View More View Less
  • 1 Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet, ELTE PPK, 1075 Budapest, Kazinczy utca 23–27.

Absztrakt:

A tanulmány az árnyékoktatás jelenségét az oktatási rendszerek legfontosabb vizsgatantárgyaira szűkítve definiálja, s e szűk terület kutatástörténetének első két évtizedét mutatja be. A kutatás legfőbb témáinak, irányvonalainak, módszereinek és eredményeinek ismertetése után a szerző három olyan lehetőséget vet fel, amelyek az oktatáskutatásban az árnyékoktatáshoz kapcsolódóan is új lehetőségeket nyitnának meg, és amelyek a gyakorlatban hozzájárulhatnának az árnyékoktatás okozta egyenlőtlenségek mérsékléséhez: a szerző az oktatási viselkedéstudomány létrehozásának szükségességét, az oktatásitér-szakértők képzésének fontosságát, illetve az oktatási csekkek bevezetésének lehetőségét veti fel.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Bankó, M. (2009) Szakmai fejlődésképletek angoltanárként végzettek körében. A Pannon Egyetem nappali tagozaton egyetemi képzésben 2001 júniusában angoltanárként végzettek szakmai életútjának néhány jellemzője. Doktori értekezés. Kézirat.

  • 2

    Barbalet, J. M. (1986) Limitations of Class Theory and the Dissappearance of Status. The Problem of the New Middle Class. Sociology, Vol. 20. No. 4. pp. 557–575.

  • 3

    Bélanger, P. (2016) Self-construction and Social Transformation. Lifelong, Lifewide and Life-deep Learning . Montreal, Les Presses de l’Université de Montreal.

  • 4

    Bíró Zs. H. (2020) Az árnyékoktatásról internetes magánoktatói hirdetések tükrében. Educatio, Vol. 29. No. 2. pp. 243–260.

  • 5

    Borbély-Pecze T. B., Kovács T. & Répáczki R. (2012) Az életpálya-tanácsadási (Lifelong Guidance) szakpolitikai és szolgáltatásmodell az új évezredben. http://www.munkaugyiszemle.hu/sites/default/files/borbely_et_0.pdf [Letöltve: 2020. 05. 17.]

  • 6

    Bourdieu, P. (1984) Distinction. A Social Critique of the Judgment of Taste. Cambridge, Harvard University Press.

  • 7

    Bourdieu, P. (2003) Vagyoni struktúrák és reprodukciós stratégiák. In: Meleg Cs. (ed.) Iskola és társadalom. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. pp. 73–88.

  • 8

    Bray, M. (1999) The Shadow Education System. Private Tutoring and Its Implications for Planners. Paris, UNESCO International Institute for Educational Planning.

  • 9

    Bray, M. (2017) Schooling and Its Supplements. Changing Global Patterns and Implications for Comparative Education. Comparative Education Review, Vol. 61. No. 3. pp. 469–491.

  • 10

    Bray, M. & Kwo, O. (2014) Regulating Private Tutoring for Public Good. Policy Options for Supplementary Education in Asia. Hong Kong, Comparative Education Research Centre.

  • 11

    Bray, M., Kwo, O. & Jokić, B. (2015) Introduction. In: M. Bray, O. Kwo & B. Jokić (eds) Researching Private Supplementary Tutoring. Methodological Lessons from Diverse Cultures. Springer. pp. 3–19.

  • 12

    Ceglédi T. & Szabó A. É. (2014) Középiskolások és hallgatók az árnyékoktatásban. In: Ceglédi T., Gál. A. & Nagy Z. (eds) Határtalan oktatáskutatás. Tanulmányok a 75 éves Kozma Tamás részére. Debrecen, Center for Higher Education Research & Development.

  • 13

    Dawson, W. (2010) Private Tutoring and Mass Schooling in East Asia. Reflections of Inequality in Japan, South Korea, and Cambodia. Asia Pacific Education Review, Vol. 11. No. 1. pp. 14–24.

  • 14

    Dierkes, J. (2010) Teaching in the Shadow. Operators of Small Shadow Education Institutions in Japan. Asia Pacific Education Review, Vol. 11. No. 1. pp. 25–35.

  • 15

    Długosz, P. (2017) Korepetycje uczniów jako przykład praktyki w polu edukacyjnym w Polsce, na Ukrainie i na Węgrzech. Kwartalnik Pedagogiczny, Vol. 244. No. 2. pp. 108–133.

  • 16

    Doherty, C. & Dooley, K. (2018) Responsibilising Parents. The Nudge Towards Shadow Tutoring. British Journal of Sociology of Education, Vol. 39. No. 4. pp. 551–566.

