Összefoglaló. A befogadás (inklúzió) eredetileg a szegénypolitika (szociálpolitika) szakkifejezése volt. Onnan terjedt át a társadalompolitikába és a pedagógiába (gyógypedagógia). A Lisszaboni Egyezmény (2000) óta az Európai Unió hivatalos állásfoglalásaiban visszatérően szerepel mint törekvés a „társadalmi kohézió” erősítésére. A jogvédelem eredete visszanyúlik az 1960-as évtized amerikai polgárjogi mozgalmára. Két eset ismertetésével a szerzők bemutatják a kétféle mozgalom hasonlóságait és különbségeit; összekapcsolva őket a roma/cigány oktatáspolitika dilemmáival. A roma/cigány szegénység még mindig szükségessé teszi a befogadás politikáját. Ugyanakkor a szegénységből kiemelkedő roma/cigány középosztály köreiben erősödik a politizálás szándéka és a jogvédelem igénye.
Summary. “Inclusion” has initially been a social policy term. Its use spread from there to policies of welfare, healthcare and education (special education). Inclusion has repeatedly mentioned since the Treaty of Lisbon (2007) in European Union resolutions as an effort to strengthen “social cohesion”. “Legal protection”, on the other hand, goes back to the American civil rights movement of the 1960s. By describing two Hungarian cases, the authors present the similarities and differences between the two policies; linking them to the dilemmas of Roma education policy. Inclusion as a social policy is still necessary because of existing Roma poverties. At the same time, the intention to politicize and the need for legal protection is growing among the new Roma middle class, which emerges out of poverty and steps into the political arena.
Bátki M. (2011, ed.) Jelenlét. Módszertanmesék a telepi munkáról. Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
EURLEX (2020) Európa 2020. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Aem0028 [Letöltve: 2020. 09. 08.]
Európai Parlament (2007) Lisszaboni Szerződés. https://www.europarl.europa.eu/about-parliament/hu/in-the-past/the-parliament-and-the-treaties/treaty-of-lisbon [Letöltve: 2020. 09. 08.]
Európai Unió (2020) Roma integrációs és regionális politika.https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/policy/themes/social-inclusion/roma-inclusion/ [Letöltve: 2020. 09. 08.]
Feischmidt M. & Szombati K. (2018) A szegénység kisajátítása és szimbolikus újrakeretezése: az „érdemtelenek” rasszizálása és az „érdemesek” etnicizálása. Gyöngyöspata tanulságai. Magyar Tudomány, Vol. 179. No. 6. pp. 885–901.
Forray R. K. (2005) Budapest cigány/roma lakosságának iskolázottsága és foglalkoztatottsága. Educatio, Vol. 14. No. 1. pp. 60–74.
Forray R. K. (2015) Életutak a felsőoktatásban. Romológia, No. 3. pp. 35–45.
Forray R. K. (2017a) Resilience and Disadvantage in Education – A Sociological View. HERJ Hungarian Educational Research Journal, Vol. 7. No. 1. pp. 112–120. DOI: 10.14413/herj.2017.01.09.
Forray R. K. (2017b) Prekariátus és a cigányság. In: Kerülő J. & Jenei T. (eds) Új kutatások a neveléstudományokban. Pedagógusképzés és az inklúzió. Debrecen, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága. pp. 10–15.
Forray R. K. (2020) Cigányiskola vagy vegyes iskola? Új Pedagógiai Szemle, Vol. 70. Nos 5–6. pp. 99–108.
Forray R. K. & Kozma T. (2011) Az iskola térben, időben. Budapest, Új Mandátum Kiadó.
Forray R. K. & Kozma T. (2012) Equal Opportunity and National Identity: Roma Educational Policies in Eastern Europe. In: S. Majhanovic et al. (eds) Education, Dominance and Identity. Rotterdam, Sense Publishers. pp. 34–35.
Forray, R. K. & Óhidy, A. (2019) The Situation of Roma Women in Europe: Increasing Success in Education – Changing Roles in Family and Society. HERJ Hungarian Educational Research Journal, Vol. 9. No. 1. pp. 1–8. DOI: 10.1556/063.9.2019.1.1.
Forray R. K. & Varga A. (2011) Inkluzió a felsőoktatásban. Pécs, Pécsi Tudományegyetem BTK.
Kozma, T. (2018) Learning in Communities: The Essence of Protestantism. HERJ Hungarian Educational Research Journal, Vol. 7. (Supplement 2.) pp. 8–10. DOI: 10.14413/HERJ/7/Supplement 2
Kozma, T. & Tőzsér, Z. (2016) Education and Transition in Hungary: Policy and Research in the Process of Transformation, 1988–2004. HERJ Hungarian Educational Research Journal, Vol. 6. No. 2. pp. 22–39. DOI: 10.14413/HERJ.2016.02.03.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat (2020) Tiszabői Biztos Kezdet Gyerekház. https://maltai.hu/efop-1_4_3-16-2017-00093 [Letöltve: 2020. 09. 08.]
Réthy E. (2013) Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere. Pécs, Comenius Oktató és Kiadó Kft.
Sági M. (2010) Kulturális szegmentáció: „mindenevők”, „válogatósok”, „egysíkúak” és „nélkülözők”. Az „omnivore” – „univore” modell alkalmazhatósága Magyarországon. In: Kolosi T. & Tóth István Gy. (eds) Társadalmi riport. Budapest, TARKI. pp. 288–311.
Salamancai nyilatkozat (1994) Salamancai nyilatkozat és cselekvési tervezet. http://www.rampa.eu/dokumentumok/nemzetkozi/salamancamagyar.pdf [Letöltve: 2020. 09. 08.]
Standing, G. (2011) The Precariat: The New Dangerous Class. London, Bloomsbury Academic.
Varga A. (2014) Inkluzív szakkollégiumi közösség. Iskolakultúra, Vol. 24. No. 5. pp. 28–34.
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. https://www.ilo.org/dyn/natlex/docs/ELECTRONIC/68657/119877/F-778690014/HUN68657%20Hun.pdf [Letöltve: 2020. 09. 08.]