View More View Less
  • 1 Neveléstudományi Tanszék, WJLF, Budapest
Open access

Absztrakt:

A magánoktatási piac egyik kitüntetett területe – különösen az árnyékoktatás felől nézve – az idegennyelv-oktatás. Kevésbé vizsgált téma ugyanakkor, hogy kik és miért válnak magántanárrá, milyen fórumokon hirdetik magukat, kiknek és milyen szolgáltatásokat nyújtanak stb. A tanulmány egy pilotvizsgálat eredményeiről számol be, amelyben két magyar internetes portál 453 angoltanárának és 118 matematikatanárának hirdetéseiből keresett választ a fenti kérdésekre. A hirdetők nemi és életkori összetétele mellett elsősorban négy fő kérdésre fókuszál az elemzés: a) Mennyire fontos a tanári végzettség a magánoktatásban? b) Mennyire rugalmasak a magánoktatók? c) Mennyibe kerül egy magánóra, és legális-e a tevékenység? d) Mit tekintenek a magánoktatók a saját erősségüknek?

  • 1

    Andor M. (2002) Diplomás szülők gyerekei. Educatio, Vol. 11. No. 2. pp. 191–210.

  • 2

    Bourdieu P. (1998) Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Lengyel Gy. & Szántó Z. (eds) Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó. pp. 155–177.

  • 3

    Bray, M. (1999) The Shadow Education System: Private Tutoring and Its Implications for Planners. Fundamentals of Educational Planning 61. Paris, UNESCO.

  • 4

    Chang, F.-R. (2019) An Examination of the Self-presentation of the Top Five Franchised English Buxibans in Taiwan. Research in Comparative & International Education, Vol. 14. No. 4. pp. 450–465.

  • 5

    Gordon Győri J. (2008) Tömegoktatás és kiegészítő magánoktatás-ipar. Educatio, Vol. 17. No. 2. pp. 253–274.

  • 6

    Gordon Győri J. (2020) Árnyékoktatás: alapfogalmak, kutatás, lehetőségek. Lásd füzetünkben: pp. 171–187.

  • 7

    Kim, Y. Ch. & Jung, J.-H. (2019) Shadow Education as Worldwide Curriculum. Studies. Chaim, Palgrave Macmillen.

  • 8

    Koh, A. (2014) The „Magic” of Tutorial Centres in Hong Kong: An Analysis of Media Marketing and Pedagogy in a Tutorial Centre. International Review of Education, Vol. 60. No. 6. pp. 803–819.

  • 9

    Laki M. (2006) Az idegennyelv-oktatási piac átalakulása. Közgazdasági Szemle, Vol. 13. No. 10. pp. 880–901.

  • 10

    Lannert J. & Sinka E. (2009, eds) A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése. Kutatási beszámoló. Budapest, TÁRKI-Tudok Zrt.

  • 11

    Luo, J. & Forbes, K. (2019) ‘It’s a Plus Rather Than a Must’: Perspectives On Mainstream Teachers in China on the Influence of Advertised Educational Ethos in Supplementary English Education. Compare:A Journal of Comparative and International Education.https://doi.org/10.1080/03057925.2019.1681937 [Letöltve: 2020. 05. 25.]

  • 12

    Nagy M. (2002): Tanulók, munkaterheik és iskolai eredményességük. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 52. No. 12. pp. 16–44.

  • 13

    Nagy P. T. (2004) Az alternativitás formái a magyar oktatástörténetben. Educatio, Vol. 13. No. 1. pp. 75–97.

  • 14

    Nikolov M. (2007): A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika: nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek tükrében. In: Vágó I. (ed.) Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 43–72.

  • 15

    Polónyi I. (2020) Az árnyékoktatás oktatásgazdasági közelítésben. Lásd jelen füzetünkben: pp. 188–204.

  • 16

    Setényi J. (2020) Az „árnyékoktatás” metaforájától a tanulási rendszerekig. Lásd jelen füzetünkben: pp. 261–278.

  • 17

    Stevenson, D. & Baker, D. (1992): Shadow Education and Allocation in Formal Schooling: Transition to University in Japan. American Journal of Sociology, Vol. 97. No. 6. pp. 1639–1657.