View More View Less
  • a ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet, 1097 Budapest, Ecseri út 3.

Összefoglaló. Az inkluzív intézményvezetés fogalma a 2000-es évek elején került be a pedagógiai szakmai gondolkodásba annak a felismerésnek az eredményeképpen, hogy a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek meghatározó szerepük van az inklúziós politikák átültetésében, a befogadó gyakorlat és az inkluzív iskolai kultúra eredményes megvalósításában (Ainscow–Sandil 2010; Ruairc 2013). A tanulmányban bemutatott kutatás, melyet a European Agency for Special Needs and Inclusive Education 2019-ben indított (Supporting Inclusive School Leadership, SISL), három szakaszban vizsgálja a részt vevő tagállamok szakpolitikáit, illetve intézményi gyakorlatait. A projekt célja az inkluzív intézményvezetést elősegítő szakpolitikai környezet bemutatása, azoknak a kompetenciáknak a leírása, melyek a sikeres inkluzív intézményvezetőt, illetve intézményvezetést jellemezhetik, illetve a képzés, továbbképzés és a professzionális fejlődés lehetőségeinek támogatása önértékelő eszköz kidolgozásával.

Summary. The concept of inclusive school leadership was introduced into pedagogical professional thinking in the early 2000s, as a result of the realisation that the leaders of educational institutions have a decisive role in transposing inclusive policies, effective implementation of inclusive practices and inclusive school culture (Ainscow and Sandill, 2010; Ruairc, 2013). The research presented in the study, launched by the European Agency for Special Needs and Inclusive Education in 2019 (Supporting Inclusive School Leadership SISL) examines the policies and institutional practices of the participating member states in 3 phases. The aim of the project is to present a policy environment conducive to inclusive institution-management, to describe the competences that can characterise a successful inclusive leader of institution or institution management, and to support the opportunities for training, further training and professional development by developing a self-assessment tool.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Ainscow, M. & Sandill, A. (2010) Developing Inclusive Education Systems: The Role of Organisational Cultures and Leadership. International Journal of Inclusive Education, Vol. 14. No. 4. (June) pp. 401–416.

  • 2

    Arató F. & Varga A. (2004) Együttműködés az együttnevelésért. Educatio, Vol. 13. No. 3. pp. 503–507. http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=10

  • 3

    Baráth T. (2006) Az iskolavezetés jellemzői és az intézmény eredményessége, hatékonysága. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 56. Nos 7–8. pp. 56–72.

  • 4

    Bass, B. M. (1985) Leadership and Performance beyond Expectations. New York, Free Press.

  • 5

    Booth, T. & Ainscow, M. (2002, 3rd edition 2011) Index for Inclusion: Developing Learning and Participation in Schools. Revised edition. Bristol (UK), Centre for Studies on Inclusive Education. https://www.eenet.org.uk/resources/docs/Index%20English.pdf [Letöltve: 2020. 03. 02.]

  • 6

    Centrál5: Közép-Európai Kompetencia Keretrendszer Iskolavezetőknek. Tempus Közalapítvány 2013. http://oktataskepzes.tka.hu/content/documents/Central5_fuzet_2013_HU_web.pdf [Letöltve: 2020. 03. 04.]

  • 7

    Csányi Y. & Perlusz A. (2001) Integrált nevelés – inkluzív iskola. In: Báthory Z. & Falus I. (eds) Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Budapest, Osiris Kiadó. pp. 314–332.

  • 8

    Csányi Y. & Zsoldos M. (1994) Világkonferencia a speciális szükségletűek neveléséről. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 44. No. 12. pp. 41–50.

  • 9

    Day, Ch. & Sammons, P. (2016) The Impact of Leadership on Student Outcomes: How Successful School Leaders Use Transformational and Instructional Strategies to Make a Difference. Educational Administration Quarterly, Vol. 52. No. 2. pp. 221–258.

  • 10

    European Agency (2015) European Agency for Special Needs and Inclusive Education. https://www.european-agency.org/projects/SISL [Letöltve: 2020. 08. 31.]

  • 11

    European Agency (2020) European Agency for Special Needs and Inclusive Education. https://www.european-agency.org/sites/default/files/ra_lessons_from_european_policy_and_practice-web_0.pdf [Letöltve: 2020. 08. 31.]

  • 12

    Fazekas A. (2020) Az inkluzív intézményről, inkluzív intézményvezetésről alkotott vélemények Celldömölk járás intézményvezetőinek körében. Szakdolgozat. Budapest, ELTE BGGYK.

  • 13

    Gereben Ferencné (2004) Diagnosztika és gyógypedagógia. In: Gordosné Szabó A. (ed.) Gyógyító pedagógia – nevelés és terápia. Budapest, Medicina Könyvkiadó. pp. 87–104.

