Educatio
Volume/Issue:
Volume 29: Issue 3
Diverzitás és inklúzió a felsőoktatásban +
Authors:
Aranka Varga Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Aranka Varga in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Kitti Vitéz Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Kitti Vitéz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
István Orsós Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by István Orsós in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Bálint Fodor Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Bálint Fodor in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Gergely Horváth Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Gergely Horváth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
449–464
Online Publication Date:
23 Feb 2021
Publication Date:
23 Feb 2021
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.8
Keywords:
inclusion; diversity; higher education; inclusive excellence;
Keywords (Hungarian):
inklúzió; diverzitás; felsőoktatás; inclusive excellence;
Open access

Összefoglaló. Tanulmányunk hazai és nemzetközi írásokra támaszkodva tisztázza az inklúzió és a diverzitás fogalomkörét. Vizsgáljuk, hogy miként vált a felsőoktatás jellemzőjévé a diverzitás, valamint az inkluzivitás fókuszba kerülése mögött meghúzódó további okokat és következményeket. Kérdőíves kutatásunk arra irányult, hogy a Pécsi Tudományegyetem diverz hallgatói köre (N: 809) mennyire részese az egyetemi közösségi és tudományos életnek, mutatnak-e különbséget a társadalmi hátránnyal küzdők a bevonódásban. Az eredmények rámutattak, hogy a nagy egyetemi programokon a társadalmi hátrányban levők alulreprezentáltak, azonban a szakkollégiumok és egyéb mikroközösségek nagyobb mértékben képesek a személyes megszólításra, az inkluzív közeg biztosítására.

Summary. Our study clarifies the concepts of inclusion and diversity based on domestic and international studies. We examine how diversity has become a feature of higher education, and the additional causes and consequences behind the focus of inclusivity. Our questionnaire study explored the extent to which the diverse group of students of the University of Pecs (N: 809) is involved in the university social and academic life, and whether those with social disadvantages show a difference in involvement. The results revealed that socially disadvantaged students are underrepresented in large university programmes, however, student colleges and other micro-communities are more able to address these students in a personal way and to provide an inclusive environment.

  • 1

    Arató F. & Varga A. (2015, ed.) Inclusive University: How to Increase Academic Excellence Focusing on the Aspects of Inclusion. University of Pécs, Faculty of Humanities, Institute of Education, Pécs. Autonomy and Responsibility Study Volumes IV. http://kompetenspedagogus.hu/sites/default/files/arato-f-varga-a-inclusive-university-univ-pecs-2015.pdf [Letöltve: 2020. 07. 25.]

  • 2

    Bailey, M. & Dynarski, S. (2011) Gains and Gaps: Changing Inequality in U.S. College Entry and Completion. Cambridge, National Bureau of Economic Research.

  • 3

    Bauman, G., Bustillos, L., Bensimon, E., Brown, Ch. & Bartee, R. (2005) Achieving Equitable Educational Outcomes with All Students:The Institution’s Roles and Responsibilities, Association of American Colleges and Universities. Washington (DC) USA.

  • 4

    Bereményi Á. & Durst J. (2021, előkészületben) Meaning Making and Resilience among Academically High-Achieving Roma Women. Szociológiai Szemle.

  • 5

    Brusoni, M., Damian, R., Sauri, J. G. & Jackson, S. (2014) The Concept of Excellence in Higher Education. European Association for Quality Assurance in Higher Education AISBL. Brussels.

  • 6

    Burgstahler, S. (2015) Universal Design of Higher Education: From Principles to Practice. Second edition. Boston, Harvard Education Press.

  • 7

    Casey, L. (2016) The Casey Review: A Review into Opportunity and Integration. London, Department for Communities and Local Government. https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/575973/The_Casey_Review_Report.pdf [Letöltve: 2020. 07. 20.]

  • 8

    Ceglédi T. (2018) Ugródeszkán. Reziliencia és társadalmi egyenlőtlenségek a felsőoktatásban. Oktatáskutatók Könyvtára 4. Cherd Hungary.

  • 9

    Claeys-Kulik, A., L. Jorgensen, T. E. & Ströber, H. (2019) Diversity, Equity and Inclusion in European Higher Education Institutions. Results from the INVITED project. European University Association asbl. Brussels (Belgium).

  • 10

    Coombs, P. H. (1971) Az oktatás világválsága. Rendszerelemzés. Budapest, Tankönyvkiadó.

