Összefoglaló. A társadalmi innovációt és közösségi tanulást kutatók általában társadalmi méretű természeti katasztrófákból indulnak ki (Moulaert et al. 2013: 113–130). Mi a járványt próbáljuk úgy tekinteni, mint az egész közösséget érő kihívást, amely új tanulásokat és innovációkat eredményez (Márkus–Kozma 2019: 5–17). Paradigmatikus kutatási módszerünk a résztvevő megfigyelés (Moulaert–MacCallum 2019: 115–120). Ezt kiegészítjük a szociális média elemzésével, valamint célzott interjúkkal és folyamatos monitorozással. Az események lefutására példaként az oktatást (tanárokat, tanulókat, szülőket és fönntartókat) használtuk. Négy lakossági csoportot és jellegzetes magatartásaikat sikerült körvonalaznunk a kormányzat mint aktor mellett: a „lojálisakat”, a „vádaskodókat”, az „aktívakat” és az „innovatívakat”. Az oktatásügy története a járványveszély idején változó dinamikát mutat. A járványveszély kihirdetésekor a civilek innovativitása fellángolt; ezt azonban a kormányzati adminisztráció később fokozatosan visszaszorította. A kívánatos ezzel szemben a felek partnersége lett volna.
Summary. Researchers of social innovation and community (social) learning usually start their analyses from natural disasters (Moulaert et al. 2013: 113–130). In this paper, we defined the first six weeks of pandemic threat (COVID-19) in Hungary as a community-wide challenge that resulted in new learning and innovation (Márkus–Kozma 2019: 5–17). We choose participatory observation as the main research method (Moulaert–MacCallum 2019: 115–120) which was complemented by social media analysis as well as targeted interviews and ongoing monitoring. We used education (teachers, students, parents and owners of institutions) as an example. We outlined four population groups and their typical attitudes towards the government’s anti-virus education policy: the “loyal”, the “accuser”, the “active” and the “innovative”. The education policy showed changing dynamics at the time of the epidemic threat. When the threat was announced, the innovativeness of civilians flared up; however, this was later gradually suppressed by government decisions. The desired, on the other hand, would have been a partnership between the parties.
Baczur I. (2020) Hogyan csinálom én? Publikálatlan kézirat.
Balázs B. (2020) Karanténban derül ki… Azonnali, 2020. április 2. https://azonnali.hu/cikk/20200402_epp-most-derul-ki-hogy-a-magyar-oktatast-es-a-tarsadalmat-is-csak-a-retteges-tartja-ossze [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Bandura A. (1977) Social Learning Theory. New York, General Learning Press.
Báthory Z. (1977) Tanulók, iskolák, különbségek. Budapest, Tankönyvkiadó.
Ésik S. (2020) A világ folyamatosan jobb hely lesz, és ez a járvány után sem lesz másképp. Azonnali, 2020. március 23. https://azonnali.hu/cikk/20200323_a-vilag-folyamatosan-jobb-hely-lesz-es-ez-a-jarvany-utan-sem-lesz-maskepp [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Fekete B. (2020) Most nem szabad indokolatlanul keménykedni. Azonnali, 2020. március 30. https://azonnali.hu/cikk/20200330_most-nem-szabad-elkezdeni-indokolatlanul-kemenykedni [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Ferenci T. (2020) Az első hullám tapasztalatai. Index, 2020. május 18.
Forray R. K. & Kozma T. (2020) Járványnapló. (Kiadatlan kézirat.) https://docs.google.com/document/d/1CYn-yRp0KDa5m3cgDvKCmAx5dMlVGqTGS-3K4zpYdNw/edit [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Hámori B. & Szabó K. (2018) Innováció és hálózat. Educatio, Vol. 27. No. 2. pp. 208–224.
Hyvärinen, M. (2012) Analyzing Narratives and Storytelling. In: The Sage Handbook of Social Research Methods. pp. 447 etc. https://books.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=eTmsn2-tYtAC&oi=fnd&pg=PR5&dq=THE+SAGE+HANDBOOK+OF+SOCIAL+RESEARCH#v=onepage&q=THE%20SAGE%20HANDBOOK%20OF%20SOCIAL%20RESEARCH&f=false [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Jereb B. (2020): Így segítik egyetemista önkéntesek a tanárokat a digitális átállásban. Mandiner 2020. március 20. https://mandiner.hu/cikk/20200320_oktondi_elnok_a_mandinernek (2020. 09. 19.)
Keresztes G. (2013): Az innováció fogalmának történeti áttekintése. Gazdaság és Társadalom, Vol. 5. No. 4. pp. 81–95.
Khan, M. H. A. et al. (2020) COVID-19: A Threat to Human Existence. IOSR Journal of Humanities and Social Sciences, Vol. 25. No. 5. pp. 53–57.
Kozma T. (2018) Tanulóközösségek és társadalmi innovációk. Educatio, Vol. 27. No. 2. pp. 237–246. https://akjournals.com/view/journals/2063/27/2/article-p237.xml [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Kozma T. (2018a) The Role of Learning in Political Change. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 8. No. 3. pp. 89–100.
Makó Cs., Illéssy M. & Borbély A. (2018) Educatio, Vol. 27. No. 2. pp. 192–207.
Márkus E. & Kozma T. (2019, eds) Learning Communities and Social Innovations. Debrecen, CHERD & Debrecen University Press. https://dupress.unideb.hu/hu/termek/learning-communities-and-social-innovations/ [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Molnár Cs. & Szémann T. (2020) Mit tud Kelet-Európa a járvány ellen, ami Nyugaton nem működik? Index 2020. május 30. https://index.hu/techtud/2020/05/22/mit_tud_kelet-europa_a_jarvany_ellen_ami_nyugaton_nem_mukodik/ [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Moulert F. et al. (2013) The International Handbook on Social Innovation. Cheltenham, Edward Elgar Publishing.
Moulaert, F. & MacCallum, D. (2019): Advanced Introduction to Social Innovation. Cheltenham, Edward Elgar Publishing
Nádori G. & Prievara T. (2020): Tanítás korona idején. Index 2020, március 22. https://index.hu/techtud/2020/03/22/digitalis_atallas_oktatas_iskola_tanacsok_javaslatok/ [Letöltve: 2020. 09. 19.]
Nemes G. & Varga Á. (2014) Gondolatok a vidékfejlesztésről. Educatio, Vol. 21. No. 3. pp. 384–393.
Polónyi I. (2018) A magyar innováció nemzetközi összehasonlításban. Educatio, Vol. 27. No. 2. pp. 208–224.
Setényi J. & Szepesi B. (2020), Nyertesek, áldozatok és következmények I–II. Összképhttps://osszkep.hu/ [Letöltve: 2020. 09. 19.]