Educatio
Volume/Issue:
Volume 29: Issue 4
Mérei Ferenc a polgári és a szocialista embereszmény feszültségei közepette
Author:
Csaba Pléh CEU Kognitív Tudományi Tanszéke, Budapest

Search for other papers by Csaba Pléh in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
545–566
Online Publication Date:
07 Apr 2021
Publication Date:
31 Dec 2020
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.4.2
Keywords:
child-centered education; comprehensive schooling; centralized education; elementary sociality; shared experience; sociometry;
Keywords (Hungarian):
gyermekközpontú nevelés; általános iskolázás; központosított oktatás; elemi szocialitás; együttes élmény; szociometria;
Open access

Összefoglaló. Mérei Ferenc (1909–1986) életműve sok nyilvánvaló paradoxont tartalmaz. Ott áll az egyik oldalon az 1945 és 1949 közti kommunista nevelési vezér, aki az általa vezetett budapesti műhelyben és a nagy hatáskörű Országos Neveléstudományi Intézetben aktívan alakította az államilag szervezett szocialista iskolát, és ott van az 1950-től a partvonalra került, majd bebörtönzött értelmiségi, harmadik lépésként pedig az 1970-es évektől a lelki ellenállás alapú, egyéni életmód-szerveződések és csoportterápiák irányítója. Felfogásom szerint a kettősségek nem csupán az élet külsőségeiből fakadó kényszerek következményei, hanem Mérei szellemi arculatára végig jellemző belső dilemmákból fakadtak. A Franciaországban töltött korai 1930-as évek óta élt benne az a hit, hogy összhang teremthető a francia felvilágosodás örökségeként értelmezett baloldali, gyerekközpontú pedagógiai hitvallás (én ezt a polgári, individualizációs eszménynek tartom) és a kommunista társadalomszervezés egyenlősítő centralizációs elvei között. Szervező munkájában, miközben sokat tett azért, hogy a demokratikus eszményképeket követő általános iskola egyenlőség eszméje hassa át a szocialista nevelést, ezt összekapcsolta azzal a hittel, hogy a gyermeki közösségek sajátos érzelmikohó-szerepe meg tudja teremteni az összhangot az egyenlőség és a centralizáció között. Igyekszem rámutatni arra, hogy valójában nehezen összeegyeztethető a polgári individualizáció, mint a modern pszichológia egyik kiindulópontja és a hivatalnok eszményű szocialista közösségi felszabadítás. A gyermekből induló liberális és az egyenlőség elvű baloldali eszmények az oktatás irányába nem olyan könnyen illeszkednek, mint sok baloldali polgár, köztük Mérei hitte volt.

Summary. The work of Ferenc Mérei (1909–1986) the Hungarian social and clinical psychologist and for a time communist educational leader involves several paradoxes. On one hand, we have the leader of the communist education reform between 1945 and 1949, who, as head of the Budapest municipal institute for education and the Countrywide Institute for Educational Research helped shape socialist schooling. On the other hand, from 1950 on, there is the expelled ostracized intellectual, who is even sentenced to prison after the 1956 revolution. As a third step, from the 1970s on, he appears as the leader of small groups, displaying life style reforms relying on mental resistance and resilience. In my view, these dualities are not only due to constraints of external life events, but are embedded in the internal dilemmas of the intellectual tensions continuously characterizing Mérei. From the time he spent in France in the early 1930s he cherished the belief that a harmony could be found between a child-centered educational commitment as a continuation of the heritage of French enlightenment (I consider this to be a citoyen individuation ideal) and the centralizing principles of communist social organization aimed at equalization. In his organizational work while he made many efforts to center socialist education around the program of a comprehensive school based on principles of democratic equality, he connected these to the belief that the peculiar emotional atmosphere of child communities could reconcile equality and centralization. I try to show that bourgeois individualization as one starting point of modern psychology is difficult to reconcile with community liberation with burocratic inspirations. The liberal child based ideals of education are not easy to reconcile with leftist ideals of equality – contrary to what was and is believed by many left wing citoyen thinkers, among them by Mérei.

  • 1

    Ajtony, Á. (2004) Un moment de l’histoire du psychodrame : Ferenc Mérei et Henri Wallon. Bulletin de psychologie, Vol. 57 (4). No. 472. pp. 419–422.