  • 11

    Cooper, M. (2010, ed.) Changing the Culture of the Campus: Towards an Inclusive Higher Education – Ten Years on. London, European Access Network.

  • 12

    Cooper, M. (2012, ed.) Student Diversity in Higher Education: Conflicting Realities – Tensions affecting policy and action to widen access and participation. European Access Network, London.

  • 13

    Danowitz, M. A. & Tuitt, F. (2011) Enacting Inclusivity through Engaged Pedagogy: A Higher Education Perspective. Equity & Excellence in Education, Vol. 44. No. 1. pp. 40–56.

  • 14

    Dezső R. (2015) Plurális intelligencia-koncepciók, tanulásközpontú pedagógiai megközelítések és az inkluzivitás összefüggései. In: Arató F. & Varga A. (eds) Befogadó Egyetem.Az akadémiai kiválóság fejlesztése az inklúzió szempontjainak érvényesítésével. Autonómia és Felelősség Tanulmánykötetek III. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi intézet. pp. 75–88.

  • 15

    Durst J. & Bereményi Á. (2020, előkészületben) “I Felt I Arrived Home”: The Minority Trajectory of Mobility for First-In-Family Hungarian Roma Graduates. In: M. M. Mendes & S. O. Toma (eds) Social and Economic vulnerability of Roma People. Berlin, Springer.

  • 16

    Fehérvári A., Misley H., Széll K., Szemerszki M. & Veroszta Zs. (2016) A felsőoktatás szociális dimenziója. Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás. Budapest, Tempus Közalapítvány.

  • 17

    Guo, S. & Jamal, Z. (2007) Nurturing Cultural Diversity in Higher Education: A Critical Review of Selected Models. Canadian Journal of Higher Education, Vol. 37. No. 2. pp. 27–49.

  • 18

    Harris, T. N. & Lee, C. N. (2019) Advocate-Mentoring: A Communicative Response to Diversity in Higher Education. Communication Education, Vol. 68. No. 1. pp. 103–113.

  • 19

    Hegedűs R. (2020) Kompetenciák-Hátrányok-Térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? (Kézirat.)

  • 20

    Hinz, A. (2002) Von der Integration zur Inklusion – terminologisches Spiel oder konzeptionelle Weiterentwicklung. Zeitschrift für Heilpädagogik, Vol. 53. No. 9. pp. 354–361.

  • 21

    Híves T. & Kozma T. (2014) Az expanzió vége? Educatio, Vol. 23. No. 2. pp. 239–252.

  • 22

    Hurtado, S., Alvarez, C. L., Guillermo, W. Ch., Cuellar, M. & Arellano, L. (2012) A Model for Diverse Learning Environments the Scholarship on Creating and Assessing Conditions for Student Success. In: J. C. Smart & M. B. Paulsen (eds) Higher Education: Handbook of Theory and Research, Higher Education: Handbook of Theory and Research 27. Springer Science and Business Media B.V. pp. 41–122.

  • 23

    Hurtado, S. & Ruiz, A. A. (2015) Thinking about Race: The Salience of Racial Identity at Two- and Four-Year Colleges and the Climate for Diversity. Journal of Higher Education, Vol. 86. No. 1. pp. 127–155.

  • 24

    Kéri K. (2015) Befogadás és/vagy kirekesztés a régi egyetemeken. In: Arató F. & Varga A. (eds) Befogadó Egyetem. megj. helye és kiadója érvényesítésével. pp. 219–229.

  • 25

    Lombardi, A., Murray, C. & Dallas, B. (2013) University Faculty Attitudes Toward Disability and Inclusive Instruction: Comparing Two Institutions. Journal of Postsecondary Education and Disability, Vol. 26. No. 3. pp. 221–232.

  • 26

    Magnus, C. D. & Lundin, M. (2016) Challenging Norms: University Students’ Views on Heteronormativity as a Matter of Diversity and Inclusion in Initial Teacher Education. International Journal of Educational Research, Vol. 79. pp. 76–85.

  • 27

    Maples, R. (2014) The Legacy of Desegregation: The Struggle for Equality in Higher Education. Palgrave-MacMillan.

  • 28

    May, H. & Bridger, K. (2010) Developing and Embedding Inclusive Policy and Practice in Higher Education. York, The Higher Education Academy.

  • 29

    Milem, J., Chang, M. & Antonio, A. (2005) Making Diversity Work: A Researched Based Perspective. Washington (DC), Association of American Colleges and Universities.