  • 17

    Entrich, S. R. (2018) Shadow Education and Social Inequalities in Japan. Evolving Patterns and Conceptual Implications. Springer.

  • 18

    George, C. (1992) Time to Come out of the Shadows. Straits Times, No. 4. (April) p. 28.

  • 19

    Ghosh, P. & Bray, M. (2020) Schools Systems as Breeding Grounds for Shadow Education. Factors Contributing to Private Supplementary Tutoring in West Bengal, India. European Journal of Education. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/ejed.12412 [Letöltve: 2020. 05. 21.]

  • 20

    Gordon Győri J. (1998) Mitől hatékony még a japán oktatás. A hivatalos oktatási rendszer tanítási óráin kívüli képzés és oktatás Japánban. Magyar Pedagógia, Vol. 98. No. 4. pp. 273–317.

  • 21

    Gordon Győri J. (2008) Tömegoktatás és kiegészítő magánoktatás-ipar. Educatio, Vol. 17. No. 2. pp. 253–274.

  • 22

    Gordon Győri J. (2020) Shadow Education. Opportunity for Development. European Journal of Education, Vol. 55. No. 3. pp. 305–310.

  • 23

    Fülöp M. & Gordon Győri J. (2020) Magyar középiskolások és egyetemisták nézetei az árnyékoktatás és a verseny kapcsolatáról. Megjelenés alatt.

  • 24

    Ho Nga Hon, H. K. (2010) Hong Kong’s Shadow Education. Private Tutoring in Hong Kong. The Hong Kong Anthropologist, Vol. 4. No. 10. pp. 62–85.

  • 25

    Hussein, M. G. A. (1987) Private Tutoring. A Hidden Educational Problem. Educational Studies in Mathematics, Vol. 18. No. 1. pp. 91–96.

  • 26

    Imre A. (2020) Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán és iskolán kívüli tanulás az általános iskolában. Educatio, Vol. 29. No. 2. pp. 222–242.

  • 27

    Inkei P., Koncz G. & Pőcze G. (1988) The Diversification of the Educational Field in Hungary. Paris, Unesco International Institute for Educational Planning.

  • 28

    Józsa K. & Nikolov M. (2005) Az angol és német nyelvi készségek fejlettségét befolyásoló tényezők. Magyar Pedagógia, Vol. 105. No. 3. pp. 307–337.

  • 29

    Kalmár É. (1995) A kínai vizsgarendszer. Educatio, Vol. 4. No. 3. pp. 501–511.

  • 30

    Kassotakis, M. & Verdis, A. (2018) Shadow Education in Greece. Characteristics, Consequences and Eradication Efforts. In: M. Bray, A. E. Mazawi & R. G. Sultana (eds) Power Dynamics and Implications for Learning and Equity. Rotterdam, Sense Pulbishers. pp. 93–113.

  • 31

    Kim, Y. Ch. & Jung, J. (2019a) Shadow Education as Worldwide Curriculum Studies. Palgrave Macmillan.

  • 32

    Kim, Y. Ch. & Jung, J. (2019b) Conceptualizing Shadow Curriculum. Definition, Features and the Changing Landscapes of Learning Cultures. Journal of Curriculum Studies, Vol. 51. No. 2. pp. 141–161.

  • 33

    Kobakidze, M. N. (2018) Teachers as Tutors. Market Dynamics in Georgia. Springer.

  • 34

    Kobakidze, M. N. & Suter, L. (2020) The Global Diversity of Shadow Education. European Journal of Education. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/ejed.12411 [Letöltve: 2020. 05. 21.]

  • 35

    Kobayashi, Y. (2018) The Effect of Shadow Education Vouchers after the Great East Japan Earthquake. Evidence from Regression Discontinuity Design. Tokyo, Reiti.

  • 36

    Kosunen, S. (2018) Access to Higher Education in Finland. Emerging Processes of Hidden Privatization. Nordic Journal of Studies in Educational Policy, Vol. 4. No. 2. pp. 67–77.

  • 37

    Lee, S. (2006) Prestige-oriented View of College Entrance and Shadow Education in South Korea. Factors Influencing Parental Expenditures on Private Tutoring. Doctoral thesis. Kézirat.

  • 38

    Manzon, M. & Areepattamannil, S. (2014) Shadow Educations. Mapping the Global Discourse. Asia Pacific Journal of Education, Vol. 34. No. 4. pp. 389–402.

