  • 41

    Veiga, A., Magalhães, A. & Amaral, A. (2015) From Collegial Governance to Boardism: Reconfiguring Governance in Higher Education. In: J. Huisman, H. De Boer, D. D. Dill & M. Souto-Otero (eds) The Palgrave International Handbook of Higher Education Policy and Governance. London, Palgrave Macmillan. pp. 398–416.

  • 42

    Veres P. & Golovics J. (2016) Új szereplők a magyar felsőoktatásban: Kancellári rendszer és konzisztórium. In: Kováts G. (ed.): A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban. Tapasztalatok és várakozások. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja. pp. 7–22.

  • 43

    Vilalta, J. (2003) Higher Education Governance Trends – A Comparative Analysis of Five European Countries. EAIR Annual Forum. Limerick. (Cited by Barakonyi 2004b.)

  • 44

    Weick, K. E. (1976) Educational Organizations as Loosely Coupled Systems. Administrative Science Quarterly, Vol. 21. No. 1. pp. 1–19. https://doi.org/10.2307/2391875

  • 45

    World Bank/EIB (2004) Tertiary Education in Poland/Szkolnictwo wyższe w Polsce. World Bank, Washington.