A magánoktatási piac egyik kitüntetett területe – különösen az árnyékoktatás felől nézve – az idegennyelv-oktatás. Kevésbé vizsgált téma ugyanakkor, hogy kik és miért válnak magántanárrá, milyen fórumokon hirdetik magukat, kiknek és milyen szolgáltatásokat nyújtanak stb. A tanulmány egy pilotvizsgálat eredményeiről számol be, amelyben két magyar internetes portál 453 angoltanárának és 118 matematikatanárának hirdetéseiből keresett választ a fenti kérdésekre. A hirdetők nemi és életkori összetétele mellett elsősorban négy fő kérdésre fókuszál az elemzés: a) Mennyire fontos a tanári végzettség a magánoktatásban? b) Mennyire rugalmasak a magánoktatók? c) Mennyibe kerül egy magánóra, és legális-e a tevékenység? d) Mit tekintenek a magánoktatók a saját erősségüknek?
One of the crucial areas of the private education market, especially in terms of shadow education, is foreign language teaching. At the same time, less studied topics are who and why they become private teachers, in which forums they advertise their services, to whom and what services they provide, etc. The paper reports the results of a pilot study in which we searched for answers to the above questions from the ads of 453 English teachers and 118 mathematics teachers on two Hungarian online advertisement portals. In addition to the gender and age composition of advertisers, the analysis focuses primarily on four main issues: a) How important is a degree for private tutoring? b) How flexible are private teachers? c) How much does a private lesson cost and is the activity legal? d) What do private tutors consider to be their own strengths?
Andor M. (2002) Diplomás szülők gyerekei. Educatio, Vol. 11. No. 2. pp. 191–210.
Bourdieu P. (1998) Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Lengyel Gy. & Szántó Z. (eds) Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó. pp. 155–177.
Bray, M. (1999) The Shadow Education System: Private Tutoring and Its Implications for Planners. Fundamentals of Educational Planning 61. Paris, UNESCO.
Chang, F.-R. (2019) An Examination of the Self-presentation of the Top Five Franchised English Buxibans in Taiwan. Research in Comparative & International Education, Vol. 14. No. 4. pp. 450–465.
Gordon Győri J. (2008) Tömegoktatás és kiegészítő magánoktatás-ipar. Educatio, Vol. 17. No. 2. pp. 253–274.
Gordon Győri J. (2020) Árnyékoktatás: alapfogalmak, kutatás, lehetőségek. Lásd füzetünkben: pp. 171–187.
Kim, Y. Ch. & Jung, J.-H. (2019) Shadow Education as Worldwide Curriculum. Studies. Chaim, Palgrave Macmillen.
Koh, A. (2014) The „Magic” of Tutorial Centres in Hong Kong: An Analysis of Media Marketing and Pedagogy in a Tutorial Centre. International Review of Education, Vol. 60. No. 6. pp. 803–819.
Laki M. (2006) Az idegennyelv-oktatási piac átalakulása. Közgazdasági Szemle, Vol. 13. No. 10. pp. 880–901.
Lannert J. & Sinka E. (2009, eds) A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése. Kutatási beszámoló. Budapest, TÁRKI-Tudok Zrt.
Luo, J. & Forbes, K. (2019) ‘It’s a Plus Rather Than a Must’: Perspectives On Mainstream Teachers in China on the Influence of Advertised Educational Ethos in Supplementary English Education. Compare:A Journal of Comparative and International Education.https://doi.org/10.1080/03057925.2019.1681937 [Letöltve: 2020. 05. 25.]
Nagy M. (2002): Tanulók, munkaterheik és iskolai eredményességük. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 52. No. 12. pp. 16–44.
Nagy P. T. (2004) Az alternativitás formái a magyar oktatástörténetben. Educatio, Vol. 13. No. 1. pp. 75–97.
Nikolov M. (2007): A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika: nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek tükrében. In: Vágó I. (ed.) Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 43–72.
Polónyi I. (2020) Az árnyékoktatás oktatásgazdasági közelítésben. Lásd jelen füzetünkben: pp. 188–204.
Setényi J. (2020) Az „árnyékoktatás” metaforájától a tanulási rendszerekig. Lásd jelen füzetünkben: pp. 261–278.
Stevenson, D. & Baker, D. (1992): Shadow Education and Allocation in Formal Schooling: Transition to University in Japan. American Journal of Sociology, Vol. 97. No. 6. pp. 1639–1657.