  • 2

    Bagdy E., Forgács P. & Pál M. (1989, eds) Mérei emlékkönyv. Budapest, Animula.

  • 3

    Bajomi L. E. (1986) Mérei–Mák. Kritika, Vol. 15. No. 11. pp. 22–25.

  • 4

    Benedek I. (1991) Szondi anekdotárium. Valóság, Vol. 34. No. 2. pp. 76–86.

  • 5

    Borgos A. (2006) „Egy mutatvány forgatókönyve.” Motívumok Mérei Ferenc pályájából és személyiségéből, nyilatkozatai és tanítványai tükrében. In: Borgos A., Erős F. & Litván G. (eds) Mérei. Élet-mű. pp. 11–34.

  • 6

    Borgos A., Erős F. & Litván G. (2006, eds) Mérei. Élet-mű. Budapest, Új Mandátum.

  • 7

    Charmasson, T., Méchine, S. & Parot, F. (2001) Les archives d’Henri Wallon. Revue d’Histoire des Sciences Humaines, Vol. 5. pp. 117–142.

  • 8

    Cronbach, L. J. (1957) The Two Disciplines of Scientific Psychology. American Psychologist, Vol. 12. pp. 671–684.

  • 9

    Csibra G. és Gergely Gy. (2007) Társas tanulás és társas megismerés: A pedagógia szerepe. Magyar Pszichológiai Szemle, Vol. 62. No. 1. pp. 5−30.

  • 10

    Erős, F. (1991) An Optimist of the Soul. Ferenc Mérei Reviews. Books – Budapest Review of Books English Edition, Vol. 1. pp. 14–19.

  • 11

    Erős F. (1995) Mérei Ferenc életműve és a magyar szociálpszichológia. In: Kiss Gy. (ed.) Pszichológia Magyarországon. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. pp. 123–136.

  • 12

    Erős, F. (2017) Social Psychology in Formation in Hungary: 1960–1990s. European Yearbook of the History of Psychology, Vol. 3. pp. 201–218.

  • 13

    Forgács P. (1987) Epizódok M. F. tanár úr életéből. Mérei Ferenc portré film. Budapest, Balázs Béla Stúdió.

  • 14

    Gál É. (2009) Mérei Ferenc és társai „ellenforradalmi szervezkedése”, 1957–1959. 1956-os Intézet Évkönyv, Vol. 16. pp. 9–74.

  • 15

    Gál É. (2013) Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében. Budapest, Corvina – Nagy Imre Alapítvány.

  • 16

    Gergely Gy., Egyed K. & Király I. (2007) A természetes pedagógiáról. Magyar Pszichológiai Szemle, Vol. 62. No. 1. pp. 107−125.

  • 17

    Gleiman, A. (1948/49) La force du social. Miroir des Lettres Hongroises, No. 5. pp. 102–108.

  • 18

    Gleiman A. & Mérei F. (1947) Az ember élete. Tankönyv a 7. osztály számára. Budapest, Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium.

  • 19

    Golnhofer E. (2004) Hazai pedagógiai nézetek. 1945–1949. Veszprém, Iskolakultúra.

  • 20

    Golnhofer E. & Szabolcs, É. (2013) Lázár György és a magyar pedológia – mítosz és valóság. Magyar Pedagógia, Vol. 113. No. 3. pp. 133–151.

  • 21

    Havas E., Gleiman A. & Mérei F. (1948) Az ember élete. Tankönyv a 8. osztály számára. Budapest, Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium.

  • 22

    Hernádi M. (1987) „Nekem nincs absztrakt mondanivalóm.” Beszélgetés Mérei Ferenccel. Magyar Tudomány, Vol. 94. pp. 588–597.

  • 23

    Huszár T. (1995) A hatalom rejtett dimenziói. Magyar Tudományos Tanács. Budapest, Akadémiai Kiadó.

  • 24

    Joravsky, D. (1987) L. S. Vygotskii: The Muffled Deity of Soviet Psychology. In: M. G. Ash & W. R. Woodward (eds) Psychology in Twentieth-Century Thought and Society. Cambridge, Cambridge University Press. pp. 189–211.

  • 25

    K. Horváth, Zs. (2009) L’extension du domaine de la vie privée. Ferenc Mérei et le groupe « Tribu » à Budapest, 1950–1956. Histoire@Politique. Politique, culture, société, No. 7, janvier-avril. pp. 1–10.

