View More View Less
  • a MTA-PE Budapest Rangsor Kutatócsoport, Budapest
  • | b Pannon Egyetem, Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.
  • | c Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok Osztálya, Budapest
  • | d BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék, Budapest
  • | e iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg
Open access

Összefoglaló. A hazai felsőoktatási intézmények lényegében csak a presztízs növelése érdekében igyekeznek előrelépni a nemzetközi rangsorokban. Bár ezeket a rangsorokat rengeteg kritika éri, szerepük megkerülhetetlen, és valóban befolyásolják az intézmények megítélését. Ezért az intézmények hajlandóak akár erőfeszítéseket is tenni, javítani azokon a mutatókon, amelyek a rangsorkészítés alapját képezik. Tanulmányunkban azt mutatjuk be, hogy az egyes rangsorokban milyen mutatók alapján alakul ki a magyarországi felsőoktatási intézmények pozíciója.

Summary. In essence, Hungarian higher education institutions seek to advance in international rankings only for the sake of increasing prestige. Although these international rankings are subject to constant criticism, their role is inevitable and indeed influences the judgment of institutions. Therefore, institutions are willing to make efforts to improve their indicators that are the basis of these rankings. The study shows the position of Hungarian higher education institutions in international rankings by ranking indicators.

  • 1

    Ederer, P., Schuller, P. & Willms, S. (2009) University Systems Ranking: Citizens and Society in the Age of the Knowledge. Educational Studies, Higher School of Economics, Vol. 5. No. 3. pp. 169–202.

  • 2

    Fábri Gy. (2020) Van-e kiút a rangsorok hamis bűvöletéből? Magyar Tudomány folyóiratba beküldött kézirat.

  • 3

    Kosztyán Zs. T., Banász Zs., Csányi V. V. & Telcs A. (2019) Rankings or Leagues or Rankings on Leagues? – Ranking in Fair Reference Groups. Tertiary Education and Management, Vol. 25. No. 4. pp. 289–310. https://doi.org/10.1007/s11233-019-09028-x

  • 4

    Lukman, R., Krajnc, D. & Glavi, P. (2010) University Ranking Using Research, Educational and Environmental Indicators. Journal of Cleaner Production, Vol. 18. No. 7. pp. 619–628. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2009.09.015

  • 5

    Olcay, G. A. & Bulu, M. (2017) Is Measuring the Knowledge Creation of Universities Possible? A Review of University Rankings. Technological Forecasting and Social Change, Vol. 123. (Supplement C) pp. 153–160. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2016.03.029

  • 6

    Raponi, V., Martella, F. & Maruotti, A. (2016) A Biclustering Approach to University Performances: An Italian Case Study. Journal of Applied Statistics, Vol. 43. No. 1. pp. 31–45. https://doi.org/10.1080/02664763.2015.10090

  • 7

    Shin, J. C. (2011) Organizational Effectiveness and University Rankings. In: Jung Cheol Shin, Robert K. Toutkoushian & Ulrich Teichler (eds) University Rankings: Theoretical Basis, Methodology and Impacts on Global Higher Education. Dordrecht, Springer Netherlands. pp. 19–34. https://doi.org/10.1007/978-94-007-1116-7_2

  • 8

    Soh, K. (2017) The Seven Deadly Sins of World University Ranking: A Summary from Several Papers. Journal of Higher Education Policy and Management, Vol. 39. No. 1. pp. 104–115. https://doi.org/10.1080/1360080X.2016.1254431