  • 30

    Musu-Gillette, L., Robinson, J., McFarland, J., KewalRamani, A., Zhang, A. & Wilkinson-Flicker, S. (2016) Status and Trends in the Education of Racial and Ethnic Groups 2016 (NCES 2016-007). Washington (DC) U.S. Department of Education, National Center for Education Statistics.

  • 31

    Myers, B. (2016) The Flagship Diversity Divide. The Chronicle of Higher Education.

  • 32

    Nolan, J. & Targett, N. (2017) Developing and Sustaining Inclusive Excellence and a Safe, Healthy, Equitable Campus Community at UNH. Interim Report Presidential Task Force on Campus Climate. New Hempshire.

  • 33

    O’Donnel, K., Hecsh, J., Underwood, T., Loker, W., Trecher, S. A., David, D., White, A. (2011) Putting High-Impact Practices and Inclusive Excellence at the Center of GE Reform: Lessons from the California State University LEAP Initiative. Peer Review, Vol. 13, No. 2. (Spring) pp. 22–25.

  • 34

    Papp G. (2012) Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. Gyógypedagógiai Szemle, Vol. 40. Nos 4–5. pp. 295–304.

  • 35

    Polónyi I. (2014) Régi, új felsőoktatási expanzió. Educatio, Vol. 1. pp. 1–21.

  • 36

    Polónyi I. (2019) Egyetemek és régiójuk – különös tekintettel a Debreceni Egyetemre. Debreceni Szemle, Vol. 27. No. 1. pp. 23–24.

  • 37

    Presidency Conclusions (2000) Presidency Conclusions – Lisbon European Council, 23 – 24 March 2000. http://www.europarl.europa.eu/summits/lis1_en.htm [Letöltve: 2020. 08. 15.]

  • 38

    Proity P. (2020) Inklúzió a felsőoktatásban. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők a felsőoktatási felvételi eljárásban. Szakdolgozat. PTE BTK.

  • 39

    PTE adatbázis (2019)

  • 40

    Rayman J. & Varga A. (2015) Reziliencia és inklúzió. Romológia, Vol. 3. No. 10. pp.12–24.

  • 41

    Solomon, A., Rollins C., Brown, L. D. & Wright, H. L. (2017) Data-Driven Action Plans for Student Success and Inclusive Excellence. Washington, Association of American Colleges and Universities.

  • 42

    Sweeney, K. (2013) Inclusive Excellence and Underrepresentation of Students of Color in Study Abroad. Interdisciplinary Journal of Study Abroad, Vol. 23. pp. 1–21.

  • 43

    UNESCO (1994) Salamanca Statement and Framework for Action on Special Needs Education. Salamanca, 7–10 June 1994.

  • 44

    UNESCO (2005) Guidelines for Inclusion: Ensuring Access to Education for All. Paris, UNESCO.

  • 45

    UNESCO (2009a) Policy Guidelines on Inclusion in Education. Paris, United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization.

  • 46

    UNESCO (2009b) Defining an Inclusive Education Agenda: Reflections around the 48th Session of International Conference on Education. Geneva, UNESCO IBE.

  • 47

    Varga A. (2015a) Hátrányos helyzet és iskolarendszer. In: Kozma T., Kiss V. Á., Jancsák Cs. & Kéri K. (eds) Tanárképzés és oktatáskutatás. Debrecen, HERA. pp. 621–633.

  • 48

    Varga A. (2015b, ed.) PRÓBATÉTEL – A pécsi roma szakkollégiumi program értékelése. Pécs, PTE. https://wlislocki.pte.hu/sites/wlislocki.pte.hu/files/oldal_mo/00_whsz_hun_beliv_print.pdf [Letöltve: 2020. 08. 15.]

  • 49

    Varga A., Deli K. & Fodor B. (2019) A felsőoktatás befogadóvá válásának szemléleti kerete és gyakorlati megvalósítása a Pécsi Tudományegyetemen. Educatio, Vol. 28. No. 4. pp. 755–766.

  • 50

    Williams, D. A., Joseph, B. B. & Shederick, A. Mc. (2005) Toward a Model of Inclusive Excellence and Change in Postsecondary Institutions. Washington (DC), Association of American Colleges and Universities.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 86 26
May 2024 0 29 24
Jun 2024 0 32 11
Jul 2024 0 25 5
Aug 2024 0 21 16
Sep 2024 0 83 19
Oct 2024 0 25 6