Összefoglaló. A tanulmány az iskolai egyenlőtlenségek alakulását vizsgálja a kétezres évek második évtizedében. A tanulói összetétel bizonyos szociális háttérváltozói szerint nőttek az egyenlőtlenségek az elmúlt évtizedben, az SNI, illetve a BTMN tanulók iskolarendszerben való eloszlása viszont egyenletesebb lett az alsófokú iskolarendszerben. Országos szinten a többiskolás települések közötti egyenlőtlenségek jobban nőttek, mint az egyiskolás települések között. Az is bizonyítást nyert, hogy inkább a hátrányos helyzetű tanulók elkülönülése jellemzőbb, mint a jobb helyzetben lévő tanulóké. A relatíve jobb helyzetben lévő településeken nőttek jobban az egyenlőtlenségek. Az egyenlőtlenségek alakulása mögött elsősorban az egyházi iskolák térnyerése, illetve az iskolakörzeten kívülről történő beiskolázási gyakorlat játszik főszerepet, míg a demográfiai folyamatok gyakorlatilag nincsenek hatással az egyenlőtlenségek alakulására.
Summary. The study examines the development of school inequalities in the second half of the 2000s. According to certain social background variables of the student composition, inequalities have increased in the last decade, while the distribution of SEN (special educational needs) and ALBD (adaptation, learning and behavioral difficulties) students in the school system has become more even in the primary school system. At the national level, inequalities between multi-school settlements increased more than between single-school settlements. It has also been shown that segregation of disadvantaged students is more common than that of better students. Inequalities increased more in relatively better settlements. The main factors behind the development of inequalities are the rise of church schools and the practice of enrollment outside the school district, while demographic processes have practically no effect on the development of inequalities.
Berényi E. (2018) Szabad iskolaválasztás és szegregáció. In: Fejes B. & Szűcs N. (eds) Én Vétkem – Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 57–66.
Ceriani, L. & Verme, P. (2012) The Origins of the Gini Index: Extracts from Variabilità e Mutabilità (1912) by Corrado Gini. The Journal of Economic Inequality, Vol. 10. No. 3. pp. 421–443.
Ercse K. (2018) Az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregáció mechanizmusa. In: Fejes B. & Szűcs N. (eds) Én Vétkem. – Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 177–200.
Ercse K. (2019) Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata. Iskolakultúra, Vol. 29. Nos 3–4. pp. 134–137.
Farkas Zs. (2015) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek, fiatal felnőttek számának csökkenése mögött húzódó okok vizsgálata. In: Szociálpolitikai monitoring tanulmányok. Budapest, TÁRKI. pp. 51–85.
Feischmidt M. &Vidra ZS. (2011) Az oktatási integráció társadalmi lenyomatai. In: Bárdi N. & Tóth Á. (eds) Asszimiláció, integráció, szegregáció: párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban. Budapest, Argumentum Kiadó és Nyomda Kft. pp. 57–93.
Fejes B. & Szűcs N. (2018, eds) Én Vétkem. – Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület.
Hermann Z. & Varga J. (2016) Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: részarányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények. In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi Riport. Budapest, TÁRKI. pp. 311–333.
Hoover, E. M. & Giarratani, F. (1984) An Introduction to Regional Economics. New York, Knopf.
Hricsovinyi J. & Józsa K. (2018) Iskolaválasztás és szelekció. In: Fejes B. & Szűcs N. (eds) Én Vétkem. – Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 129–146.
Kertesi G. & Kézdi G. (2005a) Általános iskolai szegregáció, I. rész. Közgazdasági Szemle, Vol. 52. No. 4. pp. 317–355.
Kertesi G. & Kézdi G. (2005b) Általános iskolai szegregáció, II. rész. Közgazdasági Szemle, Vol. 52. No. 5. pp. 462–479.
Kertesi G. & Kézdi G. (2009) Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után. Közgazdasági Szemle, Vol. 56. No. 11. pp. 959–1000.
KSH Tájékoztatási Adatbázis – Segélyezés (6.2.4.5). Idősoros adatok 2000 és 2018 között. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp009c.html?down=2207#
Nemes Nagy J. (2005) Regionális elemzési módszerek. Budapest, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA–ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport.
Neumann E. (2018) A „társadalom torkán lenyomott helyzet” – konfliktusok és egyeztetések az oktatási integrációról és a tanulók elosztásáról egy magyar városban. Fejes B. & Szűcs N. (eds) Én Vétkem. – Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 251–267.
OECD-PISA 2018 https://www.oecd.org/pisa/PISA%202018%20Insights%20and%20Interpretations%20FINAL%20PDF.pdf, https://www.oecd.org/pisa/publications/PISA2018_CN_HUN.pdf [Letöltve: 2020. 08. 06.]
Radó P. (2008) A közoktatás szelektivitása mint a roma szegregáció általános kontextusa. In: Fejes B. & Szűcs N. (eds) Én Vétkem. – Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 31–55.
Theil, H. (1972) Statistical Decomposition Analysis with Applications in the Social and Administrative Sciences. Amsterdam, North-Holland Publishing Company.
Tomasz G. (2017) Erősödő egyházi jelenlét az oktatásban. Educatio, Vol. 26. No. 1. pp. 94–112.
Varga A. (2013) Hátrányos helyzet az új szabályozási környezetben. Iskolakultúra, Vol. 23. Nos 3–4. pp. 134–137.
Velkey G. (2019) Térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelésük az alapfokú oktatás hazai rendszerében. Tér és Társadalom, Vol. 33. No. 4. pp. 104–131.