  • 14

    Halász G. (2004) A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása: európai politikák és hazai kihívások. Új Pedagógiai Szemle , Vol. 54. No. 2. pp. 28–37.

  • 15

    Kézikönyv (2019) Kézikönyv Általános Iskolák számára. Ötödik, javított kiadás 2019. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/2019_psze/PSZE_altisk_kezikonyv.pdf [Letöltve: 2020. 03. 07.]

  • 16

    Komplex Alapprogram Koncepciója (2018) A Komplex Alapprogram Koncepciója. Révész László, K. Nagy Emese & Falus Iván (eds) Eger, Líceum Kiadó.

  • 17

    Könczei Gy. & Hernádi I. (2011) A fogyatékosságtudomány főfogalma és annak változásai. In: Nagy Zita É. (ed.) Az akadályozott és az egészségkárosodott emberek élethelyzete Magyarországon. Kutatási eredmények a TÁMOP 5.4.1 projekt kutatási pillérében. Budapest, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. pp. 7–28.

  • 18

    Kőpatakiné Mészáros M. (2004) Közben felnő egy elfogadó nemzedék. A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata. Új Pedagógiai Szemle , Vol. 54. No. 2. pp. 38–48.

  • 19

    Lányiné Engelmayer Á. (1987) Az integrációs nevelési kísérletek pszichológiai megközelítésből. Pedagógiai Szemle, Vol. 37. No. 9. pp. 931–935.

  • 20

    Nagyné Schiffer Cs. (2011) Az inkluzív iskolák fejlesztése. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola.

  • 21

    Navickaitė, K. (2013) What Does a City Master Plan Tell about Our Safety? Comparative Analysis of Vilnius, Kaunas, and Klaipeda. Social Sciences, Vol. 80. No. 2. pp. 64–76.

  • 22

    Országos Tanfelügyelet (2019) Országos Tanfelügyelet Kézikönyv Óvodák számára. Ötödik, javított kiadás 2019. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/2019_psze/PSZE_ovodai_kezikonyv.pdf [Letöltve: 2020. 03. 07.]

  • 23

    Papp G. (2002) Tanulásban akadályozott gyermekek iskolai integrációja a szakemberek közötti kooperáció tükrében. Magyar Pedagógia, Vol. 102. No. 2. pp. 159–178.

  • 24

    Papp G. (2004) Tanulásban akadályozott gyermekek a többségi általános iskolában. Pécs, Comenius BT.

  • 25

    Papp G., Perlusz A., Schiffer Cs., Szekeres Á. & Takács I. (2012) Két út van előttem…? Speciális és többségi intézmények közötti kooperáció és konkurencia a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. Gyógypedagógiai Szemle, Vol. 40. No. 2. pp. 170–187.

  • 26

    Perlusz A. & Balázs J. (2008) Az empátia, tolerancia és segítőkészség vizsgálatára kidolgozott eljárás első alkalmazásának tapasztalatai. Iskolakultúra, Vol. 18. Nos 1–2. pp. 92–98.

  • 27

    Ruairc, G. Mac, Ottesen, E. & Precey, R. (2013) Leadership for Inclusive Education: Values. Vision and Voices Sense Publishers.

  • 28

    Varga A. (2006) Multikulturalizmus – inkluzív oktatási rendszer. In: Forray R. K. (ed.) Ismeretek a Romológia Alapképzési Szakhoz. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet. pp. 145–159.

  • 29

    Varga A. (2015a) Az inklúzió szemlélete és gyakorlata. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Wlislocki Henrik szakkollégium.

  • 30

    Varga A. (2015b) Lemorzsolódás, vagy inklúzió. https://www.academia.edu/11899909/Lemorzsol%C3%B3d%C3%A1s_vagy_inkl%C3%BAzi%C3%B3 [Letöltve: 2020. 03. 06.]

  • 31

    UNESCO (2005) Guidelines for Inclusion: Ensuring Access to Education for All. Document code: ED.2004/WS/39. Collation: 37 p. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000140224

  • 32

    United Nations (1989) Convention on the Rights of the Child United Nations, 1989. https://www.unicef.org/child-rights-convention/what-is-the-convention

  • 33

    United Nations (2006) Convention on the Rights of Persons with Disabilities and Optional Protocol United Nations, 2006. https://www.un.org/disabilities/documents/convention/convoptprot-e.pdf

  • 34

    1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300079.TV [Letöltve: 2020. 08. 28.]

  • 35

    1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv [Letöltve: 2020. 08. 28.]

  • 36

    2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv [Letöltve: 2020. 08. 28.]

  • 37

    326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300326.kor [Letöltve: 2020. 02. 28.]

  • 38

    20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm [Letöltve: 2020. 08. 28.]

  • 39

    1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv [Letöltve: 2020. 08. 31.]

  • 40

    2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700092.tv