  • 39

    Marimuthu, T., Singh, J. S., Ahmad, K., Lim, H. K., Mukherjee, H., Osman, S., Chelliah, T., Sharma, J. R., Salleh, N. M., Yong, L., Lim, T. L., Sukumaran, S., Thong, L. K. & Jamaluddin, W. (1991) Extra-school Instruction, Social Equity and Educational Quality [in Malaysia]. Singapore, International Development Research Centre.

  • 40

    Mayer J. (2003) A tanulók munkaterheiről. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 53. No. 7–8. pp. 70–87.

  • 41

    Montello, D. R. (2018) Handbook of Behavioral and Cognitive Geography. Edward Elgar Publishing.

  • 42

    Murnane, R. J., Waldman, M. R., Willett, J. B., Bos, M. S. & Vegas, E. (2017) The Consequences of Educational Voucher Reform in Chile. Inter-American Development Bank Education Division.

  • 43

    Pásku J. & Münnich, Á. (2000) Az extrakurrikuláris oktatás nem specifikus hatásai. Magyar Pedagógia, Vol. 100. No. 1. pp. 59–77.

  • 44

    Polónyi I. (2020). Az árnyékoktatás oktatásgazdasági közelítésben. Educatio, Vol. 29. No. 2. pp. 188–204.

  • 45

    Qin, L., Qin, Y., Chi, M. & Ma, J. (2019) 影子教育研究的发展脉络探析 [Az árnyékoktatás kutatásának története.] 教育学术月刊, No. 5. pp. 70–77, 95.

  • 46

    Rohlen, Thomas P. (1980) The Juku Phenomenon. An Exploratory Essay. Journal of Japanese Studies, Vol. 6. No. 2. pp. 207–242.

  • 47

    Samson, A. (2017, ed.) The Behavioral Economics Guide 2017 (with an Introduction by Cass Sunstein). http://www.behavioraleconomics.com [Letöltve: 2020. 05. 17.]

  • 48

    Setényi J. (2020) Az „árnyékoktatás” metaforájától a tanulási rendszerekig. Educatio, Vol. 29. No. 2. pp. 261–278.

  • 49

    Silber, K. H. (1972) The Learning System. A New Approach to Facilitating Learning Based on Freedom. The Future and Educational Technology. http://www.iirp.edu/images/pdf/92906_THE_LEARNING_SYSTEM7.pdf [Letöltve: 2020. 05. 17.]

  • 50

    Stevenson, D. & Baker, D. (1992) Shadow Education and Allocation in Formal Schooling. Transition to University in Japan. American Journal of Sociology. Vol 97. No. 6. pp. 1639–1657.

  • 51

    Suter, L. E. (2016) Outside School Time. An Examination of Science Achievement and Non-cognitive Characteristics of 15-year Olds in Several Countries. International Journal of Science Education, Vol. 38. No. 4. pp. 663–687.

  • 52

    Szemerszki M. (2020) Különórák az iskolában és az iskolán kívül. Educatio, Vol. 29. No. 2. pp. 205–221.

  • 53

    Szénay M. (2003) A diákok „munkaideje”. In: Mayer J. (ed.) A tanulók munkaterhei Magyarországon. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. http://ofi.hu/tudastar/tanulok-munkaterhei/diakok-munkaideje [Letöltve: 2020. 05. 17.]

  • 54

    Tooley, J. (1999) The Global Education Industry. Lessons from Private Education in Developing Countries. London, The Institute of Economic Affairs.

  • 55

    Tsiplakides, I. (2018) Shadow Education and Social Class Inequalities in Secondary Education in Greece. The Case of Teaching English as a Foreign Language. International Journal of Sociology of Education, Vol. 7. No. 1. pp. 71–93.

  • 56

    Ural, A. (2012) The Dershane Business in Turkey. Neoliberal Transformation of Education in Turkey. In: K. İnal & G. Akkaymak (eds) Neoliberal Transformation of Education in Turkey. Political and Ideological Analysis of Educational Reforms in the Age of the AKP. Springer. pp. 151–163.

  • 57

    Zhang, W. (2019) Regulating Private Tutoring in China. Uniform Policies, Diverse Responses. ECNU Review of Education, Vol. 2. No. 1. pp. 25–43.

  • 58

    Zhang, W. & Bray, M. (2020) Comparative Research on Shadow Education. Achievements, Challenges and the Agenda Ahead. European Journal of Education. Vol. 55. No. 3. pp. 322–341.

  • 59

    Yung, K. W. H. & Bray, M. (2017) Shadow Education. Features, Expansion and Implications. In: T. K. C. Tse & M. Lee (eds) Making Sense of Education in Post-handover Hong Kong. Achievements and Challenges. London, Routledge. pp. 95–111.