  • 26

    K. Horváth Zs. (2011) Kívül. Peremhelyzet és a habitus formálódása Mérei Ferenc élettörténetében. PhD-értekezés. Budapest, ELTE.

  • 27

    K. Horváth, Zs. (2019a) The Production of Creativity. The Politics of Ferenc Mérei’s Psychological and Educational Approach. In: Creativity Exercises. Emancipatory Pedagogies in Art and Beyond. Berlin–Leipzig–Budapest, Sternberg Press – Galerie für Zeitgenössische Kunst – Tranzit. pp. 343–353.

  • 28

    K. Horváth Zs. (2019b) Új iskola – új társadalom. Mérei Ferenc és a demokratikus iskola kísérlete Magyarországon, 1945–1948. In: Koloh G., Papp V. & Tőtős Á. (eds) „Eloszta bőkezűen; és termő fa gyanánt.” Tanulmányok Kövér György születésnapjára. Nagyvárad, Rodosz. pp. 281–297.

  • 29

    K. Horváth Zs. (2019c): Kollektív emlékezet, kollektív képzet, együttes élmény. Magyar Filozófiai Szemle, Vol. 63. No. 3. pp. 63–80.

  • 30

    Katona A. (2017) Az általános iskola 70 éve – a történelemtanítás felől szemlélve I. Az általános iskola létrejötte és első évei az államosításig. A rövid demokratikus időszak történelemtanítása (1945–1948). Könyv és Nevelés, Vol. 19. No. 2. pp. 75–97.

  • 31

    Kiss P. (2019) Hármasugrás: a magyar szociálpszichológia csúcsteljesítményei és recepciójuk itthon és külföldön. In: Pléh Cs., Csépe V. & Mészáros J. (eds) A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. Budapest, Gondolat. pp. 262–310.

  • 32

    Knausz I. (1986) A magyar „pedológia” pere 1948–1950. Pedagógiai Szemle, Vol. 36. pp. 1087–1102.

  • 33

    Lányi G. (1999) Ki volt Mérei Ferenc? BUKSZ, Vol. 11. No. 1. pp. 52–75.

  • 34

    Lázár Gy. (1950) A magyar pedológia visszavonulási taktikája. Társadalmi Szemle, Vol. 5. Nos 3–4. pp. 250–276.

  • 35

    Lewin, K., Lippitt, R. & White, R. K. (1939) Patterns of Aggressive Behavior in Experimentally Created Social Climates. J. of Social Psychology, Vol. 10. pp. 271–29.

  • 36

    Maury, L. (1995) Wallon. Autoportrait d’une époque. Paris, Presses Universitaires de France.

  • 37

    Mérei F. (1942) A pályaválasztás lélektana. Budapest, Unitas.

  • 38

    Mérei F. (1945) A gyermek világnézete. Gyermeklélektani Tanulmány. Budapest, Anonymus.

  • 39

    Mérei F. (1947a) Az együttes élmény. Budapest, Officiana.

  • 40

    Mérei F. (1948) Gyermektanulmány. Budapest, Új Nevelés Könyvtára.

  • 41

    Mérei, F. (1949a) Group Leadership and Institutionalization. Human Relations, Vol. 2. pp. 23–29.

  • 42

    Mérei F. (1949c) A burzsoá objektivizmus a gyermeklélektanban. Magyar Pedagógia, Vol. 57. No 1. pp. 68–78.

  • 43

    Mérei F. (1949d). Makarenko, a szocialista építés nevelője. Embernevelés, Vol. 5. No. 4. pp. 185–192.

  • 44

    Mérei F. (1967a) A gyermek lelki fejlődése világképünkben. Henri Wallon 1879–1962. Valóság, Vol. 10. No. 9. pp. 11–18.

  • 45

    Mérei F. (1967b) A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérlet gyermekeken. Pszichológiai Tanulmányok 10. pp. 153–158.

  • 46

    Mérei F. (1971) Közösségek rejtett hálózata. Budapest, Közgazdasági.

  • 47

    Mérei F. (1981) Jean Piaget (1896–1980) Magyar Pszichológiai Szemle, Vol. 38. No. 1. 91–93.

  • 48

    Mérei F. (1985) Demokrácia az iskolában. Neveléselmélet és Iskolakutatás, Vol. 4. No. 3. pp. 7–90.

  • 49

    Mérei F. (1986a) Lélektani napló. Szerk. Forgács Péter. Budapest, Művelődéskutató Intézet.

  • 50

    Mérei F. (1986b) „...vett a füvektől édes illatot.” Budapest, Múzsák.

  • 51

    Mérei F. (1987a) A peremhelyzet egyik változata: a szociálpszichológiai kontúr. Pszichológia, Vol. 7. pp. 1–5.

  • 52

    Mérei F. (1987b) Carl Rogers. Pszichológia, Vol. 7. pp. 5–18.

  • 53

    Mérei F. (1989) Az utalás. Az élményközösség szemiotikai többlete. In: Mérei F.: Társ és csoport. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 264–288.

  • 54

    Méarei, F. [sic] (1994) The „Togetherness Experience”. A Sociopsychological Experiment Carried Out with Children. Journal of Russian and East European Psychology, Vol. 32. No. 5. pp. 41–62. DOI: 10.2753/RPO1061-040532

  • 55

    Mérei, F. (1997) Allusion as a Semiotic Surplus of Joint Experience. Journal of Russian & East European Psychology, Vol. 35. pp. 6–48.

  • 56

    Mérei F., Ajkay K., Dobos E. & Erdélyi I. (1987) A pszichodráma önismereti és terápiás alkalmazása. Budapest, Akadémiai Kiadó.

  • 57

    Mérei F. & Szakács F. (1974) Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek. Budapest, Medicina.

  • 58

    Moreno, J. L. (1934) Who Shall Survive? A New Approach to the Problem of Human Interrelations. New York, Beacon House.

  • 59

    Papp Zs. (1969) A pszichológia útjain. Beszélgetés Mérei Ferenccel. Valóság, Vol. 12. No. 12. pp. 77–85.

  • 60

    Pavón-Cuéllar, D. (2017) Concepts for Critical Psychology: Disciplinary Boundaries Rethought. Marxism and Psychoanalysis: In or Against Psychology? London (UK), Routledge.

  • 61

    Pléh Cs. (1998): Hagyomány és újítás a pszichológiában. Budapest, Balassi.

  • 62

    Pléh, Cs. (2021) Two Versions of Marxist Concrete Psychology: Politzer and Mérei Compared. History of Psychology, in press.

  • 63

    Politzer, G. (1928/2003) Critique des fondements de la psychologie. Paris, PUF.

  • 64

    Politzer G. (1972) A filozófia és a mítoszok. Budapest, Kossuth.

  • 65

    Rubinstein S. L. (1934/2004) A pszichológia problémái Karl Marx munkáiban. In: Pléh Cs. & Győri M. (eds) Olvasmányok a kísérleti pszichológia történetének tanulmányozásához. Budapest, Osiris. pp. 895–910.

  • 66

    Sáska G. (2011) Új társadalomhoz új embert és új pedagógiát! A XX. századi egyenlőségpárti és antikapitalista pedagógiákról. Budapest, Gondolat.

  • 67

    Szakács F. (2019) Mérei Ferenc és a hazai klinikai pszichológia sztenderdjei. In: Pléh Cs., Csépe V. & Mészáros J. (eds) A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. Budapest, Gondolat. pp. 395–400.

  • 68

    Szemző P. (1946) A Magyar Újság és az Új Szó. Magyar Könyvszemle, Vol. 70. pp. 90–94.

  • 69

    Valachi, A. (2008) Entretien avec Livia Nemes. Le Coq-héron, Vol. 2. No. 193. pp. 32–84. URL: www.cairn.info/revue-le-coq-heron-2008-2-page-32.htm;. . [Letöltve: 2008. 01. 20.]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 70

    Vigotszkij, Sz. L. (1930/1971) Az instrumentális módszer a pszichológiában. In: uő. A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. Budapest, Gondolat. pp. 267–275.

  • 71

    Wallon, H. (1958) Le role de l’autre dans la construction du moi. Enfance, Vol. 12. pp. 277–286.

  • 72

    Zazzo, R. (1980) Pszichológia és marxizmus. Henry Wallon élete és műve. Ford. Mérei Ferenc. Budapest, Gondolat.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 89 22
Dec 2024 0 129 4
Jan 2025 0 46 13
Feb 2025 0 50 10
Mar 2025 0 101 17
Apr 2025 0 22 1
May 2025 0 0 0